Hirdetés
Mérföldkövek:
- 2006. december 12.: A szolgátatási irányelv létrejötte, melynek célja, hogy a szolgáltatások szabad áramlásának akadályait elhárítsa.
- 2008. június 25.: Az Európai Kisvállalkozói Törvény fokozottabb nemzetek közötti együttműködést sürget
- 2008. november 26.: Az Európai Unió gazdaságélénkítő terve a cégalapítás akadályainak felszámolását tűzte ki célul.
- 2008. december 12.: Az EU vezetői elfogadták az európai magántársaságok statutumát, egyszerűsítve ezzel a határon átnyúló vállalkozások működtetését.
- 2009. február: Az Európai Parlament jóváhagyta az európai magántársaságok statutumát.
- 2009. február 20.: Elindítják a fiatal vállalkozók Erasmus programját, hogy az új generáció üzletemberei más tagállamok üzleti, vállalkozói gyakorlatát is megismerhessék.
Összefoglalás
Az Európai Közösségeket létrehozó szerződés 43. cikke alapján, a vállalkozás szabadságának elve lehetővé teszi a vállalkozóknak, hogy bármely EU-tagállamban céget alapítsanak.
A gyakorlatban az EU vállalatok több mint 99 százaléka kis- és középvállalkozás, kevesebb, mint 250 alkalmazottal és legfeljebb 50 millió euró éves bevétellel. Az Európai Bizottság szerint azonban csak 8 százalékuk folytat határon átnyúló tevékenységet, és csak 5 százalékuknak van leány- vagy közös vállalata külföldön.
A magas költségek, valamint az adózással, a számlaadással vagy a cégalapítással kapcsolatos különböző adminisztratív előírások gátolják a kkv-kat abban, hogy több EU tagállamban is tevékenységet folytassanak. Az EU különböző módokon próbálta meg a helyzetet kezelni –, mindenek előtt a szolgáltatási irányelv elfogadásával – de jelenleg, az EU hatalmas belső piaca a kkv-k többségének még mindig csak elérhetetlen álom.
Főbb témák:
A szolgáltatási irányelvet 2006 végén fogadták el, és teljesen 2009 végéig kell hatályba léptetni. Az Európai Unió ezt a jogszabályt elengedhetetlen eszköznek tartja a határon átnyúló vállalkozás akadályainak felszámolásához.
Az irányelv célja, hogy a szolgáltatásoknak is utat engedjen a belső piacon azáltal, hogy elhárítja a jogi és adminisztrációs akadályokat. Kötelezi az Unió tagállamait, hogy egyszerűsítsék a szolgáltatási tevékenység megkezdésével és folytatásával kapcsolatos összes eljárást a következő területeken:
- A legtöbb feltételhez kötött szakmában (pl. jogi és pénzügyi tanácsadó, építész, mérnök, könyvelő, ellenőr);
- építési szolgáltatások;
- kézművesség;
- vállalkozással kapcsolatos szolgáltatások (pl. irodahelyiség üzemeltetése, menedzsment tanácsadás, rendezvényszervezés, követelés behajtás, reklám és toborzó tevékenység);
- elosztórendszerek, ideértve az áruk kis- és nagykereskedelmét;
- turisztikai szolgáltatások (pl. az utazási irodák szolgáltatásai);
- szabadidős szolgáltatások (pl. sport központok és vidám parkok szolgáltatásai);
- felszerelés beszerelésével és karbantartásával kapcsolatos szolgáltatások;
- információs szolgáltatások (pl. web oldalak, hírügynökségi tevékenységek, kiadói tevékenység, számítógépes programozási tevékenységek);
- szállás és étkezési szolgáltatások (pl. hotelek, éttermek, vendéglátói szolgáltatások);
- szolgáltatások a képzés és az oktatás területén;
- kölcsönzés, ideértve az autókölcsönzést és a lízingszolgáltatásokat;
- ingatlanokkal kapcsolatos szolgáltatások
- tanúsítási és tesztelési szolgáltatások, és;
- a háztartással kapcsolatos szolgáltatások (pl. takarítási szolgáltatások, dada és kertészeti szolgáltatások).
Az adózási szabályok akadályozzák leginkább a határon átnyúló kereskedelmet
Ha az EU-n belüli áru és szolgáltatás kereskedelemről van szó, akkor a különböző adórendszerek – vagyis az adórendszer szabályainak betartásával kapcsolatos magas költségek -, jelentik a legnagyobb akadályt a kisvállalkozások számára. Az Európai Bizottság 2008-as statisztikája kimutatta, hogy a határon átnyúló adózás költsége a kkv-nél elérheti a bevétel 2,5 százalékát, míg ez a nagyobb vállalatoknál csak 0,02 százalék.
A kisvállalkozások a versenyben hátránnyal indulnak, mert nem nyúlhatnak különböző „adózási technikákhoz” vagy a költséges „adó optimalizálási” szolgáltatásokhoz, hangsúlyozta Andrea Benassi, a kkv-szövetség, az UEAPME főtitkára az Európai Bizottság 2008-as Adó Fórumán. „Ami a kkv-kat illeti, az EU ugyan egyetlen közös piac, amit azonban 27 különböző és összeegyeztethetetlen adórendszer terhel. Az ÁFÁ-val kapcsolatos előrelépés ellenére még sok tenni való akad ezen a területen.”
A társasági adóval kapcsolatban az EU tagállamok eddig nem lelkesedtek „a honosság szerinti adózás” ötletéért, ami lehetővé tenné a több országban működő vállalatoknak, hogy a saját országuk adórendszere alapján számítsák ki az adóköteles jövedelmüket. Nem egy kísérleti projekt indult, mióta az Európai Bizottság 2006-ban benyújtotta a javaslatot, figyelmeztetett Benassi. „A kkv-kat magukra hagyták, hogy egyedül birkózzanak meg a külföldi adózással és az ezzel járó magas költségekkel.” – panaszolta a főtitkár.
A Bizottság egy egységes összevont társasági adóalap (Common Consolidated Corporate Tax Base - CCCTB) bevezetését tervezi, ami Benassi szerint ideális megoldás lenne a társasági adó problémájára az EU-ban: „Ez az adóalap a kkv-k számára egyszerű és teljesíthető szabályokat jelentene,” jelentette ki. Véleménye szerint ezt minden cég számára elérhetővé kellene tenni.
Információ: átjutni a szabályozási zűrzavaron
Az üzleti érdekcsoportok sokszor panaszkodnak arról, hogy az elfoglalt kis- és középvállalkozóknak kevés idejük jut más piacok után kutatni, ráadásul a jog- és adózási rendszerek különbözősége költségessé és időigényessé teszi a határon túlra történő terjeszkedést.
Az Enterprise Europe Network üzleti információs hálózatot azért hozták létre, hogy segítséget nyújtson a vállalkozásoknak a fejlesztéshez szükséges információk és külföldi partnerek megtalálásához. Támogatással és tanácsadással szolgál azoknak a kkv-nak, akik szeretnék a tevékenységeiket bővíteni.
A másik online forrás, az Európa Önökért Portál, ami hasznos tanácsokkal szolgál egy vállalat alapításával, az adózással, az egyesüléssel, a szellemi alkotások jogával és még a csődeljárással kapcsolatban is, mind a 27 EU tagállamban.
A szolgáltatási irányelv: A határon átnyúló üzletek sarokköve
Az átvételi határidő lejárta után, a szolgáltatást nyújtó cégeknek és magánszemélyeknek lehetővé kell tenni, hogy minden szükséges formalitást, mint például az engedélyezés, a bejelentés, a környezetvédelmi engedélyek beszerzése, egy helyen el tudjanak intézni.
Ezek a ügyintézési központok lehetővé teszik a szolgáltatásnyújtók számára, hogy egyetlen helyen szerezzenek meg minden releváns információt és tegyenek eleget minden adminisztrációs kötelezettségüknek. Mindezt távolról és elektronikus eszközökkel intézhetik anélkül, hogy egy sor illetékes hatóságot fel kellene keresniük az adott tagállamokban.
A külföldi szolgáltatókkal és szolgáltatást igénybevevőkkel szembeni egyenlő bánásmód
„A szolgáltatások szabad áramlása” elvnek megfelelően az EU tagállamok kötelesek eltörölni minden felesleges vagy aránytalan engedélyezési eljárást, megszüntetni minden nemzetiségen vagy lakóhelyen alapuló megkülönböztetést, és kiiktatni a kifejezetten korlátozó követelményeket. Ilyen követelmény például „a gazdasági szükségesség” tesztje, aminek keretében a cégeknek piackutatást kell végezniük, hogy a hatóságoknak bizonyítsák, van kereslet a szolgáltatásaikra.
Bizonyos követelmények nagyon korlátozott körben fenntarthatók, ha az alábbi okok valamelyike miatt szükségesek:
- közérdek,
- közbiztonság,
- közegészség védelme, vagy;
- környezetvédelem.
Ezenkívül „a szolgáltatásnyújtás szabadságának” van még néhány általános korlátja. Ilyen a munkavállalók külföldi kiküldetése és a szakképzettség elismerése.
Az irányelv a szolgáltatást igénybevevők jogait is körülbástyázza: a magánszemélyek és a cégek igénybe vehetik a más uniós tagállamból származó szolgáltatást anélkül, hogy azt előzetesen engedélyeztetni kellene, vagy nemzetiségen valamint lakóhelyen alapuló diszkriminatív követelményeket kellene teljesíteniük. A nemzeti hivataloknak általános felvilágosítást és segítséget kell nyújtaniuk a fogyasztói jogokkal és a jogorvoslati lehetőségekkel kapcsolatban.
Nyolc tagállam valószínűleg nem tudja betartani az átvételi határidőt
Annak ellenére, hogy a szolgáltatási irányelv általánosan elfogadott, a tagállamok egyharmada – Belgium, a Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Szlovénia és Spanyolország – valószínűleg nem tudja 2009 végéig a nemzeti szabályozásba átültetni, a BusinessEurope a nemzeti vállalati szövetségek között 2008-ban végzett felmérése szerint.
Egész Európára kiterjedő üzlet felállítása
A jelenlegi válság nagyon súlyosan érintette a kis- és középvállalkozásokat, sok a túlélésért küzd. Ilyen időkben a cégalapítás még nagyobb kihívás, főképpen a szükséges tőke hiánya miatt, mivel a bankok a saját túlélésükkel vannak elfoglalva.
A Bizottság a gazdasági válság hatásait ellensúlyozandó dolgozta ki az európai gazdaságélénkítő tervet, melyet az állam- és kormányfők a 2008. december 12-én tartott csúcstalálkozón hagytak jóvá. Ebben kitért a cégalapítás feltételeinek további csökkentésére is. Az új célok:
- A cégalapítás költségeit nullára kell csökkenteni;
- a cégalapításhoz szükséges időt három napra kell mérsékelni (a korábbi cél: egy hét volt);
- az országoknak „mindent egy helyen” rendszert kell létrehozniuk az új cégek számára, így a vállalkozók minden szükséges eljárást (pl. regisztráció, adó, ÁFA és társadalombiztosítás) egy adminisztrációs központon keresztül tudnának elvégezni; fizikai (egy iroda), virtuális (interneten keresztül) vagy mindkét úton.
Az vállalkozói érdekképviseleti szövetségek, így a 12 millió kis- és középvállalkozást képviselő UEAPME is, már többször szorgalmazták a „mindent egy helyen” rendszer bevezetését, melynek keretében a határon átnyúló szolgáltatást nyújtóknak egységes kötelezettségeknek kellene eleget tenniük a honosságuk szerinti országban az ÁFA regisztráció, a nyilatkozattétel valamint a fizetési kötelezettségeik teljesítése során.
Az EU pénzügyminiszterei már 2008 decemberében elfogadták ezt a rendszert, de alkalmazását az elektronikusan nyújtott szolgáltatásokra korlátozták. Az UEAPME szorgalmazta, hogy a „mindent egy helyen” rendszert „annyi területen alkalmazzák, ahol csak lehetséges”.
Bár a teljesítés mértéke javult, de az eredmények tagállamról tagállamra eltérőek.
Az európai magántársaságok statutuma
A Bizottság az európai magántársaságok statutumára (EPC) vonatkozó javaslatával is ezt a célt kívánta szolgálni. A statutum része az Európai Kisvállalkozói Törvénynek (SBA), amelyet a 2008 decemberi csúcstalálkozón fogadtak el az EU vezetői.
Az EPC egyszerűsíti a jogi környezetet, és lehetővé teszi, hogy minden tagállamban azonos szabályok és elvek alapján lehessen vállalatot alapítani és működtetni. A minimális alaptőkét, amivel egy európai magánvállalatot alapítani lehet, szimbolikusan 1 euróban állapították meg.
2009 februárjában az Európai Parlament zöld utat adott az EPC-nek, de néhány tagállamnak még mindig fenntartásai vannak, mert attól tartanak, hogy ez lerontja a nemzeti társasági törvényeket.
A Bizottság szerint az EPC a belső piac tökéletes megvalósításának kulcsa, főleg a kkv-k tekintetében. A cégek azonban nem hiszik, hogy az EPC lenne a kkv-k egyetlen lehetősége. Luc Hendrichs, az UEAPME munkatársa az EurActiv-nak elmondta, hogy ez a megoldás a kisvállalatok csak egy részének jelent megoldást, de „nem nyitja meg a belső piac világát” a kkv-k előtt.
Erasmus vállalkozóknak
A kisvállalkozásokat a Bizottság arra szeretné ösztönözni, hogy használják ki a belső piac lehetőségeit, ezért elindította a fiatal vállalkozók Erasmus programját. Ennek keretében a fiatal üzletemberek egy másik tagállam tapasztalt vállalkozójával tölthetnek el hosszabb időt.
Az előzetes tervek szerint a Bizottság 1100 euróig terjedő összeget fizetne havonta 870 ambiciózus kezdő üzletembernek, hogy 1-6 hónapig terjedő időben tanulmányozhassanak egy már működő kkv-t.
Vélemények:
Günter Verheugen, az Európai Bizottság vállalkozási és iparügyekért felelős alelnöke és Catherine Ashton kereskedelmi biztos kijelentették: A kereskedelemmel kapcsolatos politikának minden vállalkozás számára mérettől függetlenül előnyösnek kell lenni, ideértve a kis- és középvállalatokat is, amelyek a gazdaságunk éltető erejét adják. Biztosítanunk kell, hogy a kkv-k profitálni tudjanak az új kereskedelmi lehetőségekből. Határozott célunk, hogy új piacokat teremtsünk, és csökkentsük azokat az akadályokat, amelyek a kkv-k útjába állnak, amikor a saját piacukon kívül próbálnak érvényesülni.”
Kovács László, adózásért és a vámunióért felelős biztos az European Policy Centre kereteiben tartott, az adózási és a versenyképességi politikáról szóló tájékoztató előadásán elmondta, hogy a külföldön befektető cégeket sújtó kettős adózás a legfőbb gátja az EU versenyképességének és növekedésének. Véleménye szerint olyan reformokra van szükség, amelyek nyomán a vállalatok döntéseit nem befolyásolják a gazdasági költségek.
A biztos kiemelte, mennyire nehéz uniós szinten megegyezésre jutni az adóharmonizációs javaslattal kapcsolatban. Ennek oka, hogy adóügyekben egyhangú döntés szükséges. A kérdés néhány tagállam számára – név szerint Nagy-Britannia és Írország- nagyon kényes, mivel féltik nemzeti adópolitikájuk szuverenitását. Világossá tette azonban, hogy Európának muszáj a versenyképességét növelő intézkedéseket elfogadnia, ha meg akarja állni a helyét egy globalizált világban.
Andrea Benassi, a kézműves vállalkozások, kis- és középvállalkozások európai munkaadói szövetsége, az UEAPME főtitkára kijelentette, hogy az adórendszerek közötti eltérések akadályozzák a vállalatokat abban, hogy a belső piacon fektessenek be.
„Ami a kkv-kat illeti, az EU valóban egy közös piac, amit azonban 27 különböző és összeegyeztethetetlen adórendszer terhel. Az ÁFÁ-val kapcsolatos előrelépés ellenére még sok a tenni való ezen a területen. A jelenlegi adózási rendszer messze nem megfelelő, ezért nem is meglepő, hogy az európai kkv-nak csak 8 százaléka működik rendszeresen más tagállamban is. Egy barátságosabb adókörnyezet a lehető legnagyobb segítség, amit az Európai Unióban a politikusok adni tudnak a növekedés és versenyképesség növeléséhez,”jelentette ki.
A BusinessEurope szerint a belső piac szabályainak tagállamok általi alkalmazása elengedhetetlen, ahogyan a szabályszegésért járó szankciók is azok. „Fontos végrehajtási hiányosságok vannak olyan területeken, mint például a kölcsönös elismerés elvének alkalmazása, a piacfelügyelet és határellenőrzés, a tájékoztatás vagy jogorvoslat lehetősége,” mutat rá a belső piacról szóló jelentés.
„Ezek a hiányosságok közvetlen költséget jelentenek Európának (pl. a több államban feleslegesen elvégzett termék megfelelőség értékelések költsége becslések szerint a vállalatok éves bevételének 2-15 százalékát teszik ki), megfosztják a polgárokat és vállalatokat a belső piac nyújtotta jogoktól, valamint aláássa bizalmukat és Európa-tudatukat. A végrehajtás mértékét javítani kell, az egységes piac áttekintő csomag (Single Market Review Package) végrehajtásakor ennek kell az első helyre kerülni. Az EU-nak és nemzeti kormányoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket, hogy a belső piac elképzeléseit jobban át tudják ültetni a gyakorlatba, és tovább kell csökkenteniük az átvételi költségeket.”
