Hirdetés
Mérföldkövek:
- 2000. március 19-20.: Az uniós csúcs Feirában elfogadja a Kisvállalkozások Európai Chartáját.
- 2005. november 9.: A Bizottság bemutatja „gondolkodj először kicsiben” elnevezésű kkv-akciótervét.
- 2008. július: Bizottsági közlemény a kisvállalkozói törvényről.
- 2008. szeptember 25-26.: Az unió versenyképességi miniszterei bejelentik, hogy a kisvállalkozói törvényt a decemberi uniós csúcson el szeretnék fogadtatni.
- 2008. december 1.: Az EU ipari ügyekért felelős minsizterei zöld utat adtak az Európai Kisvállalkozói Törvénynek
- 2008. december 11-12.: Az Európai Tanács elfogadta az irányelvet.
- 2009. júniusig: A Parlament is szabad utat adhat a törvénynek.
Összefoglaló
A kis- és középvállalkozásokat – amelyek alatt a kevesebb, mint 250 munkavállalót foglalkoztató, és maximum ötven millió eurós összforgalmú vállalkozásokat értjük – az európai gazdaság gerincének szokták tekinteni. A kkv-k végzik az EU-n belüli üzleti tevékenység 99 százalékát, és munkával látják el a magánszektor mintegy háromnegyedét.
A 2000-ben elfogadott Lisszaboni növekedési és foglalkoztatási stratégia, amelynek célja, hogy az Unió "2010-re a világ legdinamikusabb és versenyképesebb tudásalapú gazdaságává váljon", elsőként ismerte fel, hogy szükség van a kkv-k versenyképességének növelésére.
A 2000. júniusi feirai csúcson az EU elfogadta a Kisvállalkozások európai chartáját. Ez az első keretprogram, amely Európát elsőrendű környezetté kívánja tenni a kkv-k számára.
A soron következő kezdeményezések közé tartozott a 2005. márciusi stratégia, amely egy jobb szabályozási környezet megteremtésével kívánta az adminisztrációs terheket, és ezzel a kkv-k költségeit csökkenteni.
2005 novemberében a Bizottság új kkv-programot jelentett be. A frappáns "gondolkodj kicsiben először" névvel ellátott csomag céljai között szerepelt a vállalkozások népszerűsítése továbbképzések során, a szükséges képességek megszerzésének ösztönzése, a piacralépés megkönnyítése kkv-k számára és a jogi szabályozás egyszerűsítése. Ezen kívül növelni szerették volna a kkv-k részvételét az EU 7. Kutatás-fejlesztési keretprogramjában (EurActiv.com 2005.11.10. )
Az Európai Unió 2006 márciusában fogadta el a programot, amely támogatta az egyablakos cégbejegyzést, és egyéb, a vállalkozások elindítását megkönnyítő rendelkezéseket.
A 2007 októberi félidős értékelés után, 2008 júniusában a Bizottság ajánlást tett az európai kisvállalkozói törvényre, amely egy tervezetben kívánta egyesíteni az eddigi kezdeményezéseket, illetve emellett tartalmazott egy sor új intézkedést is, amelyek az események felgyorsítását szolgálták.
Az EU iparügyi miniszterei 2008. december 1-jén jóváhagyták az Európai Kisvállalkozói Törvényt (EKT), melyhez egy, a jelenlegi pénzügyi válság azonnali hatásait csökkentő akciótervet is csatoltak. A Bizottság a novemberi gazdaságélénkítő tervezetében bemutatta, az Európai Befektetési Bank (EIB) 2011-ig 30 milliárd euróra növeli a KKV-knak nyújtott segélyek összegét, melyből 15 milliárdot már 2009-re elérhetővé tennének.
Főbb témák:
A francia elnökség európai kisvállalkozói törvényt szeretne
A kezdeményezés fő célja az volt, hogy a döntéshozatal középpontjába a kkv-k kerüljenek, és az uniós munkahelyteremtés fókusza ágazati hatáskörből átkerüljön a vállalkozások kezébe. Az indítvány egyben reakció volt az olyan országok jelentette veszélyre, mint Kína, akik alacsony bért képesek kínálni, de ki akarta küszöbölni az Ázsiába települő nehézipar okozta munkanélküliséget is.
Nicolas Sarkozy francia elnök, akinek országa 2008. december 31-ig töltötte be az Unió elnöki posztját, elsődleges fontosságúnak nyilvánította az irányelvet. A francia elnök kijelentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy a 27 tagállam valamiféle egyezségre jusson a december 11-12-i csúcson, mivel így a csomagot már a 2009-es EP-választások előtt el lehetne fogadni.
A kisvállalkozói törvény tíz alappontja
Az alábbi pontok képezik a törvény alapját:
- Egy olyan környezet létrehozása, amelyben a vállalkozásnak értéke van.
- Második esély biztosítása a csődbe került becsületes vállalkozások számára.
- Az „gondolkodj először kicsiben” alapelv általánossá tétele a törvényalkotás minden lehetséges területén.
- A közigazgatás fogékonyabbá tétele a kkv-k szükségletei iránt.
- A közpolitikai eszközök hozzáigazítása a kkv-k szükségleteihez - különös tekintettel a közbeszerzésben való részvételük és az állami támogatások felhasználásának megkönnyítésére.
- A kkv-k anyagi forrásokhoz való hozzáférésének megkönnyítése, illetve egy olyan jogi környezet kialakítása, amely támogatja az azonnali fizetést a kereskedelmi tranzakciók során.
- Az egységes piac nyújtotta előnyökből való nagyobb részesülés.
- Az innovációnak és a képességfejlesztésnek mindennemű támogatása.
- Megadni az esélyt a kkv-k számára, hogy a környezeti kihívásokat lehetőségekké alakítsák.
- Lehetővé tétele annak, hogy a kkv-k is kiaknázzák a piac növekedéséből származó hasznot.
Négy jogszabályi indítvány
A kisvállalkozói törvény közlemény formájában fog megjelenni, nem pedig kötelező erejű határozatként vagy rendeletként. Ez több vállalkozás kritikáját is kiváltotta, akik „papírtigrisként” jellemezték az előterjesztést. Mindazonáltal a csomag négy konkrét jogszabályi indítványt tartalmaz:
- Egy új „általános csoportmentességi rendeletet”.
- Egy „Európai Magán Vállalkozás Statútumának” létrehozására irányuló rendeletet, amely megkönnyítené a kisvállalkozások létrehozását és fenntartását az unión belül.
- Határozatot az áfakulcs csökkentéséről a helyileg nyújtott és munkaintenzív szolgáltatások számára, amelyet általában kkv-k működtetnek.
- Egy változtatást a késedelmes fizetési irányelvhez, amely biztosítja, hogy a kkv-k azonnali fizetést kapnak minden kereskedelmi tranzakció során.
Az aktatologatás lerövidítése
A Bizottság jobb szabályozási környezet megteremtésére irányuló ambiciózus kezdeményezése, melynek célja, hogy 2012-re a vállalkozásokat terhelő adminisztrációt 25 százalékkal csökkentsék, az irányelv egyik sarokköve.
Az aktatologatás lerövidítése jelenleg a kis- és középvállalkozások számára a kulcskérdések egyikének számít, ugyanis a jelentések azt mutatják, hogy a nagyobb vállalkozásokhoz képest aránytalanul sok szabályozási és adminisztrációs teherrel kell szembenézniük. Becslések szerint egy nagyvállalkozás dolgozónként átlagosan 1 eurót költ a szabályozással kapcsolatos kötelezettségekre, míg ez az összeg kkv-k esetében akár 10 euróig is felmehet.
2007-ben a Bizottság felállított egy külső szakértőkből álló „kiemelt munkacsoportot”, amely csak a bürokrácia visszafogásával foglalkozik. Mostanra a beszámolók alapján a 2003-as évi átlag 813 euróról 554 euróra csökkentek az adminisztrációs költségek 2007-re (az EU15-ök körében), az üzleti szféra azonban további eredményeket szeretne látni.
A jogalkotás nyomon követése
A Bizottság által felkarolt egyik intézkedés, amely az adminisztráció lerövidítését szolgálja, az egységes kezdési időpontok meghirdetése. Ez azt jelentené, hogy az új jogszabályokat csak évente előre meghatározott bizonyos dátumokon jelentenék be, így a kkv-k könnyebben lépést tudnának tartani a változásokkal.
Az Európai Magán Vállalkozás Statútuma
A magas költségek és különböző adminisztratív feltételek szintén megnehezítik a kkv-k számára, hogy határokon átnyúló üzletekbe fogjanak az EU-n belül. Habár az uniós vállalkozások 99 százalékét teszik ki, mindössze 8 százalékuk kezd határon átnyúló kereskedelembe, és csak 5 százalék kap támogatásokat vagy indít közös vállalkozást külföldön a Bizottság adatai szerint. Az EU tágas belső piaca a kkv-k nagy része számára továbbra is távolinak tűnik.
Az Európai Magán Vállalkozás Statútuma, amely a kisvállalkozói törvény részeként került ajánlásra, leegyszerűsítené a jogszabályi keretet, és lehetővé tenné, hogy a vállalkozásokat határokon átnyúlva alapítsák és működtessék, mégpedig egységes szabályok alapján minden tagállamban.
A minimális szükséges kezdőtőkét egy Európai Magán Vállalkozás esetében (SPE-ként is rövidítve, a latin Societas Privata Europea-ból) a szimbolikus 1 euróban állapították meg.
Franciaország uniós elnökként komoly lobbitevékenységet fejtett ki, hogy megtörje a Bizottság ellenállását, és keresztülvigye a statútumot. Az üzleti szféra üdvözölte a kezdeményezést, azonban az továbbra sem biztos, hogy a szabályozást elfogadják, mivel több tagállamnak is komoly fenntartásai vannak. Az Európai Parlament Jogi Bizottsága 2009. január 20-án támogatásáról biztosította a javaslatot.
A késedelmes fizetések kiküszöbölése
A 2000-ben elfogadott késedelmes fizetési irányelv módosítása a legkevésbé vitatott a törvényhez fűzött jogszabályi javaslatok közül. Ettől függetlenül alapvető fontosságú a kkv-k számára. A direktíva, amelyet a Bizottság 2009-ben szándékozik benyújtani, úgy módosulna, hogy a kkv-k számára 30 napon belül biztosítsa a kifizetést bármely kereskedelmi tranzakció után.
A változtatás kulcsfontosságú a vállalkozások számára, mivel esetükben sokkal nagyobb a fizetésképtelenség veszélye, mint a nagyvállalatoknál. Ezt mutatja az is, hogy sokuknak már az első két évet követően csődöt kell jelenteniük, és befejezni az üzleti tevékenységet, kifejezetten a pénzügyi eszközök hiánya miatt.
Csökkentett áfakulcs
Az egyik legvitatottabb előterjesztés egy potenciális hozzáadottérték-adó (héa) csökkentésről szól a helyileg nyújtott és munkaintenzív szolgáltatások számára. A kezdeményezést a Bizottság július 8-án jelentette be, újfent jelentős francia lobbitevékenység eredményeként.
Ez az indítvány lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy mindössze 5 százalékos hozzáadottérték-adót vessenek ki az olyan munkaintenzív szolgáltatásokra – mint például a fodrászat, a takarítás, az autótisztítás vagy az éttermi felszolgálás -, amelyeket elsősorban kkv-k biztosítanak.
Ausztria, Belgium, Dánia és Németország az indítvány legerősebb ellenzői közé tartoznak, megkérdőjelezve annak valódi hatását a gazdaságra.
Mentességek az állami támogatások esetében
Az irányelv mentesítené a kisvállalkozásokat a bejelentési kötelezettség alól, amennyiben állami támogatásban részesülnek. Ez a jelenlegi szabályok egyszerűsítését szolgálja, de célja az is, hogy a közvetlen támogatás mértékét 15-ről 20 százalékra emeljék. A bejelentési-mentesség csak néhány területen, például a továbbképzés, a foglalkoztatás, a K+F és a regionális támogatások esetén lenne érvényes.
Az általános csoportmentességi rendeletre vonatkozó indítvány felmentené a kkv-kat az előzetes értesítés alól a már szabályozott állami szubvenciók esetében is. A Bizottság az ajánlást a csökkentett áfával együtt fogadta el. Azonban egyelőre ez is problematikusnak tűnik, mivel a különböző főigazgatóságok a szabályozás uniós versenyjoggal való összeegyeztetésén dolgoznak.
Hozzáférés a finanszírozáshoz
A támogatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése az egyik kulcsfontosságú követelés a kkv-k részéről, különösképp, hogy a jelenlegi globális pénzügyi válság „jóval nehezebbé teszi a hitelhez jutást, amely a hosszútávú stratégia befektetések egyik előfeltétele”.
Szeptemberben az Unió pénzügyminiszterei megegyeztek, hogy növelik az Európai Befektetési Bank (EIB) szerepét a kkv-k támogatásában, és egyben megduplázzák a lehívható támogatásokat, amely így elérheti a 60 milliárd eurót. Ezt 2011-ig kerül felhasználásra, és kifejezetten a kkv-knak szánják (EurActiv.com 2008/09/15).
Könnyebb részvétel a pályázásban
A kkv-k közbeszerzésben való részvételének megkönnyítése szintén nagyon fontos eleme a törvénynek. Franciaország eredetileg az amerikai mintát szerette volna átvenni, ahol a közös piac egy része (23 százaléka) le van foglalva a kis- és közepes méretű vállalkozások számára. Azonban ez a javaslat a közösség liberálisabb államainak ellenállásán bukott meg az év elején, akik az állami beavatkozás minden fajtáját ellenzik a területen.
Az intézkedés ellentmondott volna egy multilaterális szerződésnek is, amelyet az Unió kötött a közbeszerzésekről huszonhét másik országgal, és amely elkötelezi a kormányokat a pályáztatás megnyitása mellett a nemzetközi verseny számára.
Franciaország azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az egyezségtől a felek közül többen is felmentést kaptak, többek között az Unió számos fontos kereskedelmi partnere, akik így előnyben részesíthették a helyi vállalatokat a szerződések megkötésénél. Ezért el szeretné érni, hogy a Bizottság egy hasonló klauzulát hozzon létre az európai vállalatok számára is.
„Fenntartjuk az igényünket a mentességi záradékot illetően, mert így az európai kkv-k amerikai, kanadai, japán vagy koreai társaikkal azonos esélyeket kapnának” – jelentette ki korábban Hervé Novelli, francia kereskedelmi államtitkár.
A franciák ezen kívül támogatták a Bizottság indítványozását, amely további piacnyitást kívánt elérni ezekben az országokban a „kölcsönösség” elvére hivatkozva. „Egy olyan rendszert kellene létrehoznunk, ahol a saját piacaink ideiglenesen kevésbé lesznek elérhetőek azon külföldi cégek számára, amelyek olyan országból származnak, ahol a piacok nem nyitottak” – mondta Novelli.
Kiemelt területek: azonnali alkalmazás
A törvényről alkotott általánosan kedvező vélemény ellenére a vállalkozások rámutattak bizonyos hiányosságokra. Nem történt előrehaladás a közösségi szabadalmak terén (EurActiv.com Link Dosszié), a dokumentum nem hivatkozik a nemrég elfogadott környezetvédelmi előírásoknak való megfelelést segítő ECAP (Environmental Compliance Assistance Programme) programra, és hiányzik az anyagi háttér is a törvény ambiciózus céljai mögül.
Feltéve, hogy minden tagállam beleegyezését adja a decemberi csúcson, és az EP is elfogadja a tervezetet 2009 első felében, a cégek világossá tették, hogy a teljesítés a tagállamokon fog múlni. A jelenlegi pénzügyi krízist és a gyengélkedő gazdaságokat figyelembe véve pedig az azonnali alkalmazhatóság még fontosabb – jelentették ki.
Vélemények:
Günter Verheugen, vállalati és ipari ügyi biztos szerint az EKT „a Bizottság legambiciózusabb terve, melyet valaha bemutatott”. Hozzátette, most már csak minél hamarabb végre kell hajtani. Az akcióterv jobb hozzáférést biztosít a pénzügyi forrásokhoz és piacokhoz, mely a KKV-k eddigi legnagyobb problémája volt.
José Manuel Barroso bizottsági elnök megállapította, hogy a kommunikáció „létfontosságú mérföldkő” volt a Lisszaboni növekedési és foglalkoztatási stratégia esetében, amely Európa huszonhárommillió kis- és középvállalkozásának „vörös szőnyegét jelenti a hivatalokban való várakozáshoz”.
A vállalkozásokért és iparért felelős uniós biztos, Günter Verheugen a kisvállalkozói törvényt „egy új politika első lépéseként” írta le, amely megteszi „azt a szükséges extra lépést” a kkv-kban rejlő üzleti lehetőségek teljes kiaknázásával. „Nagyon itt volt azt ideje”, hogy egy kkv-barát irányvonal legyen a „mainstream” az EU-ban – tette hozzá.
Barrosonak címzett közös levelében Gordon Brown angol miniszterelnök, és Nicolas Sarkozy francia elnök támogatásáról biztosította a Bizottság kezdeményezését, kiemelve, hogy a kkv-k további sikeressége „az európai gazdaság jövőbeli virágzásának kulcsa”.
Azonban kifejezték aggodalmukat is a kereskedelmi hitelekhez és kockázati tőkéhez való hozzáférés nehézségei miatt, kijelentve, hogy a jelenlegi helyzet távol áll az ideálistól. „A piac önmagában nem biztosít elegendő forrást az innovatív, gyorsan növekvő vállalkozások elindításához. A kereskedelmi finanszírozáshoz való hozzájutás nehézségeit pedig csak tetézik a közelmúltbeli fejlemények a piacokon” – jelentették ki, a világpiaci hitelválságra utalva.
A néppárt parlamenti frakciójának jogi bizottságát elnöklő Klaus-Heiner Lehne, aki a kisvállalkozói törvény parlamenti határozatának szerzője, elmondta, „Létfontosságú, hogy amennyiben megoldható, a törvény ne tartalmazzon utalásokat a nemzeti törvénykezésre, így ugyanis el tudjuk kerülni a jogszabályi töredezettséget”.
A kkv-kat tömörítő érdekképviseletek, mint például az UEAPME, üdvözölték a Bizottság kezdeményezését, kijelentve: „Az egyes hiányosságok ellenére, amelyeket újra fel kell vetni az elkövetkező hónapok során, a kisvállalkozói törvényben megvan a potenciál, hogy következő fokozatba tegye a kkv-politikát.
Azonban a Bizottsággal ellentétben a vállalkozások a törvényt csak az új politika első lépéseként értékelik, nem befejezésként. A kisvállalkozói törvény a „minimum”, de sokkal többet kellene tenni, mondta Luc Hendrichts az UEAPME nevében az EurActiv-nak.
Arndt Kirchhoff, a BusinessEurope kkv-bizottságának elnöke a pénzügyi válság tükrében értékelte az irányelvet egy az Európai Üzleti Csúcstalálkozón. Véleménye szerint a felújított irányelvre nagy szükség van ahhoz, hogy készpénz kerüljön a rendszerbe és a vállalkozások képesek legyenek a piacon maradni. Kirchhoff elmondta, a hitelválság következtében több ezer megbízható vállalkozás fog tönkremenni (EurActiv.hu 2009.03.30.).
„Biztosítani kell a finanszírozási eszközökhöz való megfelelő hozzáférést, hogy megállítsuk az életképes kkv-k csődhullámát. A késedelmes fizetéseket szabályozó irányelv gyors elfogadása alapvető, mivel a kormányok visszatartják a pénzeket, ami csak ront a helyzeten.” – mondta.
Az elnök szerint a kisvállalkozói törvény jó válaszokat ad a kkv-k problémáira, de minél előbb a végrehajtás fázisába kell érnie, ha az EU azt akarja, hogy a vállalkozások érezzenek is valamit a hatásából.
