Hirdetés
Androulla Vassiliou tegnap sajtótájékoztató keretében mutatta be a kulturális és kreatív iparágak lehetőségeinek kiaknázásáról szóló Zöld Könyvet. A Bizottság által kiadott vitaindító dokumentum arra keresi a választ, hogy hogyan lehetne a belső piacon kedvezőbb körülményeket teremteni az innovatív vállalkozások, különösen a kkv-k számára.
Az Európai Bizottság azt reméli, hogy az ilyen vállalkozások helyzetének javításával könnyebben megvalósíthatóak az Európa 2020-as stratégiában lefektetett okos, fenntartható és befogadó európai gazdasági növekedési célok.
A legdinamikusabb ágazat
A kulturális és kreatív szektor az Unió huszonhét tagállamában több mint öt millió embert foglalkoztat, ráadásul a kulturális és kreatív ágazatok dinamikusabban fejlődnek, mint a gazdaság más területei, mondta Androulla Vassiliou, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős biztos. Vassiliou továbbá azt is kiemelte, hogy az ágazat az uniós GDP 2,6%-át teszi ki.
„Európa kulturális és kreatív ágazatai nemcsak kontinensünk kulturális sokszínűsége miatt nélkülözhetetlenek; a legdinamikusabb gazdasági ágazatok közé is tartoznak. Ezen felül nagymértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Európa kilábaljon a válságból” – hangsúlyozta a biztos a sajtótájékoztatón.
A Bizottság szerint a növekedés és foglalkoztatás célkitűzés megvalósításához sok kihasználatlan kapacitás van ebben az ágazatban, a jövő jóléte pedig nagyban függ attól, hogy hogyan használjuk fel az erőforrásainkat, a tudásunkat és a kreatív tehetségünket az innováció ösztönzése érdekében. A Bizottság szerint a foglalkoztatást és növekedést célzó új Európa 2020 stratégia megvalósításához nagy mértékben hozzájárulhat az ágazat, például a „digitális Európa”, az „innovációs Európa” és „az új képzés és új munkahelyek” zászlóshajó kezdeményezéseken keresztül.
Források
A Bizottság a Zöld Könyvben felhívja a figyelmet arra is, hogy a digitalizáció és a globalizáció ugyan új piaci lehetőségeket nyit meg, különösen a kisvállalkozások számára, ezek a vállalkozások azonban igen gyakran csak nehezen tudják kiaknázni teljes potenciáljukat. A nyilvános konzultáció keretében a Bizottság ösztönözni kívánja az érintetteket, hogy gondolkozzanak el azon, milyen módon juthatnak könnyebben forráshoz, és ennek segítségével hogyan növelhetik az innovációs tevékenységeiket.
A Bizottság szerint a kockázati tőke és garancia valamint az egyéb kockázat megosztó eszközök fontos szerepet játszhatnak abban, hogy forráshoz juttassák a kkv-kat.
Kassai Róbert, a Kézműves Vállalkozások, Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetségnek (UEAPME) alelnöke, az EurActivnak adott korábbi interjújában ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a bankokon keresztül juttatott források többsége soha nem jut el a kkv-khoz.
„Magyarországon − és ez pontos szám − 3500 milliárd forintot tartanak kamatozó betéttel a kereskedelmi bankok a Nemzeti Bank számláján. És nem adják oda a kkv-knak” – mondta az alelnök. Kassai elmondta továbbá, hogy az Európai Unió és az UEAPME is keresi a megoldást arra, hogy miképpen lehetne a szükséges forrásokat, bankon kívüli eszközökkel eljuttatni a vállalkozásokhoz.
„Nem forrás, hanem szándék kérdése, hogy javítunk-e a vállalkozások helyzetén. Magyarországon.” – tette hozzá, kritizálva az akkori kormány tevékenységét.
Készségek
A Zöld Könyv megfogalmazása szerint ugyanakkor arra is fontos választ találni, hogy hogyan érhetnék el azt, hogy megfelelő képesítéssel rendelkező munkaerővel dolgozhassanak.
A Bizottság úgy gondolja, hogy ehhez nagyban hozzájárulhat a művészeti és tervező felsőoktatási intézmények és a vállalkozások partnerségének kialakítása. A Zöld Könyvben felhívják a figyelmet arra is, hogy amennyiben mindezen nem javítanak, a megfelelő készségek hiánya és a kereslet-kínálat különbségei hátráltatni fogják Európát abban, hogy a kreatív ipar lehetőségeit megfelelően kihasználhassa. A Bizottság úgy véli, hogy az együttműködés nagyban segítené azt, hogy a keresletnek megfelelő készségek birtokában lévő munkavállalók kerüljenek ki az intézményekből.
Milinarics Jószef, a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) elnöke az EurActivnak adott egy korábbi interjújában elmondta, hogy a Démosz által készített három tanulmány (A kreatív gazdaság elméletéről, Kreativitás - kreatív gazdaság, Kreatív atlasz) szerint Magyarországon a tolerancia hiánya akadályozza a kreativitást. Milinarics szerint a kreativitást elnyomó gyakorlat már az óvodai szituációkban is megjelenik és végigkíséri az egész oktatási rendszert és ennek megváltoztatására nagyon erős gazdasági, pénzügyi és társadalmi nyomásra van szükség. 
