Hirdetés
Több EU-tagállam adott hírt a hitelválság enyhüléséről, ami a kkv-knak nyújtott hitelek számának emelkedésében érhető tetten. A vállalkozások zöme ennek ellenére továbbra is meglehetősen sötét kilátásokkal tekint a jövőbe.
A BusinessEurope, az Európai Unió üzleti szféráját képviselő lobbicsoport arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagyobb cégek az elmúlt időszakban tapasztaltnál sokkal nagyobb mértékben veszik igénybe a banki kölcsönöket, emiatt a pénzintézetek egyre kevésbé érdekeltek a kkv-knak történő hitelezésben (EurActiv.hu 2009. 07. 17.).
Egyes tagállami kormányok olyan bankokba kapaszkodva próbálják fokozni politikai izomzatuk hajlékonyságát, amelyek nem ragadták meg a vállalkozásoknak, illetve fogyasztóknak történő hitelnyújtás lehetőségét. A világgazdasági válság elharapózása óta már-már állandóvá vált kormányzati tőkefolyósítások haszonélvezői közül a legtöbb országban a pénzintézetek sem maradtak ki, ennek következtében a kormányok erősebb befolyásra tettek szert a kölcsönzési gyakorlat alakításában. Sőt mi több, a kockázatkerülő bankok támogatása érdekében számos kormány garanciarendszereket is létrehozott.
Az Európai Központi Bank (European Central Bank, ECB) szintén megtette a magáét; a kamatlábakat az 1 százalékos rekordmélységig süllyesztette. Az Európai Beruházási Bank (European Investment Bank, EIB) sem maradt tétlen, a kkv-knak 30 milliárd euró összértékű kölcsönöket, valamint garanciákat ígért, emellett kockázatmegosztást vállalt a kereskedelmi hitelezőkkel.
Európai körkép:
Magyarország
A magyar gazdaság egyensúlyának visszaállítása érdekében hozott intézkedések keretében a kormány új adótörvényt és ennek kapcsán a vagyonadó bevezetését javasolta, melyet június végén az Országgyűlés el is fogadott. Az új szabályozás jelentős hatással lesz a kisvállalkozásokra.
Egyszerűsödik a kkv-k adóztatása, 2010 elejétől pedig bármely vállalkozás vezetheti euróban a könyvelését. Az új jogszabályok mellett egyszerűbb feltételekkel igényelhetők az üzletfejlesztéshez szükséges adókedvezmények.
A válság következtében a magyarországi kkv-k többsége is nehézségekbe ütközött a hitelfelvételek során, ám a közteherviselési törvény könnyíthet a bajba jutott vállalkozások helyzetén. A lízing alapú finanszírozással kapcsolatos könnyítések és a visszlízing átmeneti illetékmentessége ugyanis megvédi a lízinget nyújtó pénzintézeteket, mivel lehetővé teszi, hogy tulajdont szerezzenek a biztosítékként nyújtott ingatlanon. A visszlízing tehát biztonságot nyújt a hitelezőknek, a kkv-kat pedig újabb hitelforráshoz juttatja.
Az Európai Beruházási Bank forrásai ugyan gyorsan elérték Magyarországot, de ugyanilyen sebességgel ki is merültek. Az EBB 40 millió euró értékű hitelt folyósított a környezetvédelmi, energiahatékonyságot ösztönző vagy infrastruktúra-fejlesztésre irányuló projekteket folytató kkv-k számára, az Erste Bank Hungary-n keresztül, ám a bank tisztviselői az EurActiv-nak úgy nyilatkoztak, hogy a hitelkeret olyan csekély mennyiségű volt, hogy a forrás nem sokkal a megnyitása után ki is merült, újabb keretről pedig egyelőre nincs szó.
Angus Halkett, a Deutsche Bank elemzője a Bloombergen úgy nyilatkozott, hogy a gazdaság stabilizálását célzó kormányzati erőfeszítések eredményeképpen a beruházók mostanra egyre inkább Magyarországot részesítik előnyben például Lengyelországgal szemben. Halkett szerint a javulás oka irónikus módon éppen abban rejlik, hogy Magyarország volt az első, aki az IMF, a Világban és az Unió forrásaira szorult, míg más tagállamok csak később jutottak el a mélypontra.
„Magyarország egyértelműen megtesz mindent, amit tud, hogy megakadályozza a válság súlyosbodását és véghezviszi az EU és az IMF által kért változtatásokat” – idézi az Origo Halkettet. „Lengyelország viszont sok dologban éppen az ellenkező irányba halad, mint Magyarország.” – tette hozzá az elemző.
Franciaország
Franciaországban a vállalati csődök száma előreláthatólag 25 százalékkal lesz magasabb, mint tavaly – derül ki az Eurler Hermers hitelbiztosítási cég júniusban közzétett tanulmányából. Nem kizárt, hogy a vállalati csődök száma a 73 000-es határ fölé kúszik. Ez túlszárnyalná az 1993-ban mért 64 800-as rekordot, és újabb történelmi „csúcs” születne.
Az Altares Institute által készített felmérés azt mutatja, hogy a kkv-knak történő késedelmes kifizetések tekintetében más tagállamokhoz viszonyítva Franciaországban kedvezőbb a helyzet. A 2009 első félévében regisztrált késedelmes kifizetések átlagosan 11,7 napos késést mutatnak, az uniós érték ezzel szemben 15 napnál is több.
Az Altares felméréséből kitűnik, hogy Franciaországban mindenekelőtt a legkisebb vállalkozásokon csattan a késedelmes kifizetések ostora. A legfeljebb 250 alkalmazottat foglalkoztató cégek 60 százaléka tapasztalt kését a banki kifizetésekben, míg az 5 000-nél több alkalmazottal rendelkező vállalatok közül mindössze 21,5 százalék nem jut időben pénzhez.
A gazdaság megreformálását célzó új francia törvény korlátok közé szorítaná a kései kifizetéseket – ettől a kkv-k 22 milliárd eurós azonnali életmentő segítséget remélnek.
Egyesült Királyság
Egy vezető brit gazdasági csoport szerint elképzelhető, hogy az Egyesült Királyság gazdasága lassan talpra áll, a bizalom ugyanis lassan kezd visszatérni a piacra. A Kisvállalkozások Szövetsége (FSB) legutóbbi jelentésében fellendülést jelentett kereskedelemben, és megjegyezte, a helyzet érzékelhetően jobb a 2008 őszinél (EurActiv 09/07/09).
Az elmúlt évben a kisvállalkozások 40 százaléka a költségek finanszírozását nevezte a legsúlyosabb problémának, ez a szám azonban mostanra 25 százalékra esett vissza. Az Egyesült Királyságban a helyzet nem tart lépést az európai kis- és középvállalkozások tapasztalataival, de ez lehet az első bíztató jel a hitelpiacok megnyílásához.
A bizalom tehát növekszik az Egyesült Királyságban. A kisvállalkozások 57 százaléka úgy véli, hogy okkal viseltetnek optimistán a jövő iránt, és egyre több kkv ruház be új termékekbe és alkalmaz új munkaerőt. Az FSB ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a hitelválság továbbra is veszélyt jelent a vidéki falvak üzletei és kocsmái számára.
Az Egyesült Királyság pénzügyminisztere, Alistair Darling ezen a héten (július 14.) elmondta, a hitelekhez való hozzáférés kulcsfontosságú a gazdaság talpra állásához, a legsürgősebbnek pedig a kkv-k hitelhez jutását nevezte. Bejelentette, hogy a közeljövőben ismét találkozik a bankok vezetőivel és leszögezte, hogy kormánya hitel-megállapodást kötött azokkal a bankokkal, ahol az állam döntő részesedéssel bír.
Cseh Köztársaság
A cseh iparkamara júniusi felmérésében arról számolt be, hogy a vállalkozások egyre nehezebben jutnak hitelhez, és ez a költségek csökkentésére bírja őket. A forráshiány miatt a cégek háromnegyedének kellett csökkentenie a tevékenységeit, és több mint felük elhalasztotta, vagy lefújta a tervezett beruházásait.
A fizetőképességi problémák miatt a vállalatok negyede kénytelen volt elbocsátásokat végrehajtani vagy ingatlanjait eladni. A felmérésben válaszadók több mint fele úgy vélte, hogy a bankok hitelezési hajlandósága az elmúlt három hónapban csökkent.
A Cseh Köztársaság Iparszövetsége a júniusi negyedévi jelentésében arról számolt be, hogy a cseh iparvállalatok 92 százalékát súlyosabban érinti a késedelmes kifizetések problémája, mint egy évvel korábban. A cseh jogszabályok mostanra már büntetik a késedelmes teljesítést.
Tomáš Bartovský, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szóvivője elmondta a cseh kormány megindította a „garancia” elnevezésű programját, melynek keretében betétbiztosítást nyújt a cseh ipar szereplői számára. Az egymilliárd cseh koronát tartalmazó alap meglehetősen sikeres volt, és az üzleti élet képviselői most azt szeretnék, ha a minisztérium további területekre is kiterjesztené a felhasználhatóságot. Bartovský ugyanakkor az EurActiv-nak úgy nyilatkozott, hogy a kormánynak nem áll szándékában ezt megtenni.
Szlovákia
A Szlovák Nemzeti Bank szerint a vállalati kölcsönök 2009 májusában kissé emelkedtek, mivel egyre több ingatlan- és egyéb hitelfelvétel történt. A beruházási hitelek összege ugyanebben az időszakban azonban csökkenést mutatott az előző havi értékhez képest.
A Szlovák Garancia és Fejlesztési Bank (Slovenská záručná a rozvojová banka; SZRB) egy sor eszközzel igyekszik támogatni a kkv-kat. Ennek részeként szerződést írt alá a kereskedelmi bankokkal, amely gyors bankgaranciákhoz juttatja a vállalkozásokat. 2009 januárja és áprilisa között az SZRB 292 bankgaranciát nyújtott 17 millió euró összegben, és további 46,5 millió euró hitelt ítélt meg az igénylőknek. Ez 24 millió eurós növekedést jelent az elmúlt év ugyanezen időszakához képest.
A Kis- és Középvállalkozások Nemzeti Fejlesztési Ügynöksége (NADSME) által, a globális válság kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatásáról készített felmérése szerint a kkv-k csupán két százaléka érzi úgy, hogy a hitelhez jutás súlyos probléma lenne.
A kései kifizetések ugyanakkor továbbra is aggasztja a szlovák kkv-kat. A kisvállalkozások 65 százaléka beismeri, hogy ez a kérdés likviditási gondokat okoz számukra. A cégek azonban inkább saját beszállítóik kifizetését késleltetik, minthogy bankhitelhez folyamodjanak, vagy eladják a tulajdonukat.
Jozef Hudák, a Gazdasági Minisztérium munkatársa elmondta, hogy a kormány közvetíteni szeretne a szolgáltatók és a fogyasztók közti vitában, és a kései fizetések problémáját a hitelezéssel oldaná meg. A kormány megnövelte a hitelekhez való hozzáférést, és egyszerűsítette az adó- és az Áfa-rendszert.
Az EIB áprilisban 50 millió eurós hitelt ítélt meg a Szlovák Garancia és Fejlesztési Banknak, melyet több szektorban is -főleg az ipar és a szolgáltatások területén- beruházásra használnak fel, támogatandó a kkv-kat.
Olaszország
Olaszországban 2009 első felében minden harmadik vállalkozásnak gondjai akadtak a banki hitelfelvétellel. A hitelválság 13,7 milliárd euróba került a kkv-k számára, ami naponta 30 üzlet meghiúsulását jelentette 2009 januárja és júniusa között.
A bankgaranciák és hitelkérelmek tekintetében bajba jutott vállalatok megsegítésére néhány egyesület, köztük a Confimpresa a kicsi, illetve a regionális bankokkal együttműködésben garancia-stratégiákat dolgozott ki.
A késedelmes kifizetések továbbra is jelentős tüske az olasz kormány szemében. Az Olasz Bankszövetség (ABI) szerint a közigazgatási intézmények 50 és 60 milliárd euró közötti összeggel tartoznak a kis- és középvállalkozásoknak.
Június 26-án a kormány új intézkedéseket vezetett be, hogy felgyorsítsa a közszféra tartozásainak kifizetését. Giulio Tremonti olasz pénzügyminiszter bejelentette, hogy a kormány felállít egy 23 milliárd eurós alapot, hogy abból fizessék vissza a függőben lévő tartozásokat. Az olasz ipar érdekképviseletét ellátó Confindustria üdvözölte a kormány javaslatát, ugyanakkor hozzátette: „Igyekszünk rájönni, hogyan és mikor fizetik ki a tartozásokat.”
Olaszország kapta a harmadik legnagyobb kölcsönt az Európai Beruházási Banktól (EBB). Rómát csak Madrid és Berlin előzte meg. Az EBB, az ABI és a Confindustria májusban keret-megállapodást írtak alá arról, hogy az EBB által nyújtott eszközöket széles körben és teljes körűen felhasználják, és különös hangsúlyt fektetnek arra, hogy a kkv-k egyszerűbben jussanak EBB-forrásokhoz.
A dokumentumban azt is kidolgozták, hogy a három intézmény hogyan tudna együttműködni annak érdekében, hogy a közvetítő bankok minél gyorsabban hozzáférjenek az EBB által biztosított hitelkerethez, fejlesztve és egységesítve ezzel a kapcsolódó jelentéstevési eljárásokat.
Bulgária
A globális válság szörnyű hatásairól szóló pesszimista előrejelzések mindennapi valósággá váltak Bulgáriában. Az egyre növekvő munkanélküliséggel párhuzamosan egyre több vállalat megy csődbe pénzügyi problémák miatt.
A fizetésképtelenség miatt tevékenységüket megszüntető vállalatok száma 2009 első hónapjaiban elérte a 118-at, holott ugyanez a szám egy évvel korábban csupán 67 volt. A Bolgár Ipari Szövetség (BIA) szerint a külföldi tőkén nyugvó vállalatok számára könnyebb talpon maradni, mivel képesek az anyavállalatok képesek bolgár ágazatuknak segítséget nyújtani.
A bolgár vállalatok többsége ugyanakkor nem tudja teljesíteni a megrendeléseit, mivel a kereskedelmi bankok nem nyújtanak számukra hitelt. Leggyakrabban a turizmushoz és az építőiparhoz kapcsolódó vállalatok mennek tönkre, de nem kíméli a válság a fémipari szektort sem.
A hitelekhez való nehéz hozzáférést csak fokozza a kései kifizetések problémája. A statisztikák szerint a közintézmények fizetési kötelezettségeinek késedelmes teljesítése 70 százalékkal nőtt az idén, ami jelentősen csökkenti a vállalatok reálnyereségét. A késedelmes fizetéseket szabályozó irányelv megvalósítása egyelőre csak kis mértékben sikerült, és a legtöbb vállalatot súlyosan érinti a probléma.
A bolgár kormány 500 millió levának (körülbelül 70 milliárd forint) megfelelő hitelt nyújt a Bolgár Fejlesztési Bankon keresztül, hogy beruházásra ösztönözze az ország kis- és középvállalkozásait. A pénz ugyanakkor csak lassan jut el a vállaltokhoz, és így egyelőre csak 200 millió leva került felhasználásra
Az Európai Beruházási Alap nemrég 400 millió levát garantált a bolgár kkv-k számára, de a pénz kereskedelmi bankokon keresztül kerül kihelyezésre, és ez úgy tűnik problémákat vet fel. Annak ellenére, hogy az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy a kkv-k gyorsan és egyszerűen jussanak likvid tőkéhez, a bankok vagy nem nyújtanak hitelt a bajba jutott vállalatoknak, vagy csak magasabb kamatra.
Írország
Írországban egyre romló gazdasági helyzettel találkozunk, annak ellenére, hogy mind nemzeti, mind európai szinten rengeteg intézkedés történt. A kormány egy több milliárd eurós rekapitalizációs csomag részeként megköveteli az ír bankoktól, hogy növeljék a kkv-knak nyújtott hitelek összegét. Az új hitelezési szabályokat az év elején vezették be, de a felmérések szerint az üzleti érdekképviseletek szerint a banki alkalmazottaknak csak töredéke van tisztában a jogszabály tartalmával.
Bár az Európai Beruházási Bank több milliárd eurót tett szabaddá, ezek a pénzek láthatóan nem jutnak el a rászorulókhoz. Az Ír Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (Irish Small and Medium Enterprises Association - ISME) szerint Írországban a bankok figyelmen kívül hagyják a luxemburgi központú európai bank forrásait, amivel gyakorlatilag blokkolják az üzleti hitelekhez való hozzáférést (EurActiv.com 08/07/09). Az ír bankok ugyanakkor azt állítják, hogy a vádak túlzóak.
Egy szerkezetátalakításra specializálódott tanácsadó cég felmérése szerint ebben az évben 733 ír vállalat ment csődbe, és arra számít, hogy 2010 végéig ez a szám eléri az 1600-at.
Billy Kelleher kereskedelmi miniszter júliusban az országot járta, hogy bankok és vállalatok, állami ügynökségek, és idegenforgalmi képviseletek vezetőivel találkozzon, és a pénzintézetek vonakodó hitelezési tevékenységéről egyeztessen (EurActiv.com 01/07/09).
