Hirdetés
Az IPOSZ többek között a törvényalkotás korszerűsítését, a foglalkoztatás jobb megítélése érdekében adatgyűjtést a legkisebb vállalkozásokról, a foglalkoztatás bővítéséhez a szakképzés átalakítását javasolja. Szorgalmazzák a határ menti gazdasági kapcsolatok erősítését, szervezetük bevonását a kistérségi gazdasági fejlesztési feladatokba, a pályázati esélyek javítását. Beszerző-értékesítő hálózat létrehozását javasolják a kisipar és kiskereskedelem piaci esélyeinek javítására, valamint felajánlják együttműködésüket a kamaráknak és más érdekegyeztető szervezeteknek.
A törvényalkotás tekintetében az érdekegyeztetést, az adminisztráció csökkentését, a gazdasági terhek jobb elosztását és a gazdálkodó szervezetek jobb képviseletét szeretnék elérni, akár kétkamarás parlament létrehozásával is. A foglalkoztatás terén szemléletváltást javasol az IPOSZ, szerintük a mikrovállalkozásokra és az egyéni vállalkozásokra úgy kell tekinteni mint potenciális munkahelyteremtőkre. A képzés terén is reformokat szorgalmaznak, nemcsak a szakképzés, de a későbbi szakmai továbbképzés terén is.
Csütörtöki tanácskozásukon tették közzé, ehhez mit várnak a kormánytól és a döntéshozóktól, és el is juttatták nekik elképzelésüket. Ez több ponton összecseng a kormány 29 pontjával, és megjeleníti az Európai Kisvállalkozói Törvény, a Small Business Act fő elvét is, hogy „gondolkozz először kicsiben”.
Európai vs. magyar KKV-k
Az Európai Kisvállalkozói Törvény (EurActiv.hu 2009.05.06.) elfogadásának egyéves évfordulóján 2009 decemberében a Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetségének főtitkára, Andrea Benassi csalódottan állapította meg, hogy „az elmúlt 12 hónapban tett erőfeszítések ellenére, az Európai Kisvállalkozói Törvény nem hozott semmilyen komoly változást (…). Sem az alapelvek terén, sem azon speciális törvényhozási javaslatok terén, melyeket az Európai Kisvállalkozói Törvény részeként elfogadtak egy évvel korábban. Még nagyon sokat kell tenni azért, hogy a törvény alapelvei és iránymutatásai megvalósulhassanak, mégpedig egy olyan időszakban, amikor a KKV-kat továbbra is sújtják az egy évvel korábban már meglévő nehézségek, sőt a gazdasági válság azokat még jobban kiélezte.”
Az Európai Kisvállalkozói Törvény (Small Business Act, SBA) elvei közül a 2010-es bizottsági helyzetjelentés alapján Magyarország az EU 27 átlagánál jobb helyzetben van a „hatékony közigazgatás” és az „egységes piac” tekintetében. Az EU 27 átlagával azonos pontszámot ért el a „pénzügyek” terén. A „nemzetköziesedés” terén az EU 27 átlag alatt teljesített az ország, míg a „vállalkozó szellem” és a „készségek és innováció” terén jóval az európai átlag alatt teljesített.
Herczog Edit Európai Parlamenti képviselő szerint „mind az egy főre eső, mind a frissen induló vállalkozások száma stabilan az EU átlaga felett van Magyarországon, így nem csoda, ha (a magyar vállalkozás-, illetve vállalkozás-fejlesztési politika terén) is "eminensek" vagyunk. Annak ellenére, hogy Európa szerte sok a panasz a rendelkezések késleltetett bevezetésére, hazánkat - talán a csomag előkészítésében történt aktív magyar részvételnek köszönhetően - három ponton, így a közbeszerzési törvény módosítása, az adminisztratív határidők csökkentése, illetve a hitelgaranciák és az ehhez kapcsolódó adminisztráció könnyítése területén szokták kiemelni”.
A magyar és az európai KKV-fejlesztés és vállalkozói kultúra különbségeinek Szirmai Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központjának igazgatója szerint történelmi háttere is van. „Alapvető a történelmi út különbözősége, ami máig hat. A magyar vállalkozások fejlődését jelentős mértékben akadályozza a forráshiány. Az unió fejlett gazdaságaitól eltérően Magyarországon – az előző politikai rendszer miatt – nem voltak felhalmozott családi tőkék, nincs kialakult kultúrája és intézményrendszere a magántőke kisvállalkozásokba forgatásának.”
„Ma (Magyarországon) 1,6 milliónál több bejegyzett vállalkozás van, ami fajlagosan kétszer annyi, mint Németországban. Ám az itthoniak nagy része valójában nem működik, a ténylegesen funkcionáló vállalkozások száma egymillióra tehető. Ezek döntő többsége pedig inkább mikrovállalkozás, magyar sajátosság, hogy a középvállalati szektor elenyésző, pontosabban alulfejlett. Bár már kiépült a hazai piacgazdaság és a pénzügyi infrastruktúra is megszilárdult, a magyar kkv-kra továbbra is jellemző a tőkeszegénység, s ennek következtében mind a piaccal, mind a gazdasági környezet változásával szemben erős a kiszolgáltatottság. A kisvállalkozókat lefoglalja a termelés napi gondja, nincs módjuk külön szakembereket foglalkoztatni. Mindezt súlyosbítja a még mindig hiányzó idegennyelv-tudás.”
„A magyar vállalkozások legfőbb gyengéje a szétaprózottságban és az ezzel összefüggő számos hiányosságban rejlik. Nincs elég tőkéje, nincs elég embere, ráadásul túl kicsi, 86 százalékuk semmilyen külpiaci kapcsolattal nem rendelkezik. Makroszinten beszorul a mintegy tízmillió lakosú magyar piacra, pedig ott áll előtte a csaknem 500 milliós EU. Mikroszinten meglenne az előny: például egy magyar szobafestő, akinek átlagos órabére ötöde, mondjuk egy párizsi szobafestőének, ha indulna franciaországi közbeszerzési pályázatokon, akkor – a vállalási ár alapján – akár mindet megnyerhetné” – mondja Szirmai.
„A kooperáció kultúrájának kifejlesztésében, például adókedvezményt biztosítva, jelentős lehetne az állam szerepe. Alig vannak beszerzői és értékesítői szövetkezések, hiányoznak azok a konzorciumi törvények és más rugalmas jogi formák, amelyek alapján az önálló vállalkozások összeállhatnának egy-egy külföldi közbeszerzési pályázaton indulásra.”
„Örvendetes fejlemény, hogy míg korábban egy cég bejegyzése minimum egy hónapig – nem ritkán fél-egy évig is – tartott, manapság maximum 48 óra elég. 2006 óta megfordult az a trend is, hogy a vállalkozásoknak több pénzük van a bankban, mint amennyit a bank ad nekik. Mára a bankok elkezdték hitelezni a kisvállalkozókat. (…) Nagyságrendileg ugrottunk előre a vállalkozói környezetet értékelő nemzetközi listákon, például a Világbank Doing Business üzleti környezeti rangsorában” – tette hozzá Szirmai.
A válság hatása a KKV-szektorra
A kis- és középvállalkozások hozzák létre a legtöbb munkahelyet Európában, de a válság őket sem kímélte. A Bizottság szerint a tagállamoknak fokozott erőfeszítéseket kell tenniük, hogy barátságosabb üzleti környezetet teremtsenek számukra.
Míg 2002-2008 között a kisvállalkozások élen jártak a munkahelyteremtésben, 2009-ben és 2010-ben 3,25 millió munkahelyet kellett felszámolni a kisebb cégeknél.
A Bizottság szerint a tagállamoknak sokkal több erőfeszítést kell tennie a trend visszafordítása érdekében.
Herczog Edit szerint „ahogy a világgazdaság egészében, úgy a kkv-k számára nyújtandó hitelek területén is látjuk, hogy a korábbi pénzbőséget felváltotta a pénzhiány. Azt szoktam erre mondani, hogy Széchenyi 180 évvel ezelőtt a Hitel megírásakor azzal szembesült, hogy nem kap banki kölcsönt, ma ezt még a súlyos adminisztrációs terhek is nehezítik, tehát a helyzet, jelentem, romlott. Ezért kell mind a kettővel szemben felvenni a küzdelmet, amelyben a Small Business Act csak az első lépés. Az európai szociáldemokrata frakció számtalanszor felemelte a hangját azért, hogy az adófizetők pénzéből jelentős pénzinjekciókkal megmentett bankok forgassák vissza, elsősorban a kkv-knak nyújtandó hitelek formájában a pénzt a reálgazdaságba, mert források nélkül nemcsak Európa versenyképessége kerül veszélyben, de munkahelyek tízezrei is.”
Az uniós forrásokat illetően Fellegi Tamás nemzetgazdasági miniszter kijelentette, "a jelenlegi 10 százalékról jelentősen - akár 40-50 százalékra - fel kell emelni a kis- és középvállalkozások részesedését az uniós forrásokból". Ezzel Herczog Edit EP-képviselő is egyetértett: „egyszerűsíteni kell az eddigi pályázati rendszeren, és - az előző kormány által megkezdett munka egyenes folytatásaként - támogatni kell a kkv-k forrásokhoz jutását. Minden eszközzel segítenünk kell a következő évek egyik kulcsfeladatát, a munkahelyteremtést, márpedig Európa szerte a kkv-szektor adja a foglalkoztatás gerincét. Figyelnünk kell azonban az arányokra is! Fontos látni, hogy a kkv-k a helyi és európai piacok közvetlen kiszolgálásán túl a nagyvállalatok beszállítói láncaihoz csatlakozva érhetik el a legbiztosabb jövedelmüket. Azaz, a jellemzően kézműipari vagy kisipari szakmák mellett azok a vállalkozások tudnak nagyszámú munkahelyet teremteni, amelyek az ide települő nagyvállalatok beszállítójaként munka és tudásigényes ágazatokban képesek dolgozni. Tehát arra is kellő figyelmet kell fordítani, hogy Magyarország vonzó célpont legyen a nagyberuházások számára is, illetve a gazdasági környezet alakításával a hazai kkv-k az európai versenytársakhoz képest versenyképes áron tudjanak szállítani bármely uniós tagállamba.”
Az új kormányprogram és a vállalkozások
A Fidesz kormányprogramja szerint „a magyarországi vállalkozások adminisztratív terhei európai összehasonlításban rendkívül magasak, egyes becslések szerint éves szinten elérik a GDP 5-6 százalékát, vagyis több mint 1000 milliárd forintot.” A program szerint csökkenteni fogják az adminisztráció gerjesztette költségeket, az állami tevékenységből fakadó vállalkozói kockázatokat. Elsődleges cél az adórendszer egyszerűsítése, másodlagos cél pedig a vállalkozások tevékenységét szabályozó előírások terheinek csökkentése, ettől a terhek 300-500 milliárd forintos csökkenését várják. Konkrét lépésekről nem szól a program.
Emellett egyszerűbb szabályozási környezetet és ennek megőrzésére vonatkozó intézményi garanciákat is ígérnek. A fizetési fegyelem helyreállítása, a fizetési határidők érdekében alacsony kamatokat és gyors pénzforgást terveznek a gazdaságban.
A magyar vállalkozások egyik legnagyobb problémáját, a körbe- és lánctartozást is meg akarják majd szüntetni. Mivel ezek nagyobb része magától az államtól és az önkormányzati szektortól indul, a jövőben a ki nem fizetett munka áfaterhével nem sújtják a vállalkozásokat, és az állam minden esetben és azonnal teljesíti a kifizetéseket. A fizetési határidőket a jelenlegi 90 napról 30-ra csökkentenék. A magyar KKV-szektort igyekeznek helyzetbe hozni a közbeszerzés reformjával is.
Lóránt Károly, az Európai Parlament szakértője is egyetért a hazai vállalatok célzott támogatásával, ezt szerinte úgy kellene végrehajtani, hogy az a fizetési mérleg javulásának irányába hasson. Gazdag László, a Pécsi Tudományegyetem docense viszont úgy vélte: nem ösztönözni, azaz támogatni kell a vállalkozásokat, hanem a feltételrendszert kialakítani; a pénzstabilitást, a pénzellátás egyenletességének biztosítását és a reálbérek növelését a GDP-növekedés ütemében.
