Hirdetés
Az Európai Bizottság tegnap (június 3.) bejelentette, 19 milliárd eurót különít el a tömeges munkanélküliség kezelésére. A forrás azok számára lesz elérhető, akik a gazdasági válság következtében veszítették el munkahelyüket.
Az EU végrehajtó szerve röviddel az európai választások kezdete előtt mutatta be a tervét. Ma (június 4.) milliónyi szavazó járul az urnákhoz Európa-szerte, hogy kiválasszák, kit juttassanak be az Európai Parlamentbe. A négy napos választást a britek és a hollandok kezdik ma (EurActiv.hu 2009.06.04.).
Az üzleti lobbisták és a nem kormányzati szervezetek (NGO) elítélik a kezdeményezést, mondván, nincs mögötte megfelelő ambíció. A BusinessEurope szerint a Bizottság nem érinti a szabályozás problémáinak különböző megközelítéseit, így például hiányolta a rövidített munkaidőre vonatkozó állásfoglalást. Az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ETUC) ugyanakkor úgy véli, hogy a stratégia csak a már létező programok feldolgozása.
A tegnap (június 3.) bemutatott tervben különböző hitellehetőségek is találhatók azok számára, akik nem találnak tőkét a vállalkozásuk beindításához. Képzési tervek sora válna elérhetővé a kis- és középvállalkozások számára, a fiatal munkanélkülieknek pedig gyakornoki helyeket ajánl, sőt segítséget nyújtana a munkakeresők és az állást kínálók igényeinek egyeztetésére is.
„Ez a válság a pénzügyi szektorban kezdődött, de a hatásait mostanra mindenki érzi.” – mondta Vlagyimir Špidla, az EU foglalkoztatási biztosa.
„Arra kell koncentrálnunk, hogy a fiataloknak munkát adjunk, és nem hagyhatjuk, hogy a munkaerőpiacon kívül rekedjenek.” – tette hozzá.
Az EU munkahely-teremtési tervének kulcselemei:
- 19 milliárd euró összegű tervezett finanszírozás kifizetésének felgyorsítása, mely azt hivatott elősegíteni, hogy a munkavállalók meg tudják tartani munkahelyüket, vagy az Európai Szociális Alap által támogatott képességfejlesztésnek, a vállalkozó szellem ösztönzésének és az állami foglalkoztatási szolgálat továbbfejlesztésének köszönhetően új munkahelyet találjanak.
- Az Unió meglévő költségvetéséből 100 millió euró átcsoportosítása, ami – a nemzetközi pénzintézetek, különösen az Európai Beruházási Bank Csoport által rendelkezésre bocsátott finanszírozással együtt – több mint 500 millió eurót biztosít egy új uniós mikrohitel-lehetőség létrehozására. Ezek a mikrohitelek azok számára jelentenek majd támogatást, akiket az a veszély fenyeget, hogy nem kapnak finanszírozást vállalkozás indításához – például akik a közelmúltban váltak munkanélkülivé –, illetve a hitelválság sújtotta mikrovállalkozások által történő foglalkoztatást erősítik.
- Kötelezettségvállalás arra, hogy az Unió területén legalább 5 millió hely álljon a munkanélküliség által fenyegetett fiatalok rendelkezésére a szakképzési rendszerekben; továbbá annak a célnak a megfogalmazása, hogy a munkanélküli fiataloknak minél hamarabb biztosítsanak képzési vagy munkalehetőséget.
- A foglalkoztatásnak rövidített munkaidő és képzés segítségével történő fenntartását célzó rendszerek támogatása, többek között az ESZA keretein belül.
- Azonnali segítség a munkanélküliek számára, hogy el lehessen kerülni a hosszú távú munkanélküliség és a megfelelő készségek elvesztésének veszélyét, ezen belül javaslatok arra, hogy minden munkanélküli a lehető legrövidebb időn belül képzési vagy munkalehetőséget kapjon.
- A leghátrányosabb helyzetűek ismételt munkába állásának támogatása például a nem munkabér-jellegű költségek szintjének csökkentésével, a felvételük ösztönzésével, valamint alacsony képzettséget igénylő munkalehetőségek biztosításával a háztartási és ápolási szolgáltatások területén.
- Új online „match and map” álláskereső szolgálat, mellyel a munkakeresők az Európa-szerte meghirdetett álláslehetőségek között a meglévő EURES foglalkoztatási portálon keresztül megtalálhatják a készségeiknek megfelelő állásokat, továbbá kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy a másik tagállamban munkát kereső munkanélküliek legalább hat hónapig jogosultak lesznek azokra a munkanélküli ellátásokra, amelyekre az állandó lakóhelyük szerinti országban jogosultak voltak.
- A készségek fejlesztésére és a munkaerő-piaci igényekkel való nagyobb összhangra helyezett hangsúly, valamint az EU jelenlegi és jövőbeni munkaerő-piaci igényeinek – többek között a környezetbarát készségeknek – a Bizottság által történő elemzése ágazatonként.
- Praktikus eszköztár, melynek köszönhetően a vállalatok, a munkavállalók és képviselőik hatékonyabban tudják előre jelezni és kezelni a vállalatok szerkezetátalakítását.
Vélemények:
Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso, a terv ismertetésekor elmondta, az Európai Unió határozott lépéseket tesz a válság kezelésére, nem mellőzve a szociális dimenziót. „Például több milliárd euró összegű, átképzésre biztosított uniós támogatás kifizetését gyorsítjuk meg az Európai Szociális Alap keretein belül, amely már eddig is évente több mint 9 millió embernek nyújtott segítséget a munkahelykereséshez.” – mondta.
A stratégiát a szakszervezetek és a baloldali politikusok mégis erős kritikával illették, az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ETUC) úgy vélte, a Bizottság úgy próbál választ adni egy rendkívüli helyzetre, hogy a politikai napirend folytatását javasolja, mintha nem történt volna semmi. Az ETUC szerint a GDP 1 százalékát kell befektetni a gazdaság kizöldítése és a munkaerőpiac stabilizálása érdekében.
„A kereslet hiánya kulcsprobléma a nemzetgazdaságok számára. Ha további osztogatással, ez esetben a nem munkabér-jellegű költségek szintjének csökkentésével segítünk a vállalkozásokon, az nem oldja meg a problémát. Ehelyett versenyképes költség-csökkentési stratégiákat fog eredményezni, ami tovább csökkenti a szociális ellátórendszerek bevételi forrásait, melyekre oly nagy szükség van ebben a válságban.” – mondta John Monks, az ETUC Fötitkára.
A BusinessEurope, egy ipari lobbicsoport arra figyelmeztette a Bizottságot, hogy az nem ment elég messzire a munkaidő-csökkentés terén. A flexicurity, vagyis a rugalmas biztonság elvét tartják a legalkalmasabbnak az európai munkaerőpiac modernizálásához.
A szervezet elnöke, Ernest-Antoine Seillière szerint „a Bizottság a megfelelő prioritási területeket és a megfelelő finanszírozási lehetőségeket azonosította ahhoz, hogy elkerülhető legyen további munkahelyek felszámolása. De a nehéz időkben a rugalmas biztosnág a legfontosabb kérdés.”
A kis- és középvállalkozások és iparosok európai képviseletét ellátó UEAPME üdvözölte a kezdeményezést. A stratégia szerintük „a megfelelő prioritásokra fókuszál és megtalálja a megfelelő egyensúlyt” a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldala között.
A szervezet foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős igazgatója, Liliane Volozinski úgy nyilatkozott, hogy a csoport azt szeretné, ha a rugalmas biztonság állna a munkaerőpiaci reform központjában.
„A kkv-k nehezen találnak képzett munkásokat, különösen a jelenlegi válságban, ezért a kínálati oldalon egyértelmű prioritás a munkavállalók képességfejlesztése, hogy azok megfeleljenek a munkaerőpiaci igényeknek. A Bizottság ambiciózus célt tűzött ki ma maga elé azzal, hogy felszólította a tagállamokat, hogy legalább öt millió európai számára biztosítsanak szakképzést 2010 végéig. Üdvözöljük az EB javaslatát, mivel a szakmai továbbképzés az egyik legjobb módja, hogy valaki munkához jusson.”
„Ugyanakkor nem látjuk világosan, hogyan fog ez a cél megvalósulni úgy, hogy nem nyílik a kkv-k és az iparosok számára külön támogatási forrás. Ezek a vállalkozások biztosítják a gyakorlati és képzési helyek többségét, de a csökkent gazdasági tevékenység miatt kevésbé lesz alkalmuk erre.” – mondta Volozinski.
Az Európai Szocialisták Pártjának elnöke, Poul Nyrup Rasmussen szerint ennél markánsabb lépésekre lenne szükség.
„Ha ég a házad, akkor nem pohárral kezded el oltani. A Bizottság javaslata megfelelő lenne, ha a válság nem lenne ilyen mély, de a Bizottság, úgy tűnik, nincsen tisztában a velünk szemben álló probléma méretével.” – mondta.
Rasmussen szerint a munkanélküliség csökkentésére nem adhat választ, ha az Európai Szociális Alapból csoportosítanak át pénzeket. „Ez egy gyenge, konzervatív Bizottság, amely gyenge, konzervatív választ ad az évtizedek óta legmélyebb szociális válságra.” – mondta a pártelnök.
Conny Reuter, a Social Platform NGO elnöke elmondta: „Két fő probléma van ezzel a közleménnyel. Először is a cégek adóinak és szociális hozzájárulásainak csökkentését hangsúlyozza – ami minden csak nem egy modern megközelítés, hiszen nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a múltban -, ami megbénítaná a szociális hálót, amikor a szolgáltatásaikra csak nagyobb szükség van egy olyan a válságban, amelyben az előrejelzések szerint jövőre 11 százalékra rúg majd a munkanélküliség.”
„Másrészt a közlemény rendkívül korlátozott lehetőségek mellett készült. Messze áll attól, hogy valóban ’közös elkötelezettséget’ mutasson, mivel a közlemény csak utal a szociális partnerekkel való együttműködésre, de nem veszi figyelembe az NGO társadalom értékes szakértelmét – akik gyakran az első sorban állnak, ha a válság következményeivel kell foglalkozni.”
Következő lépések:
- Június 18-19.: Az EU vezetői a foglalkoztatási stratégiáról is vitáznk majd a rendes félévi brüsszeli csúcstalálkozón.
