Hirdetés
A jövedelemteremtő képességek növelése, illetve a technológiai fejlesztés a célja annak a pályázatnak, melyet a múlt héten (október 16.) nyitottak meg ismét a mikro-, kis- és középvállalkozások számára. A pályázaton keresztül 2009 és 2010 során mintegy 1000-1700 vállalkozáson segíthetnek.
A megpályázható összeg 1 és 25 millió forint között mozog, melyet for profit gazdasági társaságok, szövetkezetek és egyéni vállalkozók igényelhetnek. A pályázatokban legalább 50 százalékos önrészt kell biztosítani.
A forrás ugyan kicsinek tűnhet, a jelenlegi gazdasági körülmények között azonban „25 millió forint a kkv-k nem kis hányadának komoly segítséget jelent.” – mondta az EurActivnak dr. Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke.
Vadász szerint a kép teljességéhez azonban az is hozzátartozik, hogy a magyar gazdaság duális szerkezetű. A néhány fővel dolgozó, információhoz csak nehezen jutó vállalkozásokkal szemben a „kiváló versenyhelyzetben lévő külföldi működőtőke” áll, amely sikeresebben szívja föl az uniós forrásokat is.
Az Európai Unió forrásai ugyanakkor lehetőséget nyitnak a magyar vállalkozások előtt. Vadász szerint „a rendszerváltozás óta csak ígéretek hangzottak el [a kkv-k megsegítésére], konkrét intézkedések nem", ezért örömét fejezte ki amiatt, hogy az EU-csatlakozásunk óta egyre több forrás jut ennek a szektornak.
Európai Kisvállalkozói Törvény – a felismerés szikrája?
Ugyanakkor az Unió malmai is lassan őrölnek. Bár már négy éve, hogy az Európai Bizottság bemutatta a „gondolkodj először kicsiben” akciótervét (lásd Link Dossziénkat), még mindig nem született meg az érdekképviseletek által is sürgetett Európai Kisvállalkozói Törvény (EKT; Small Business Act), holott annak elfogadását már júniusra várták.
Vadász szerint az EKT kedvező változást jelent a kkv-k számára. Kiemelte, hogy az Európai Unió „saját magától érzékelte”, hogy szükség van a segítségre, és leszögezte, Magyarországon is „parancsolóan kötelező” a szektor problémáira figyelni. A társelnök szerint érthetetlen, hogy miért csak az uniós források 25 százalékát juttatják a kkv szektornak, mikor a munkaerőpiac 75 százalékát ők adják, és a GDP 60 százaléka is ezen szervezetek tevékenységéből származik.
Az EKT által a kkv-k a következő előnyöket élvezhetnék:
- lényegesen emelnék a számukra elérhető európai banki forrásokat,
- nagyobb mozgásteret kapnának a közbeszerzési eljárásokban
- 60 napban maximalizálnák a pályázati elbírálás idejét.
A Magyar Iparszövetség társelnöke emlékeztetett rá, a külföldi működőtőke nélkül a gazdasági szerkezetátalakítás lehetetlen lett volna, ám jelenleg a magyar kkv szektor csupán az EU 15-ök gazdasági teljesítményének 1/17-ét teszi ki, vagyis súlyos lemaradásban van.
Vadász úgy véli, -a hivatalosan adatoktól eltérően- reálisan 400.000-re tehető a magyarországi kis- és középvállalkozások száma.
