Hirdetés
Az elmúlt héten, Brüsszelben rendezték meg az Európai Üzleti Csúcstalálkozót (European Business Summit). Françoise Le Bail, a Bizottság KKV-követe is előadott a konferencián. „A kkv-k a válságban: vörös posztó, vagy vörös szőnyeg?” című előadásában elmondta, az EU 19 tagállama hozott már döntést gazdaságélénkítő csomagokról, melyek a gazdasággal együtt a kisvállalkozásoknak is közvetlenül kedveznek.
Le Bail szerint a Bizottság már az Európai Kisvállalkozói Törvény (Small Business Act) megvalósításán dolgozik. A francia elnökség által elfogadtatott jogszabály-csomag csökkentené a kkv-k bürokratikus és adminisztratív terhelését. Ennek keretében módosításokat javasol a késedelmes kifizetések kiküszöbölésére is, mely javaslat konkrét elemeit ezen a héten mutatja be a Bizottság.
A változtatások valószínűleg 30 napos kifizetési időszakra tesznek majd javaslatot a tagállami hatóságoknak.
Vélemények:
Arndt Kirchhoff, a BusinessEurope kkv-bizottságának elnöke szerint a felújított irányelvre nagy szükség van ahhoz, hogy készpénz kerüljön a rendszerbe és a vállalkozások képesek legyenek a piacon maradni. Kirchhoff elmondta, a hitelválság következtében több ezer megbízható vállalkozás fog tönkremenni.
„Biztosítani kell a finanszírozási eszközökhöz való megfelelő hozzáférést, hogy megállítsuk az életképes kkv-k csődhullámát. A késedelmes fizetéseket szabályozó irányelv gyors elfogadása alapvető, mivel a kormányok visszatartják a pénzeket, ami csak ront a helyzeten.” – mondta.
Az elnök szerint a Kisvállalkozói Törvény jó válaszokat ad a kkv-k problémáira, de minél előbb a végrehajtás fázisába kell érnie, ha az EU azt akarja, hogy a vállalkozások érezzenek is valamit a hatásából.
Valia Chilova, a Marketor tanácsadója és az előttünk álló bolgár választások egyik jelöltje a kkv-kat „a gazdaság ütőereként” írta le. Chilova szerint a bolgár kormány a felét sem hajtotta égre azoknak a javaslatoknak, melyet az üzleti élet szereplőinek érdekképviselete javasolt.
Kritizálta továbbá, hogy túl kevés az információ arról, pontosan milyen hatással van a válság a gazdaságra, illetve kifogásolta azt is, hogy a politikusok túl lassan reagálnak. „Tavaly év végéig állandóan azt hallottuk, hogy Bulgáriában nincs válság, sőt, hogy erős helyzetben vagyunk. Erről azonban kiderült, hogy nem felel meg a valóságnak. Az elmúlt négy-öt évben több mint 30 milliárd eurónyi külföldi tőkebefektetés érkezett Bulgáriába, de ezt főleg az építőiparba fektették, és most nincs készpénz a piacon.” – mondta.
Chilova hozzátette, hogy a nemrég kirobbant korrupciós botrány miatt már az uniós pénzek sem jutnak el Bulgáriába, ami még nehezebbé teszi a befektetők bevonását. A tanácsadó szerint ennek legfőbb oka a bizalom hiánya, ami más dél-kelet-európai kkv-k esetében is tapasztalható.
Luuk Borg, az EUREKA titkárságának vezetője elmondta, nem csak a jelenlegi válság miatt kell a bürokráciát csökkenteni, hanem ez minden adminisztrátor feladata. Ugyanakkor úgy vélte, hogy egyes eljárások szükségesek ahhoz, hogy garantálják a közpénzek megfelelő felhasználását.
Borg szerint a Bizottság igyekezett csökkenteni a bürokráciát, és ezáltal elérhetőbbé tenni a kutatás-fejlesztési eredményeket a kkv-k számára. „A sikeres pályázatok magas aránya ugyanakkor nagyon fontos. Nem kérheted arra a kisvállalkozókat, hogy időt és pénzt költsenek a kutatási pályázatok megírására, ha csak az esetek 8 százalékában nyernek.” – tette hozzá.
A kerekasztal-beszélgetést moderáló Christophe Leclerq, az EurActiv.com kiadója megjegyezte, hogy a kkv-k és az EU képviselői is a közpolitikák módosításától válja a válság kezelését.
„A vállalkozások jellemzően küzdenek a beavatkozások ellen, most azonban éppen erre bátorítják a döntéshozókat. Mindez szélesebb körű konszenzushoz vezethet arról, hogy mi is kell, hogy legyen a közpolitika szerepe.” – mondta. 
