Hirdetés
Az EU foglalkoztatási és szociális helyzetéről készített áprilisi felmérése szerint a legtöbb ágazat vállalatai további leépítésekkel igyekeznek ellensúlyozni a válság negatív hatásait. Az üzleti és a fogyasztói bizalom mindeközben csökken és egyre kevesebb új pozíciót hirdetnek meg a cégek.
A legutóbbi „Munkaerőpiaci Monitor” arról számolt be, hogy a férfiakat érinti a leginkább a gazdasági visszaesés, mivel a legsúlyosabban érintett szektorokban – az építőipar, az autógyártás és a szállítmányozás - túlnyomó többségben férfiakat foglalkoztatnak.
Ezzel egy időben jelentősen növekedett a munkanélküliségi ráta a fiatalok, főleg a fiatal férfiak körében.
Bár a jelentés arról számol be, hogy megjelentek bizonyos bíztató jelek, melyek arra utalnak, hogy a gazdasági visszaesés üteme stabilizálódni kezd, a munkanélküliség terén további csökkenésre lehet számítani a következő hónapokban.
„Míg a cégekre vonatkozó elbocsátási mutató a következő hónapokban kedvezőtlen marad, vannak bizonyos jelek, melyek azt mutatják, hogy a 2007 vége óta megfigyelt csökkenő tendencia, amely 2008 októbere és 2009 januárja között felgyorsult, stabilizálódni látszik.” – olvasható a tegnap (április 7.) bemutatott bizottsági jelentésben.
Az általános üzleti és fogyasztói bizalmi mutató továbbra is alacsony, ráadásul az Európai Központi Bank (EKB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Fejlesztési Együttműködési és Szervezet (EBESZ) és a Business Europe is borús gazdasági jövőt jósol.
Az EU általános munkanélküliségi mutatója fél millió fővel emelkedett. Növekedés volt tapasztalható minden tagállamban, kivéve Németországban és Lengyelországban, ahol korábban is tapasztalható volt a munkaerőpiac ellenállása.
Magyarországon is tovább nőtt a munkanélküliség. Az KSH szerint most 9,1 százalék, ami 0,3 százalékponttal haladja az egy évvel korábbi szintet. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szerint március záró napján 563 900 fő keresett állást magyarországon, ami februárhoz képest 3,8 százalékos növekedést jelent.
2008 márciusához viszonyítva 22 százalékos (101 500 fős) növekedés volt megfigyelhető, vagyis ennyivel többen vannak munka nélkül, legalábbis regisztráltan.
A jelentés rámutat a likviditási válság kis- és középvállalatokra gyakorolt hatására is. A KKV-k esetében nem tapasztalható javulás, mivel sem a bizalom mértéke, sem a fogyasztók költekezési hajlandósága nem növekedett.
