Hirdetés
Andor az európai légi forgalom többszörös korlátozása miatt nem tudott az amerikai fővárosba utazni a találkozóra, ezért videó üzenetben küldte meg az Európai Unió véleményét.
A világ húsz legfejlettebb országának foglalkoztatási miniszterei első alkalommal találkoztak ebben a formában, eddig csak az államok vezetői, illetve a pénzügyminiszterek alkottak grémiumot.
A találkozó összehívását a pénzügy és gazdasági válság foglalkoztatási hatásai tették sürgetővé. A recesszió következtében Európában több mint 20 millióan, világszerte pedig 200 milliónál is többen vesztették el állásukat.
Uniós források szerint Andor kedvező benyomást tett a találkozón, mivel Európa munkahely-megtartó képessége sokkal jobbnak bizonyult, mint amelyre számítani lehetett. .
A G20-ak vezetői szintű találkozóján kiderült, a kérdésben az uniós vezetők nem egységesek, és ez a veszély a tegnapi fórum résztvevői között is fennállt, mondta el az EurActivnak John Monks, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) vezetője.
„Ezen a területen soha nem egészen világos, hogy valami az Európai Unió, vagy a tagállam hatáskörébe tartozik-e.” – mondta, majd hozzátette, hogy Andor sikerét az tükrözi majd, mennyire lesz képed a tagállamokat meggyőzni a saját állsápontjáról, vagyis mennyire lesz képes közös hangon megszólaltatni őket. Ez a múltban nagyon nehéz feladatnak bizonyult.
Hatással volt-e a válság a munkahely-teremtési tervekre?
Andor üzenete az volt, hogy az Európai Bizottság úgy véli, foglalkoztatási stratégiájának számos eleme alkalmas lenne arra, hogy a fejlett, ipari országok ún. „legjobb gyakorlatokként” alkalmazzák.
A blokk számos foglalkoztatási stratégiáját azonban még a válság előtti időszakban dolgozták ki, így egyelőre nyitott kérdés, hogy Brüsszel terveit, mennyire módosították a válság hatásai. Az „új munkahelyek, új készségek” címet viselő, tíz évre előretekintő terv például nagyban módosulhat a válságból való kilábalás útjának megfelelően.
A Centre for European Policy Studies (CEPS) egyik jelentése szerint a válság utóhatásai még hosszú ideig jelen lehetnek, ám „egyelőre nem tudni, hogy ez tartós változást jelent-e [a munkaerőpiac szerkezetében], vagy csak a dolgok szokásos menetének rövid ideig tartó, akut megszakítását jelenti”.
Andor a beszédében arra próbált utalni, hogy a válságra adott válaszok nem feltétlenül jelentenek új stratégiákat, sokkal inkább a korábban eltervezett változások felgyorsítására van szükség.
„Az innováció és az új technológiák, a globális felmelegedés és a demográfiai változások már korábban is befolyásolták a [munkaerőpiacon] szükséges készségeket.” – mondta Andor, és kiemelte: „a jelenlegi válság csak sürgetőbbé teszi, hogy lépést tartsunk ezekkel a változásokkal, és választ találjunk a munkaerőpiaci feltételekkel és a szakmai készségek iránti igényekkel kapcsolatban fennálló strukturális kihívásokra.
A szakképzés globális szintű összehangolása (Global Skills Strategy )
Andor felszólította a G20 találkozó tagjait, hogy támogassák egy „globális képzési stratégia” kialakítását, amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO) együttműködésben fejlesztenének. John Monks üdvözölte, hogy a folyamatba az ILO-t is bevonták.
A szociális civil szervezeteket összefogó Platform of European Social NGOs hálózat (Szociális Platform) szintén támogatásáról biztosította a biztos kezdeményezését. A szervezet elnöke, Conny Reuter ugyanakkor az EurActivnak úgy nyilatkozott, hogy ez a támogatás feltételhez kötött. A Szociális Platform azt szeretné, ha az új készségek és a létrehozott munkahelyek minősége kapcsolatban állna egymással.
„A munkahely minősége sokkal több mindentől függ, mint a munkaerő kézsége.” – mondta.
