Hirdetés
A BusinessEurope azt követelte egy, az európai innováció fokozásáról szóló részletes jelentésében, hogy terjesszék ki az Európai Befektetési Bank által felkínált kockázatmegosztási lehetőségeket. Ezzel ugyanis enyhíthetnék a bankok ellenállását az új technológiákba való befektetések terén.
Eszerint egy összevont kockázati tőkepiacot kéne létrehozni az EU-ban, ami körvonalazná azokat az adómentességeket, amelyekre az új találmányok piacra viteléhez a fiatal cégeknek szükségük van.
A jelentés említést tesz a francia „Jeune Entreprise Innovante” (Fiatal Innovatív Vállalat) tervről is. A program 2004-ben kezdődött, és adómentességet biztosít azoknak a kis- és középvállalkozásoknak (kkv), amelyek teljes évi kiadásaik 15 százalékánál többet fektetnek be kutatás-fejlesztésbe (K+F). Azok a cégek, amelyek megfelelnek a kezdeményezés feltételeinek, megalapításuk után nyolc évig mentességet kapnak mindenféle társasági és nyereségadó alól.
A BusinessEurope szerint egy ilyen példán nyugvó páneurópai kezdeményezés, amely a fiatal és innovatív vállalatok elismerésének növelését célozza, egyben az EU innovációs képességét is fellendítené – természetesen az EU állami támogatásokra vonatkozó szabályai, valamint a nemzeti fiskális politikák eszközei mellett.
A jelentés kemény szavakkal illette a nemzeti K+F politikák közötti koordináció erősítését célul kitűző uniós törekvéseket: az Európai Kutatási Térség (ERA) még mindig nélkülöz mindenféle „hatékony irányítási rendszert”.
A BusinessEurope rosszallását fejezte ki az európai K+F programokat korlátozó merev szabályok és személyzeti problémák tekintetében is. A Közös Technológiai Kezdeményezésekről (KTK; Joint Technology Initiatives) és más hasonló programokról a Közösségi Alapokmány rendelkezései intézkednek, amelyek a jelentés szerint szintén csak hátráltatják az innovációt.
Az uniós K+F befektetések még mindig hátul kullognak
Ugyanakkor a jelentés azt is megjegyzi, hogy a „tiszta” technológiákba való befektetések terén Európa igen jól szerepel. Az Unió tagállamai összesen kétszer annyi szabadalommal rendelkeznek olyan területeken, mint például a megújuló energiaforrások, mint az Egyesült Államok.
Ugyanakkor a nemzeti költségvetésekben a kutatásra és fejlesztésre fordított összeg aránya mindenhol 2 százaléka alatt marad Európában. Ezzel szemben az USA költségvetésének 2.7 százalékát, Japán pedig 3.4 százalékát fekteti be. A legfőbb gyengeségként az ún. „K+F utáni” állapotot emeli ki a jelentés. Az innovációt ugyanis csak nagyon kevesen képesek piacképes termékekké alakítani.
A BusinessEurope szerint ehhez speciális finanszírozásra van szükség. Ilyen a kockázati tőke. A kezdeti fázisban azonban túl kevés a kockázati tőke Európában, így számos ígéretes európai kutatási beruházás az USA-ban kénytelen pénzügyi támogatókat találni.
Visszatérve a „tiszta” technológia példájához a jelentés még annyit tesz hozzá, hogy az EU 2007-ben körülbelül 1,5 milliárd dollárt fektetett bele, ami messze alatta marad az Egyesült Államokba ráfordított 4 milliárd dollárnak.
