Hirdetés
Sonntag rámutatott, hogy a vállalatok – annak ellenére, hogy a csökkenő kamatlábak hatására a hitelek olcsóbbá váltak – jelen pillanatban nehezebben tudnak kölcsönhöz jutni, mint 2009-ben eddig bármikor.
„A hitelfinanszírozás költségeit illetően javulásnak lehettünk tanúi – ez a kamatlábak alakulásában érhető tetten. Mégis, a hitel-hozzáférési lehetőségek az idei év előző hónapjaihoz képest még inkább beszűkültek, elsősorban a kkv-k számára. Szigorodnak a feltételek, a hiteltárgyalások egyre hosszabbra nyúlnak, a hitelezők által nyújtott összegek pedig jócskán megcsappantak” – állapította meg.
A tanácsadó felhívta a figyelmet, hogy a nagyobb cégek akár ki is szoríthatják a kkv-kat a hitelpiacról, hiszen a jelenlegi válságos időszakban a nagyvállalkozások biztonságosabb partnernek tűnnek a bankok számára.
„A pénzügyi válság számlájára írható, hogy a nagyobb vállalkozások hajlamosak azt gondolni, úgysem képesek megjelenni a tőkepiacokon, ezért rögtön a bankokhoz fordulnak. Képzeljük csak magunkat egy olyan bank helyébe, amelytől egy nagyobb és egy kis cég is szeretne hitelt kapni; a pénzt minden bizonnyal a nagyobb számláján írnánk jóvá, hiszen ezt kevésbé találjuk kockázatosnak” – fejtette ki Sonntag.
EIB
Az eurómilliárdokat a kkv-kba „pumpáló” Európai Beruházási Bank (EIB) számára viszont adott a lehetőség a hitelfolyósítások ösztökélésére. Kiváltképpen azért, mert az EIB tevékenysége az egyszerű pénzkölcsönzés helyett egyre inkább a pénzintézetekkel való kockázatmegosztás irányába tolódik.
„Az EIB magasabb összegeket, tömöttebb borítékokat osztogatott, ám ezeknek a hiteleknek nem feltétlenül nagy a vonzereje. Az EIB partner kereskedelmi bankokkal dolgozik – tehát nem önállóan folyósít hiteleket –, ezért a kockázat oroszlánrésze továbbra is a kereskedelmi bankot terheli.”
Sonntag meglátása szerint a kereskedelmi bankok a hitelkérelmek elbírálásánál még akkor sem szívesen vállalják fel az ügyfél fizetésképtelenné válásának kockázatát, ha az EIB egyébként kedvező, alacsony kamatozású kölcsönt ajánl.
„Éppen ezért folytatunk rendszeres párbeszédet az EIB-vel, hangsúlyozva, hogy a kockázat-megosztási lehetőségek skálájának kiszélesítése felettébb hasznosnak bizonyulhat.”
A tanácsadó utalást tett rá, hogy az európai kisvállalkozói törvény (EurActiv.com: Small Business Act) mielőbbi hatályba lépése „már önmagában is felérne egy komplett gazdaságélénkítő csomaggal”, annyira visszaszorítaná a bürokráciát. Emellett a késedelmes kifizetések problémájának orvoslása szintén költségcsökkenést vonna maga után, ez pedig éppen a kkv-k bankszámla-egyenlegeit hizlalná.
Fellendülés
A gazdaság újbóli fellendülésének esélyeit latolgatva Sonntag megjegyezte, hogy a döntéshozók által ma megtett lépések hatása Európa gazdasági életében középtávon válik igazán kézzel foghatóvá. Úgy véli, a K+F beruházások megnyirbálása, illetve a drasztikus létszámleépítések hosszúra nyúló pangási időszakhoz vezethetnek – ez ugyanaz a forgatókönyv, mint Japánban, az ottani gazdasági válságot követően.
„Ha befagyasztjuk az innovációs kiadásokat, a következő öt-tíz évben még véletlenül se számítsunk növekedésre – haladhatunk tovább a Japán által kitaposott ösvényen.”
„Rendkívül fontos, hogy a mostani időszak se vesszen kárba, és ne tornyosuljanak leküzdhetetlen akadályok az újrakezdés előtt. Jelenleg is folyik a vita arról, vajon nem védelmezzük-e túlságosan a régi, elavult iparágakat, miközben az új ipari forradalom ígéretével kecsegtető dinamikus, fiatal vállalkozások teljesen háttérbe szorulnak” – mondta a BusinessEurope szakembere.
Azt illetően, hogy a megfelelő intézkedések meghozatala mellett mennyi esélyt adna egy V alakú fellendülésnek, Sonntag kevésbé volt derűlátó, mint az év elején. Közölte, hogy a korábban nyilvánosságra hozott előrejelzések túlzott optimizmusra vallanak. „Sokkal valószínűbb, hogy a kirajzolódó görge L alakú lesz” – tette hozzá. 
