Hirdetés
Az Európai Bizottság idén őszre tervezi annak az intézkedéscsomagnak a bemutatását, amely megreformálná az Unió egyik alapvető vívmányát, a belső piacot (internal market). A gyakran közös piacként (common market) is emlegetett integrációs szimbólum a négy alapszabadságot; a munkaerő, a tőke, a szolgáltatások és nem utolsó sorban az áruk szabad mozgását testesíti meg.
A tagállamok által januárban megválasztott második Barroso-Bizottság belső piacért felelős tagja azonban úgy véli, hogy ez majdnem húsz éves intézmény immár elavult, és sem az üzleti, sem a magánszféra nem érzi magát jól benne.
„A Barroso–Bizottságnak október folyamán elő fogom terjeszteni az ún. Single Market Act-et [belső piaci törvény], amelynek az a célja, hogy a belső piac jobban működjön, és megfelelőbb legyen, illetve, hogy az állampolgárok, a termelők a kisvállalatok jobban érezzék magukat benne. Jelenleg ez nem így van.” – mondta Barnier.
Tőzsdére mehetnek a kkv-k
Barnier hangsúlyozta, hogy az új intézkedések közül több célozza a kis- és közepes vállalatok helyzetének javítását, melyet a Single Market Act mellett a Small Business Act, vagyis a kisvállalkozói intézkedéscsomag is céloz.
Barnier kiemelte, hogy az intézkedések keretében többek közt könnyítenék a kisvállalkozások közbeszerzési pályázatokon való részvételét, a határon átnyúló elektronikus kereskedelem elérhetőségét, de az európai szabadalmak árának leszorítása is célként szerepel, hogy a kicsiknek is megérje az innovatív termékek és eljárások kifejlesztése.
Az intézkedéscsomag mindazonáltal olyan széles területet ölel fel, hogy a kidolgozásában a huszonhétből tíz európai biztos vesz részt. A vállalkozásokra vonatkozó részeket Antonio Tajani vállalkozáspolitikai biztos fogja ismertetni.
„A belső piac 500 millió állampolgárt, és több millió, többségégben kisvállalatot jelent. Erre az alapra építkezik Európa. Éppen ezért minden egyes kormány szakpolitikája is sokkal hatékonyabb lesz, ha a belső piac jobban működik. Tulajdonképpen ez jelenti Európa újraegyesítésének sikerét.” – mondta Barnier tegnap.
Az EurActiv.hu azon kérdésére, hogyan kívánja Európa megkönnyíteni azoknak a magyar vállalkozásoknak a helyzetét, akik leginkább az állandóan változó szabályozói környezettől szenvednek, Barnier számos intézkedést sorolt fel.
„Általában igyekezni fogunk leegyszerűsíteni a jogszabályokat a kisvállalatok számára.” – mondta, majd hozzátette, hogy „a mikrovállalatok esetében már így is történt egyszerűsítés, például a számviteli szabályok esetén.”
„Megértem egy olyan országnak a problémáját, amely 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz és nagyon sok változtatást valósított meg azóta. Még olyan országoknak is, amelyek régóta tagjaik az Uniónak ugyancsak hasonló gondjaik vannak.” – mondta a biztos, ugyanakkor kiemelte: „Én (…) politikus vagyok és az is maradok. Nem pedig egy szuper-vezérigazgató!”
Elmondta, hogy Tajani biztossal együttműködve gondolkodnak egy európai kisvállalkozói tőzsde bevezetésén, de annak módját is keresik, hogyan lehetne a lakossági megtakarításokat a kisvállalatok felé csatornázni.
A tőzsde eredeti ötlete a francia pénzügyminiszter, Christine Lagarde nevéhez fűződik (akit 2007-ben Michel Barnier még a mezőgazdasági miniszteri poszton váltott), és Fabrice Demarigny tőkepiaci tanácsadó elemzésében került kifejtésre, akit Lagarde bízott meg annak kidolgozásával, hogyan lehetne Európában az innovatív kisvállalatokat jobb teljesítményre ösztönözni (EurActiv.com 22/3/2010).
„Gondolkodom egy európai takarékkönyv bevezetésén is, ami figyelembe venné, hogy hol, milyen megtakarítási formák léteznek. Ezt összegyűjtené, garantálná, és ugyanakkor a kkv-khoz juttatná el.” – mondta Barnier.
Fix szabályokra van szükség
A reform már évek óta napirenden van, a folyamat legutóbbi állomásán idén májusban, a belső piac egyik szakértőjének tekintett Mario Monti, korábbi belső piacért felelős biztos, mutatta be „az egységes piac új stratégiája” című jelentését.
E szerint a belső piac ma már nem igényel új szabályozást, hiszen minden területet lefed az uniós jogalkotás, igényli azonban ezeknek a szabályoknak az egységesítését. Míg jelenleg a belső piaci szabályok 80 százalékát irányelvek határozzák meg, Monti szerint alkalmasabb lenne a rendelettel való szabályozás. Míg ugyanis az irányelvet csak iránymutatást jelent egy-egy jogszabály elkészítéséhez (ugyanakkor kötelezi is a tagállamot arra), addig a rendeletet egy az egyben kell átvenni, vagyis biztosított, hogy a szabályozás mindenütt azonos lesz.
Szabadalmak a magyar elnökség zászlaján
Hogy milyen formában jelennek majd meg a jövő belső piacának szabályai sok mindentől függ, hiszen azokat a tagállamokat képviselő Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia, de az bizonyos, hogy ebben a folyamatban a magyar elnökség is jelentős szerepet vállal majd.
Barnier elmondása szerint a csomag októberben kerül a Bizottság elé, ami azt jelenti, hogy 2011 során zajlik majd az egyes intézkedések megvitatása. A Bizottság azt tervezi, hogy a csomag a belső piac 20 éves évfordulóján, 2012 elején lép hatályba.
Navracsics Tibor, miniszterelnök-helyettes elmondta, a magyar elnökség azt tervezi, hogy prioritásai közé emeli a szabadalmakról és a szellemi alkotásokról szóló uniós intézkedéscsomag ügyét is, amit Barnier „zászlóshajóként” jelölt meg a belső piac működésének javítása terén.
„Abban állapodtunk meg, hogy intenzív előkészítő munka kezdődik a biztos úr által vezetett terület szakemberei és a minisztérium között, amellyel elősegítjük azt, hogy 2011 első felében érdemi előrelépés történjen ezeken a területeken.” – mondta Navracsics.
A belső piaci biztos egy korábbi interjúban elmondta, Európában tízszer annyiba kerül egy ötletet szabadalmaztatni, mint az Egyesült Államokban, és a plusz költségek nagy része a nyelvi különbségek, fordítások miatt merül fel. Barnier ezért az európai szabadalmak terén jelentős reformokat kezdeményezett.
Bár a költségek még így is felülmúlnák egy tengerentúli szabadalmaztatás árát (EurActiv.com 2/7/2010), a költségek kevesebb mint a harmadukra esnének vissza.
