Hirdetés
A nyugat-magyarországi határ menti kis településen 2005 végén, egy évvel az uniós csatlakozásunk után adták át azt a 360 millió forint értékű társfinanszírozott beruházást, amely helyben előállított biomassza alapú távfűtőrendszer kiépítését eredményezte. Ez volt az első ilyen falutűtőmű az országban.
Garai Zsolt, a Riebenbauer Energy Kft. ügyvezető igazgatója és a projekt menedzsere az EurActivnak eljuttatott információi szerint a cél egy olyan energiaellátási rendszer megvalósítása volt, amely gazdasági fejlődést, függetlenséget biztosít és egyben környezetkímélő.
A biomassza, energetikailag hasznosítható növények, termések, melléktermékek, növényi és állati hulladékokból áll. Ennek égetésével hő- és villamos energia állítható elő. Pozitív tulajdonsága, hogy néhány éven belül újratermelődik, valamint az égetés folyamata nem jár üvegházhatású gázokkal.
A magyarországi, a megújuló energiák terén követendő példákat gyűjtő és népszerűsítő Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület honlapján kiemeli a pornóapáti beruházás jelentőségét. A visegrádi országokat és néhány más kelet-európai, illetve balkáni országot figyelő „Energy Best Practices”, vagyis követendő energetikai példák honlapon összesen 13 biomassza projektet emelnek ki, ám ezek közül csak ez az egy van Magyarországon.
A civil szervezet szakértői szerint a technológia élettartama 25 év, vagyis a pornóapátiak még legalább húsz évig élvezhetik a modern, de olcsó fűtési megoldást. A falufűtési rendszert két darab, egyenként 600 kW teljesítményű faapríték- és fűrészpor-tüzelésű kazán adja.
A Pornóapátiban végrehajtott fejlesztéshez 97 ingatlan csatlakozott, ebből a 2005–2006-os télen 57-en használták már a bio-távhőt. Purker Walter lapunknak elmondta, hogy azóta 63 házban használják a fűtést, és jövőre még egy újabb házban kiépítik a rendszert. A többi fogyasztó bevonásának alapvető problémája, hogy sok házban nincs kiépítve a központi fűtésrendszer, amelynek költsége több mint 500 ezer forint, mondta a polgármester.
Sok helyről jött a pénz
Magyarország szármára Ausztria 1995-ös csatlakozásával nyílt lehetőség arra, hogy részt vegyen a határon átnyúló együttműködési programban. Pornóapáti ezt kihasználva az előcsatlakozási alap, a PHARE-program kertében 225 millió forintot nyert.
Az Energia Klub beszámolója szerint a projekt megvalósításában nehézséget jelentett, hogy a gázszolgáltató ellenpropagandát folytatott a lakosság körében, de ennek ellenére a lakosság nagy része bízott a polgármesterben, hitelesnek vélték az érveket, és a megvalósítás mellett döntöttek.
A PHARE-forráson kívül az osztrák környezetvédelmi alapból 55,7 millió forint támogatás folyt be, az akkori Belügyminisztérium 7 millióval és a fogyasztók 73,8 millió forinttal járultak hozzá a fejlesztéshez.
A napelemek még hiányoznak
A polgármester az EurActivnak elmondta, hogy amennyiben meglesz a szükséges önerő és lesz megfelelő pályázati kiírás, a település benyújtja a pályázatát napkollektorok beszerzésére is, amellyel az áramdíjakat kívánják kompenzálni.
Purker elmondása szerint a település már kétszer pályázott a hiányzó napkollektorok építésére a Norvég Alap finanszírozásában, de mind a két alkalommal elutasították a pályázatot. Ennek az okát nem tudta megmondani a polgármester, hiszen több éves munka eredményekének, átgondolt szakmai anyagnak tartja a pornóapáti által beadott dokumentációt.
Évente 30 millió
Purker Walter lapunknak elmondta, hogy a jelenleg működő fűtőrendszer, 97 fogyasztóra kiszámolt megtakarítása összesen évente 30 millió forintot jelent a falunak. Ez azonban nem kézzel fogható pénzösszeg, hanem a közvetett hatásokon keresztül érezhető, mondta a falu első embere. A polgármester kiemelte, hogy ilyen hatás például az, hogy nem importálnak szenet, vagy gázt, hanem a környező terültekről hozzák be a szükséges alapanyagokat.
Az Energia Klub kiemeli azt is, hogy a számszerűsíthető adatokon kívül figyelembe kell venni még az olyan „pozitív externális hatásokat, mint az életminőség javulása, a helyi értékteremtés, a közösség összetartásának növekedése”.
Garai Zsolt szerint ráadásul a fűtési rendszer az egyre növekvő energiaárak mellett 10-15 százalékos megtakarítást jelent a fogyasztók számára. Ezt Purker Walter polgármester is megerősítette, mikor azt mondta: „hogy itt tartjuk a pénzt, ezzel saját magunk olajsejkjei lettünk.”
Bár a projekt munkaerőpiaci hatásai a konkrét számokat tekintve alacsony, hiszen csupán 1,2 munkahelyet teremtet, Garai Zsolt felhívja a figyelmet arra is, hogy a beruházásnak bevételnövelő hatása van, hiszen az erdőgazdálkodók, mezőgazdák, építőipari vállalkozók értékesíteni tudják hulladékukat, és anyagi helyzetük javulásával pedig újabb beruházásokat is eszközölhetnek.
Az Energia Klub beszámolta arról, hogy a helyi lakosság büszke az országban egyedülálló beruházásra, és örülnek a közvetett hatásoknak is. Gyakran érdeklődnek a beruházás iránt magyar és külföldi települések, és turisztikai szempontból is előrelépést hozott a projekt a falu számára.
Az alapanyag beszerzéssel kapcsolatban ugyanakkor az Energia Klub emlékeztet rá, hogy a biomassza használatának vannak negatív hatásai is vannak. „Hangsúlyozni kell, hogy a biomassza alapanyag előállítása (mezőgazdaság), szállítása, feldolgozása energiát igényel, melyet ma még döntően fosszilis energiahordozókból nyernek, így ezek a folyamatok károsanyag-kibocsátással is járnak.”- olvasható a honlapon.
Jó példa
Osztrák szomszédjaink már rutinosnak számítanak az ilyen beruházások terén, hiszen a 80-as évektől már foglalkoztak apríték-tüzelésű falufűtőművek építésével.
A szomszédos Ausztriában lévő Bildein településen 1994 óta működik biomassza-alapú falufűtési rendszer. Garai szerint kezdetben az osztrák városvezetést le akarták beszélni a beruházásról, de a későbbi eredmények bebizonyították, hogy a döntésük helyes volt. A projektmenedzser úgy véli, hogy a város kiemelkedő növekedést produkált, jó példát mutatva ezzel a környező településeknek, többek között a magyarországi Pornóapátinak is.
„Az első és legfontosabb lépés, hogy a település vezetése egységesen támogassa a beruházást, majd a közmeghallgatáson meggyőzze a lakosokat a beruházás pozitív hatásairól, és ne hallgassa el a nehézségeket sem. A határ mentén sokan látták már a hasonló rendszerek előnyeit, így az elhatározást hamar a tettek követték.” – mondta Garai Zsolt a magyar beruházásról.
