Hirdetés
A Régiók Bizottsága (Committee of Regions, CoR) tegnap (február 10.) általános ülést tartott Brüsszelben, ahol új elnököt választottak majd megvitatták, miként lehet a Lisszaboni Szerződést a legjobban a javukra fordítani.
A franciaországi Dunkerque polgármestere, Michel Delebarre az EurActivnak elmondta, a változások után a „Régiók Bizottságát már többé nem lehet papírtigrisnek tekinteni”.
Delebarre - a Régiók Bizottságának korábbi elnöke - úgy véli, megnöveli az intézmény szerepét, hogy az ereje megnőtt, és jogot kapott arra, hogy panaszaival az Európai Bírósághoz forduljon.
A CoR így többé már nem „csupán” konzultatív testület. „Egy de facto intézménnyé vált”- magyarázta.
Több CoR-hivatalnok véleménye szerint, bár megérdemelné, a testület nem kapott felhatalmazást arra, hogy beleszólhasson az uniós törvényhozásába. Mindazonáltal remélik, hogy a Szerződés által biztosított „új hatáskörök” nem csak a döntéshozatal reformjára hivatottak, de erősítik majd a Régiók Bizottságának összképét is, valódi politikai játékossá téve azt.
Egy hivatalnok szerint mostantól a testület viselkedhet „politikai pitbullként”, a „sarkuknál” kaphatja el az uniós intézményeket, vagyis követelheti, hogy az Unió a döntéshozatal során tiszteletben tartsa a Lisszaboni Szerződésben biztosított szubszidiáris elveket, kivéve, ha azok a nemzeti, regionális, és helyi szinten hozott döntéseknél hatékonyabbak.
A politikai pitbull féken tartása
Nem minden regionális vezető van meggyőződve arról, hogy a CoR új szerepét ilyen hangosan és gyorsan kellene kitrombitálni.
A CoR-hoz csak nemrég csatlakozott Jurgen Martens, a németországi szász régió igazságügyi minisztere az EurActivnak elmondta, hogy a változások ellenére a CoR képessége leginkább a régiók érdekeinek védelmére maradt alkalmas.
„Vigyáznunk kell arra, hogy a Régiók Bizottságát egyes régiók ne arra használják, hogy a szubszidiaritás jegyében ellehetetlenítsék az Európai Bizottság és a Parlament közösségi politikáját” – érvelt.
Az új hatásköröket körültekintéssel kell használni, mondta. A CoR-nak különösen ott kell a háttérbe húzódnia, ahol a régióknak csupán csekély befolyásuk van.
„Azonban, amikor a közösségi politika kerül megvitatásra, a bizottságnak határozott állásfoglalást kell tennie, és a központi kérdésekre fókuszálva később megnövelheti a hatalmát” – tette hozzá.
Európán keresztül, a régiók nagyobb szerepet remélnek
A CoR új erejével kapcsolatos vélemények tekintetében az egyes európai régiókban összetett a kép. Néhányan bizakodóak, mások azonban szkeptikusan tekintenek a változásokra.
A Cseh Köztársaság továbbra is aggódik amiatt, hogy a nemzeti régiók még nem készek rá, hogy kihasználják az új lehetőségeket.
Petr Schlesinger, a csehországi Városi és Törvényhatósági Unió jogi szakértője az EurActivnak elmondta, úgy véli, „a szubszidiaritás fékjei” ugyanúgy a legnagyobb lehetőséget és a legnagyobb kihívást is jelentik a regionális és helyi hatóságok számára.
Elismerte, hogy a testület nem húzhatja egyből elő a „sárga-lapot”, de rengeteg új lehetőségük van arra, hogy befolyásolják az uniós döntéshozatalt. Nyomást gyakorolhatnak a parlamenti képviselőkre, ha a szubszidiaritás elve veszélybe kerül.
Azonban Schlesiger azt is hozzátette, nem tudja elképzelni, hogyan működhet ez a jelenlegi csehországi feltételek mellett. Elmondta, hogy a vonakodásának történelmi okai vannak, ugyanis a helyi közösségek még mindig a régi típusú (poszt-kommunista) gondolkodásmódból keresik a kiutat.
Még mindig gyakran úgy gondolnak magukra, mint a központi adminisztráció egy részére, nem pedig úgy, mint egy felelősségteljes politikai döntéshozóra, érvelt.
Hasonló okok miatt helyi lakosok sem gyakorolnak elég nyomást a régiókra, mivel nem úgy tekintenek rájuk, mint törvényhozási felelősséggel felruházott hatóságokra, vonta le a következtetést Schlesinger.
Annak ellenére, hogy a változásokat regionális szinten nagy öröm fogadta, a Szerződés nem teszi lehetővé, hogy a lehetőségeket széleskörűen kiaknázzák. Jaroslav Palas, a Morva-Sziléziai régió elnöke az EurActivnak elmondta, hogy az ő régiója nem kapott semmiféle új befolyásoló szerepet az Unió törvényhozásában a Lisszaboni Szerződés szerint.
Ezzel szemben Szlovákiában szívélyesen üdvözölték a regionális megyei hatóságok a Szerződés nyújtotta új lehetőségeiket.
Külön örültek, hogy a Régiók Bizottságának ezentúl jogában áll beleszólni az uniós törvényhozatalba, ha a szubszidiaritás elvétnek megsértését vélik felfedezni.
Arra is rávilágítottak, hogy a Lisszaboni Szerződés az első olyan uniós dokumentum, amely kifejezetten említi a „területi kohéziót”, mint az uniós politikák egy vezető elvét, mint ahogy a gazdasági és szociális kohézió is hasonló szerepet tölt be.
A szlovák régiók a helyi hatóságokkal szorosabb együttműködést terveznek a szociális és gazdasági kérdéseket illetően. Ezen felül nemcsak a régiók közötti együttműködést, de a régiók és az Európai Bizottság közötti kommunikációt is igyekeznek fejleszteni.
Szeretnének továbbá partnereikkel a jelenleginél gyakrabban találkozni, hogy tapasztalataikat egymással megosszák, illetve, hogy a regionális fejlesztés előmozdításáról velük egyeztessenek.
Egy, az EurActivnak adott interjú során az Unióhoz rendelt szlovák nagykövet, Ivan Korcok figyelmeztetett, hogy még elsietett a szlovák régiók valódi előrehaladásáról beszélni az uniós szintet tekintve, de a jövőben az EU erőteljesen fog támaszkodni a régiókra, a megnövekedett befolyású politikai játékosokra.
„De ahhoz, hogy ezt elérjük, együttműködőnek és aktívnak kell lennünk” – vonta le a következtetést."
Bulgáriában, Krasimir Mirev, a Régiók Bizottságának bolgár delegáció-vezetője, az EurActivnak elmondta, hogy a Lisszaboni Szerződés több lehetőséget ad a helyi és a regionális hatóságoknak Európa-szerte, beleértve Bulgáriát is. „Ebben az értelemben a Régiók Bizottságának szerepe felértékelődött” – mondta Mirev.
Mirev szerint ugyanakkor nem szabad túl gyakran használni a CoR új hatáskörét, amely szerint a testület egyszerű többséggel beleszólhat az uniós törvényalkotásába.
"Úgy vélem, hogy ez a jog rendkívül erős, mivel a bizottság alapelve, hogy a más uniós intézményekkel folytatott munka során konszenzusra törekszik.” – zárta gondolatait a delegációvezető.
Vélemények
A Régiók Bizottságának elnöke, Luc van den Brande rávilágított arra, hogy tagállamok és egyéb intézmények között tartó sok éves vita eredményeként az Európai Bíróságnál létrejött kezdeményezési jog már magában nagy teljesítmény.
"Úgy gondoljuk, hogy ez az új jog inkább eltántorító tényező a Bíróság számára, mintsem valódi fenyegetés. Biztosak vagyunk benne, hogy ez az új lehetőség mélyíteni fogja kapcsolatainkat, az uniós intézményekkel és a tagállami parlamentekkel egyaránt. Elővigyázatosan fogjuk alkalmazni ezt a jogot, de amikor a szubszidiaritás elve a döntéshozatal során védelemre szorul, akkor igenis érvényesíteni fogjuk. Reméljük, hogy a gyorsan életbe lépő Lisszaboni Szerződés azon rendelkezései, amelyek a törvényhozás előtti szakaszban, és az új uniós jogszabályok elfogadása során erősítik a szubszidiaritást, biztosítják majd, hogy erre soha ne kerüljön sor” – magyarázta Brande.
