Hirdetés
A Parlament rábólintott arra a bizottsági kezdeményezésre, amely szerint az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA) minden tagállamban használhatják a társadalom peremén élő közösségek (legfőképpen a romák) lakhatási körülményeinek támogatására.
Eddig az ERFA forrásait csak a tizenkét új tagállam használhatta a városi területeken lévő már meglévő épületek felújítására. Az elfogadott bizottsági javaslat lehetővé teszi, hogy az ERFA-ot használják a társadalom leszakadó rétegei lakhatásának támogatására valamennyi tagállamban, mind a városi és vidéki területeken, új épületek felállítására is.
Makai István üdvözli azt, hogy az ERFA felhasználási szabályait ilyen irányban mozdították el, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a roma lakosság lakhatási körülményeinek javítása önmagában nem segíti elő a társadalmi integrációt. „Üdvözölendő cél, hogy a lakhatási körülmények javítását kiterjesztették nem csak a városi, hanem a vidéki településekre is. Már rég meg kellett volna tenni. Azonban nem látom társítva azokat a programokat hozzá, amelyekben garantálnák azt, hogy a lakhatási körülményeken túlmenően a tudatosság, a tudatosságra való nevelés, az egészségügyi ellátórendszer, a foglalkozatás fenntartása, illetve a nyílt munkaerőpiacon való megjelenés egy összefüggő kérdéskört alkotna.” – állítja Makai.
Az elnök véleménye szerint a társadalmi beilleszkedés folyamatának sikeressége komplex feladatokat teremt. „A lakhatási körülmények összefüggésben vannak egyrészt az oktatással, a szociális és a foglalkoztatási kérdésekkel és nem látom az intenzitást az Unió új intézkedési csomagjában, amely garantálná a társadalmi beilleszkedésnek ezen alapvető feltételeit.” – véli az elnök.
Makai István ezen kívül felhívta a figyelmet arra is, hogy az eddig megvalósult programok sikerességének megítéléséhez „alapvetően a monitoring rendszert kell nagyon tüzetesen megvizsgálni, illetve a rendszeren keresztül megnézni, hogy milyen hatékonysággal működnek ezek a programok.” Az elnök úgy véli, hogy akkor lehet sikerről beszámolni, ha az adott célcsoporthoz eljutott a pénz és azt megfelelően használták fel úgy, hogy az megtérüljön.
Johannes Hahn a regionális politikáért felelős biztos is üdvözölte a Parlament döntését. „A roma közösség Európa legnagyobb kisebbségi csoportja, mely gyakran a háttérbe szorul, a szegénység és a társadalmi kirekesztés áldozatává válik. Örömmel fogadom a mai döntést, mely lehetővé teszi, hogy a regionális politika segítségével megtörjön az az ördögi kör, melybe úgy tűnik, hogy e közösségek kerültek. A döntésnek az oktatás, az egészségügy, a szociális ügyek és a foglalkoztatás területén megvalósuló intézkedésekre is kiterjedő, átfogó megközelítésbe kell illeszkednie.” – mondta a biztos.
A mélyszegénységben élők 70-80 százaléka roma
A javaslat értelmében 10-12 millió európai roma lakhatásának támogatására nyílik lehetőség az ERFA forrásaiból.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv helyzetelemzése szerint „a hazai cigány népesség foglalkoztatottsága, átlagos iskolázottsága, életszínvonala, lakhatási körülményei, egészségi állapota lényegesen rosszabb a társadalom egészénél.” Hazánkban a legtöbb roma lakos az észak-keleti országrészben él vidéki területen rossz körülmények között.
Makai István elmondta, hogy a legfrissebb adatok szerint Magyarországon a három millió mélyszegénységben élő ember között 70-80 százalékos arányban vannak jelen a romák. Azonban az elnök azt is kiemelte, hogy a számokat csak valószínűsíteni tudják, mert a kutatás nem kifejezetten a romákat célozta, hanem a mélyszegénységben élő lakosságot.
Az elnök által idézett adatok azonban nem esnek egybe a magyar kormány hivatalos adataival. A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve keretében készített háttéranyag szerint ugyanis Magyarország az unió középmezőnyében van, mindössze 12 százalékos szegénységi rátával (EurActiv.hu 2010.04.29.). 
