Hirdetés
Az Unióban első alkalommal készült jelentés az uniós források felhasználásának hatékonyságáról. A dokumentumot Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásért felelős biztos, és Johannes Hahn, a regionális politikáért felelős biztos mutatta be március 31-én. Hahn a jelentés alapján elmondta, hogy bár a világgazdasági válság hatással volt a végrehajtásra, a kohéziós politika szerinte összességében sikeres.
Az uniós átlagot tekintve a jelentésben az szerepel, hogy a 2007-2013-as költségvetési időszakra elkülönített pénzek 27,1 százaléka van jelenleg hozzárendelve valamilyen projekthez. Ami azt jelenti, hogy három év maradt arra, hogy a teljes bent lévő összeg kétharmadát lekössék.
Tekintve, hogy az idő fele eltelt, érthető, hogy Hahn figyelmeztet arra, hogy nehéz lesz egyes tagállamoknak elkölteni a bennmaradt pénzeket.
A tagállamok Nemzeti Stratégiai Jelentésüket tavaly év végén adták le a Bizottságnak. Az Unió végrehajtó szerve hangsúlyozta hogy, az eredmények tekintetében majd a 2012-ben leadandó jelentések hoznak változást, ezért egyelőre még nincsenek átfogóbb adatok.
Oravecz Péter a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) kommunikációs osztályának szóvivője elmondta, hogy az új tagállamok tekintetében ténylegesen majd csak 2015-ben derül ki, hogy a 2007-2013-as költségvetési időszakra allokált forrásokat milyen arányban tudták felhasználni. Ennek az oka, hogy 2013-at követően az új tagállamoknak két évük van arra, hogy a lekötött pénzeket felhasználják, magyarázta a szóvivő.
Hiába hívunk le sok pénzt, a szakadék nem csökken,
Bár a bizottsági jelentésben hangsúlyozzák, hogy a forráslekötések ütemét a válság kissé visszafogta, Oravecz Péter hangsúlyozta, hogy Magyarországon „a pályázói kedvet nem állította meg válság”. Ezt a bizottsági jelentésben szereplő hazánkra vonatkozó adatok is alátámasztják. Az adatok alapján az összes lehívható összegből itthon eddig 46,3 százalék van már hozzárendelve projekthez. Az NFÜ április 1-i sajtóközleménye szerint ez a teljesítmény „a hazánkéhoz hasonló nagyságrendű támogatással rendelkező tagországok között kimagaslóan a legjobb!”
Ennek ellenére a magyar Nemzeti Stratégiai Jelentés (NSJ) szerint a GDP regionális különbségeit nézve az ezredforduló óta nem csökkent a régiók közötti szakadék, és Budapest túlsúlyát sem sikerült mérsékelni. Ráadásul a NSJ szerint az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) hatásait nézve „a GDP tekintetében a legnagyobb hatás Közép-Magyaroszágon, azon belül is Budapesten várható. Az átlagosnál valamivel magasabb hatások várhatóak megyei (NUTS III) szinten még Csongrád, Fejér és Zala megyében.”
A NSJ-ben leírtak szerint az elmaradottabb északnyugati országrész, a dél-dunántúli, valamint a kelet-magyarországi térségek, és a fejlettebb nyugati és középső területek közötti különbségek nem csökkentek. Ennek ellenére – az Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR) adatai alapján - eddig a legtöbb pályázat, a legmagasabb igényelt és kifizetett összeg is a közép-magyarországi régióhoz köthető. Regionális felosztásban az eddig megítélt támogatási összeg több mint 65 százalékát a Közép-Magyarország Operatív Program (KMOP) tudhatja magáénak. A legnagyobb összeget a KMOP és az Észak-Alföld Operatív Program igényelte, de a legtöbbet a KMOP mellett, a Dél-Alföld Operatív Program kapta meg eddig.
Ezen kívül a jelentésben kitérnek arra is, hogy az ezredforduló óta csak 2006-ról 2007-re csökkent valamelyest Budapest túlsúlya, de az egész időszakot nézve inkább növekedés volt jellemző. Ráadásul megyei szinten, a főváros és vidék nagy különbségei ellenére, a támogatások több mint 60 százalékát Budapest kötötte le eddig.
Arányok
Magyarország 2007-2013 között, az ÚMFT keretében összesen 22,4 milliárd euró uniós támogatásban részesül. Az ÚMFT-n belül összesen tizenöt Operatív Program (OP) forrásaira lehet pályázni. A legnagyobb összeg a Közlekedésfejlesztés Operatív Program (KÖZOP) – nagyjából hat milliárd euró - és a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) – körülbelül négy milliárd euró - keretében áll rendelkezésre. Azonban a gazdasági válság miatt, átcsoportosításokra volt szükség az OP-k terén. Az NSJ szerint a gazdaság élénkítésének érdekében, a Gazdaságfejlesztés Operatív Programba (GOP) csoportosítottak át közel 440 millió eurót. (Eredetileg közel három milliárd euró állt rendelkezésre.) Ehhez főleg a KÖZOP-ból és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programból (TIOP) vontak el pénzeket.
Erre szükség is volt, mert az EMIR adatai alapján, Magyarországon a legtöbb pályázat a GOP keretében érkezett be, ami körülbelül az összes pályázat 30 százalékát tette ki. Ezt követte a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP)19,72 százalékos értékkel. Azonban az összes támogatás összegét tekintve a legtöbb forrást a KÖZOP keretében igényelték - közel 37 százalékot - és a legtöbb megítélt támogatást is a KÖZOP kapta eddig, megelőzve ezzel a GOP eredményeit.
Az eddigi ténylegesen kifizetett összegeket 31,47 százalékát a KÖZOP kapta, amelyet a GOP követ 16 százalékkal.
Vélemények
Oravecz Péter a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szóvivője elmondta, hogy a források lehívása alapvetően két problémába ütközhet. Egyrészt bizonyos okokból meghiúsulhat a pályázat, másrészt el is utasíthatják azt.
A pályázatok elutasításának egyik legfőbb oka pedig a túljegyzés, mondta el az EurActiv kérdésére a szóvivő. Ez azt jelenti, hogy „a pályázat benyújtásának határideje után összesítik a forrás igényeket. Ilyenkor derül ki, hogy több az igény, mint a rendelkezésre álló keret. Ekkor a pályázatokat sorrendbe állítják, és a pályázat keretének erejéig a legjobbak kapják meg a forrásokat. A többi pályázót elutasítják, vagy tartalék listára kerül.” – állítja a szóvivő.
Elmondta továbbá, hogy a nem megfelelően felhasznált pénzek ellenőrzése bonyolult, több lépcsős folyamat. Amennyiben az ellenőrzés folyamán találnak a követelményeknek nem megfelelő teljesítést, akkor akár a teljes összeget is vissza kell fizetni a pályázónak.
A szóvivő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarország a 46,3 százalékos lekötött összegével a 27 tagállam közül az élen jár.
Paál Katalin az Aditus Tanácsadó Zrt. vezető tanácsadója elmondta, hogy „a pályázat végrehajtásában kiemelt szerepe van a projektmenedzsernek. Fontos, hogy olyan ember kerüljön a pozícióba, aki átlátja az egész folyamatot, hiszen hatalmas összegek felhasználásáról dönt. Ezért sok esetben a nem megfelelő projektmenedzsment vezethet a pályázat kudarcához.”
A tanácsadó szerint gond még, hogy rengeteg formai követelménynek kell megfelelni a pályázat írásánál, és ez sok esetben buktatót jelent a pályázónak. Elmondta továbbá, hogy az egyes Közreműködő Szervezetek és Irányító Hatóságok sem gyorsítják fel a munkafolyamatokat, mert a döntéshozás sok esetben bürokratikus és hosszú.
Az NFÜ április 1-jén kiadott sajtóközleményében olvasható Dirk Ahner, az Európai Bizottság regionális politikájáért felelős igazgatójának véleménye: „az Európai Bizottság különösen elégedett azzal, hogy a programok teljesítése 2009 folyamán felgyorsult, és rendkívül kielégítő abszorpciót eredményezett 2009 végére. Tény, hogy (…) Magyarország jelenleg összehasonlításban is jól halad a kohéziós politika teljesítésében.”
