Hirdetés
Július 12-én tartott vitanapot az Európai Parlament Regionális fejlesztési bizottsága arról, hogy a Lisszaboni Szerződésnek milyen hatása lesz a jövő kohéziós politikájára. A vitára a tagállamok nemzeti parlamentjei is meghívást kaptak. A Szerződés módosításainak köszönhetően a Parlament a Tanáccsal egyenrangú döntéshozóvá válik, és ez által a Parlament jogalkotó szerepe a regionális és kohéziós politikával kapcsolatban is átláthatóbb és demokratikusabb lesz.
Danuta Hübner elmondta, hogy a tegnapi esemény időzítése fontos, mert a vita során hasznos üzeneteket fogalmaztak meg a Tanács számára. Az intézmény ugyanis novemberben vitatja meg a kohéziós politika jövőjét, és a politika ez által új szakaszba lép. Johannes Hahn, regionális biztos azt is hangsúlyozta, hogy a Bizottság novemberben ismerteti az ötödik kohéziós jelentést, amely a 2014-et követő kohéziós politika alapját képezi majd.
Hübner, aki 2004 és 2009 között az Európai Bizottság tagjaként egyengette az uniós kohéziós politika útját, azt is leszögezte, hogy az EP Regionális fejlesztési bizottsága határozott szerepet kíván betölteni a 2014-et követő kohéziós politika kialakításában. Az elnök azt is hangsúlyozta, hogy az aktív részvétel érdekében már felállítottak egy külön munkacsoportot a parlamenti frakciók képviselőiből, és állásfoglalásban fogalmazták meg álláspontjukat a kohéziós politikáról.
Hübner szerint a jövő regionális politikájának úgy kell növekedést generálnia, hogy közben a kohéziót erősítse, és ilyen tekintetben nem szabad azt költségként elkönyvelni. Az elnök lehetőségként tekint a kohéziós politikára, amelynek szem előtt tartása mellett kell a jövő prioritásait megfogalmazni.
A nemzeti parlamentek szerepe
Hübner és Hahn is fontosnak tartja a nemzeti parlamentek szerepét a jövő a kohéziós politikájának tekintetében, és ennek kiaknázására a Lisszaboni Szerződés komoly lehetőséget ad.
Az elnök hangsúlyozta, hogy a Szerződés értelmében a nemzeti parlamentek, a Tanáccsal és a Parlamenttel egy időben kapják meg a jogalkotási ütemtervet, ami segíti a hatékony konzultációt. Fontosnak tartja azt is, hogy Szerződés biztosítja a nemzeti képviselőknek, hogy az európai kezdeményezéseket feltartóztathassák, így gyakorlatiasabban avatkozhatnak be a folyamatokba, és jobban tudják felügyelni a Parlament munkáját.
„Ösztönözzék a nemzeti parlamentek nagyobb mértékű részvételét az Európai Unió tevékenységében, és fokozzák lehetőségüket nézeteik kifejtésére az Európai Unió jogalkotási aktusainak tervezetére vonatkozóan.” – olvasható a Lisszaboni szerződésben.
Hübner szerint a nemzeti és az Európai Parlament közötti együttműködéssel közelebb kerülhet a kohéziós politika az európai polgárokhoz.
A hatékony és hosszú távú politika érdekében a REGI elnöke a vitán résztvevőket arra bátorította, hogy rendszeres és szisztematikus párbeszédre törekedjenek a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament között.
Terültei kohézió
Johannes Hahn, regionális politikáért felelős biztos elmondta, hogy a területi kohézió, mint uniós célkitűzés, a Lisszaboni Szerződésben szerepel első alkalommal.
„Átfogó harmonikus fejlődésének előmozdítása érdekében az Unió úgy alakítja és folytatja tevékenységét, hogy az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezze. Az Unió különösen a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentésére törekszik.” – olvasható a Szerződésben.
A dokumentum szintén első alkalommal konkretizálja, hogy a fejlettség béli különbségek csökkentése érdekében, mely területekre kell különös figyelmet fordítani. A Szerződés kimondja, hogy „az érintett régiók közül kiemelt figyelemmel kell kezelni a vidéki térségeket, az ipari átalakulás által érintett térségeket és az olyan súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókat, mint a legészakibb, rendkívül gyéren lakott régiók, valamint a szigeti, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók.”
Hahn szerint minden régió konkrét sajátos értékekkel bír, ezt kell meg találni és támogatni.
A biztos olyan regionális politika létrehozását szorgalmazza, amely az összes európai régióban konkrét beruházási stratégiákat hajthat végre, az adott régiók szükségleteinek megfelelően.
Hahn azt is kiemelte, hogy csak integrált megközelítés alkalmazásával lehet elérni ezt a célt. A biztos úgy véli, hogy a kis- és középvállalkozások támogatásának nincs értelme, ha nem áll mögötte egy összefogott innovációs politika. Hahn hangsúlyozta, hogy hiába képzünk embereket, ha nincs utána olyan munkahely, ahol alkalmazzák őket. 
