Hirdetés
Spanyolország, Belgium és Magyarország azt szeretnék, ha együttműködésük precedenst teremtene Európában.
A decemberben életbe lépett Lisszaboni Szerződés ugyan kötelezővé teszi, hogy a tagállamok hármas csoportokban lássák el az elnökséget, az együttműködés pontos szabályait nem határozza meg. Ennek megfelelően sokat számít, hogy az első trió milyen példával jár elöl.
A közös programot 2009 december 7-én hagyta jóvá az Tanács általános ügyekkel foglalkozó formációja, de és most Európa szerte ismertetik az érdeklődőkkel. Január 21-én az Európai Bizottság franciaországi képviseletén mutatták be a helyi nagykövetek közreműködésével, és holnap (január 27.) hasonló eseményre kerül sor Budapesten is.
Az Open Society Institute konferenciatermében bemutatásra kerül a spanyol elnökség programja és prioritásai. A rendezvényen részt vesz Enrique Pastor de Gana, Spanyolország budapesti nagykövete, Pierre Labouverie Belgium budapesti nagykövete és Kiss Tibor a Külügyminisztérium európai ügyekért felelős szakállamtitkára, aki nemrég tért haza Brüsszelből, ahol az ország az Európai Unióhoz delegált képviseletét vezette.
Az elnökségi program véglegesítését hosszas előkészületek előzték meg, így az európai ügyekért felelős szakállamtitkárok (magyar részről akkor még Iván Gábor) először 2008 szeptemberében találkoztak.
2009 októberében ismertették a csoportos elnökség hivatalos logóját (EurActiv.hu 2009.10.30.) és ekkor már tudni lehetett, hogy többnyire milyen pontok szerepelnek majd az elnökségi programon (lásd Link Dossziénkat).
A trió hosszú távú céljai a spanyol elnökség hat hónapos programjában is visszaköszönnek: A lisszaboni stratégiát felváltó EU 2020-as növekedési és munkahely-teremtési stratégia lefektetése, az új pénzügyi felügyeleti rendszer kiépítése, a szociális kérdések kezelése, az energia és a klímaváltozás ügye, valamint az EU külpolitikai szerepvállalásának erősítése.
Francisco Villar, Spanyolország franciaországi nagykövete elismerte, az elnökség szerepe jelentősen megváltozott a Lisszaboni Szerződés életbe lépésével. „A szerepünk az, hogy minden tanácsi formációt ösztönzőkkel lássunk el, de nem feladatunk a stabilizálás. Ez az állandó elnök feladata már.” – mondta a párizsi sajtótájékoztatón.
Európai diplomácia
A belga elnökség egyik legfontosabb feladata az ENSZ mexikói klímaváltozási konferenciájának előkészítése lesz (EurActiv.com 08/01/10). A várakozásoktól elmaradt koppenhágai csúcs mexikói folytatása a kis ország elnökségének utolsó hónapján esedékes, így jelentősen meghatározhatja annak megítélését.
„Azt szeretnénk, ha európai szinten megvalósulna a kohézió, és a jövőbeni nemzetközi tárgyalásokon hallhatóbbá válna az EU hangja.” – mondta Baudouin de la Kethulle de Ryhove, a párizsi belga nagykövet.
Belgium számára a belső és külső biztonság kérdése is prioritásként jelenik majd meg. Foglalkozik majd az Európai Biztonság- és Védelempolitika fejlesztésével, az energiabiztonság megteremtésével, valamint a december 11-én elfogadott Stockholm-program megvalósításával.
Mivel az Európai Tanács első állandó elnöke, Herman Van Rompuy Belgium miniszterelnöki széket hagyta ott új posztjáért, a belga elnökség minden bizonnyal helyzeti előnnyel bír majd prioritásainak megvalósítása terén.
Magyarország politikai napirendet akar.
Nikicsér László, Magyarország franciaországi nagykövete a párizsi sajtóeseményen arról beszélt, hogy a magyar elnökség inkább a szakpolitikákra koncentrálna. „Magyarország a közös politikák által dominált elnökséget akar, hiszen Európa elsősorban politikai projekt.” – mondta a nagykövet.
„Létre kell hoznunk a közös politikákat [a klímaváltozás, az energia és az innováció terén], és utána kitalálni, hogyan finanszírozzuk, nem pedig fordítva.” – mondta Nikicsér.
Magyarország számára prioritás a Nyugat-Balkán integrációja, így Horvátország számíthat a csatlakozási folyamat felgyorsulására, de valószínűleg előtérbe kerül a Keleti Partnerség és egy új regionális együttműködés, a Duna Stratégia (EurActiv.hu 2010.01.22.).
Mivel Magyarország a trió utolsó tagja, Budapestre hárul a feladat, hogy biztosítsa az átmenetet a saját triója és a következő, Lengyelországból, Dániából és Ciprusból álló csoportos elnökség között.
„Magyarország a trió utolsó tagja, tehát a Lengyelországgal kezdődő következő trióval összekötő kapocs is egyben. Magyarország örömmel várja, hogy elláthassa ezt a megtisztelő feladatot.” – mondta Balázs Péter külügyminiszter a december 17-i Általános Ügyek Tanácsán.
<//embed><//embed><//embed><//embed><//embed><//embed><//embed><//embed><//embed><//embed><//embed><//embed><//embed><//embed><//embed><//embed><//embed><//embed><//embed><//embed><//embed>
Magyarország elnökségi programját 2010 tavaszáig kell elkészíteni, így annak bemutatására előre láthatóan 2010 májusában kerül sor.
Következő lépések:
- 2010. január27.: Az Open Society Institute konferenciatermében sor kerül a spanyol elnökség programjának és prioritásainak magyarországi bemutatójára. A rendezvényen részt vesz Enrique Pastor de Gana, Spanyolország budapesti nagykövete, Pierre Labouverie Belgium budapesti nagykövete és Kiss Tibor a Külügyminisztérium európai ügyekért felelős szakállamtitkára, aki nemrég tért haza Brüsszelből, ahol az ország az Európai Unióhoz delegált képviseletét vezette.
- 2010. július 1.: Belgium átveszi az elnökséget Spanyolországtól
- 2011. január 1.: Magyarország elnökségének kezdő időpontja
- 2011. július 1. – 2012. december 31.: Lengyelország, Dánia és Ciprus trió időszaka.
