Hirdetés
Három tervezési-statisztikai régióra osztaná Magyarországot a Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége (MTTSZ). A szervezet elnöke, Szilvássy István szerint ugyanis a jelenlegi „magyar regionális rendszer nem tükrözi valójában a regionális viszonyokat.”
Egy csütörtöki (július 8.) sajtótájékoztatón Szilvássy hangsúlyozta, „számtalan kutatás igazolja”, hogy a mostani rendszer sem kelet-nyugati viszonylatban, sem a megyék és a régiók viszonyában nem hozta fejlettségben közelebb egymáshoz a területi egységeket.
Az MTTSZ, a három régiós elképzelést bemutató honlapján feltüntetett „irodalom” közül ugyan egyik dokumentum sem mutat kifejezetten ebbe az irányba, de a múlt héten (július 9.) hasonlóan nyilatkozott Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Az MTI beszámolója szerint Czomba egy kecskeméti eseményen azt mondta, a "az eddigi, kiegyenlítést célzó próbálkozások kudarcba fulladtak", legalábbis, ami a foglalkoztatást illeti.
Az államtitkár szerint a korábbi években „öntözőkannaszerű” volt a források szétosztása, és az új kormány a jövőben inkább célirányosan, konkrét térségeket és területeket megjelölve végezné a felzárkóztatást.
Szilvássy úgy véli, bár az új kormány megyékben gondolkodik, Magyarországnak fel kell mutatnia az ún. NUTS II.-es szintű régiókat is, hiszen ezen a szinten történik az uniós források elosztása.
Ezért az MTTSZ fontosnak tarja, hogy a javaslatukról, vagyis a három régiót tartalmazó regionális közigazgatás reformjáról legalább konzultáció induljon, „akár kutatási szinten, akár társadalmi egyeztetési szintjén”.
A közös cél fogja össze a régiókat
Az MTTSZ úgy véli, az elmaradás egyik legfőbb oka, hogy a jelenlegi regionális felosztás „nem identitás-kifejező”. A javaslat szerint a „természeti, történeti, gazdaságföldrajzi, fejlesztési, identitási régiót” három régió testesítené meg: az ország középső és észak-nyugati részét magában foglaló Duna-völgyi régió, az ország dél-nyugati részét kitevő Pannon-régió, illetve a keleti országrész, vagyis a Kelet-magyarországi, vagy Alföldi régió.
A szervezet szerint a három régió tükrözné az ország olyan területi felosztását, mellyel a benne élők is azonosulni tudnak, mivel „a valós folyamatok valós területi lehatárolását” képezik.
„Ezt a három régiót valóságos fejlesztési régióvá kell alakítani, és nem egy támogatást mechanikusan elosztó, bürokratikus, papír régióként [kezelni]” – hangsúlyozta Szilvássy. Az MTTSZ elnöke szerint a fenti felosztás szerint az egyes területek közös célt tudnak maguk elé tűzni.
A Duna-völgyi régió tekintetében ilyen célként jöhetne számításba a Duna fejlesztése. Ez azonban nem jelentené azt, hogy csak a Dunával érintkező megyéket foglalná magába. Szilvássy hangsúlyozta, a szervesen kapcsolódó Nógrád is ide tartozna, és a közlekedési tengely mentén egészen Salgótarjánig húzódna a régió.
Az elképzelés különösen kedvező lenne Pest megye számára, amely jelenleg kiszorul az uniós regionális politika 1. célkitűzése (konvergencia) alá tartozó forrásokból, és csak kompenzáció révén juthat felzárkóztató támogatásokhoz, hiszen Budapesttel együtt alkotja a Közép-magyarországi régiót. A főváros fejlettsége miatt ez az egyetlen régió, amely túllépi a jogosultsági küszöböt, melyet az uniós átlag GDP 75 százalékában határoztak meg.
A Pest Megyei Europe Direct 2008-ban kiadott tájékoztató füzete szerint „jól tükrözi a fejlettségbeli szélsőségeket, hogy míg az agglomerációban a hazai és külföldi befektetők versenyeznek a telephelyekért, addig a megye peremén három hátrányos helyzetű kistérség kaphatott 2006-ig területi kiegyenlítő támogatást”.
A Pannon-régiónak nevezett délnyugati rész ugyan területileg és lélekszámban is kisebb lenne a másik két régiónál, ám tudnák kezelni a balatoni közös ügyeket, véli Szilvássy. Ehhez a térséghez a fejlettségben hátrébb kullogó Somogy, Zala, Veszprém és Vas megye tartozna, míg a Tisza-völgyinek, vagy alföldinek nevezett harmadik régió szinte egész Kelet-Magyarországot magában foglalná.
Brüsszel és Budapest is könnyen engedhet
Az MTTSZ azt szorgalmazza, hogy a felosztás, amellett, hogy kifejezi a területi egységek identitását, politikától mentesek is legyenek. „Próbáljuk az aktuálpolitikától mentesíteni a regionális politikát!” – hangsúlyozta Szilvássy.
A szervezet elnöke szerint ráadásul a felosztásra Brüsszel is nyitott lehet, mivel az új hétéves költségvetési kerettel párhuzamosan a kohéziós politika reformja is lezajlik, így 2013-tól teljesen új időszak köszönthet be a támogatás-politika terén. Szilvássy szerint a Bizottság ebben az átmeneti időszakban „sokkal megengedőbb” lenne az átalakítás tekintetében.
Kevésbé az Európai Unió, mint inkább a magyar belpolitika okozhat gondot ebben a kérdésben. A jelenlegi hét régiós konstrukciót 1999-ban fogadta el az Országgyűlés a Területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása keretében, mely azóta nem változott érdemben.
Indítványok, és kormányrendeletek keretében azonban egy évtizede folyik a vita arról, hogy vajon regionális, vagy megyei szinten célszerű-e megszervezni a magyar közigazgatást.
Az Alkotmánybíróság több esetben is megsemmisített kormányrendeleteket a megyei területfejlesztési és a regionális fejlesztési tanácsok törvényességi felügyeletével kapcsolatban. Legutóbb 2008 végén került erre sor, amikor az Önkormányzati Minisztérium által kezdeményezett, a közigazgatási hivatalokról szóló kormányrendeletét söpörte le az asztalról a testület arra hivatkozva, hogy egy kétharmados törvényt kíván kormányrendelettel pótolni, elvonva az Alkotmány adta jogkört az Országgyűléstől.
Bár a jelenlegi, kétharmados többségű kormánynak nem okoz majd gondot egy módosítás elfogadása, az Orbán-kormány már bejelentette, szeptember 1-jétől a kormányhivatalok rendszerét kívánja visszaállítani. Ez pedig –ahogy arra Szilvássy is utalt- visszatérést jelent a megyei szintű közigazgatásra, így kétséges, hogy mennyire lesz nyitott a kabinet a háromrégiós elképzelésre. 
