Hirdetés
Mercedes Bresso június 22-én a fejlesztési miniszterek informális találkozóján elmondta, hogy a jövőben nem csak a régiók közötti gazdasági különbségek kezelésére kellene több figyelmet szentelni, hanem a régión belüli eltérésekre is.
A Régiók Bizottság (RB) véleményt fogalmazott meg a városrehabilitáció szerepéről, amelyet június 9-en, a plenáris ülésen fogadták el. A RB úgy gondolja, hogy „a következő tervezési periódusra (2014–2020) vonatkozó stratégiai döntéseinek kidolgozása során az EU-nak fel kell ismernie a városrehabilitáció stratégiai jelentőségét, és ügyelnie kell a városi dimenzió megerősítésére valamennyi politikáján belül.”
Ennek érdekében felkérte a Bizottságot arra, hogy elemezze ki az URBACT projekt eddigi eredményeit és ezekre alapozva határozza meg a következő periódus prioritásait. A projekt olyan tapasztalatcserét és tanulást támogató program, mely az európai fenntartható városfejlesztést segíti.
A RB emellett javasolja egy „Intelligens, fenntartható és befogadó európai városok rehabilitációja” című kezdeményezés elindítását, mert úgy gondolja, hogy „a városok kulturális, gazdasági, oktatási, kutatási és fejlesztési, tudásintenzív szolgáltatási, valamint pénzügyi központok, emellett a regionális és nemzetközi személy- és áruforgalom csomópontjai, és jelentős mértékben hozzájárulnak a különböző származású népességcsoportok integrációjához.”
Michael Haupl, Bécs polgármestere egy interjúban a város értékeit és fontos funkcióit hangsúlyozva - a RB és Hahn véleményével összhangban - elmondta, hogy a városok a gazdaság motorjai, amelyek saját régiójuk fejlődését segítik, ennek összes előnyével és hátrányával együtt.
Tudásközpontok
Johannes Hahn, a regionális politikáért felelős biztos, egy interjúban a városok tudás szempontjából betöltött szerepét hangsúlyozta. A biztos szerint a városok a tudás felhalmozódásának központjai és emellett a tudás továbbításának funkcióját is ellátják. „A város a társadalom legműveltebb területe, amit tovább kell művelnünk.” – véli Hahn.
Hahn véleményét támogatva az RB is úgy gondolja, hogy „a városrehabilitációs tervek az eljárások és az eredmények szintjén egyaránt tudást és innovációt kell, hogy termeljenek és terjesszenek.”
Energiahatékonyság
RB-a szerint is a városok megfelelő energiagazdálkodását és a megújuló energiatermelést kell támogatni, és ebben kiemelkedő szerepet szánnak az épületek energiahatékonyságának növelésének.
Továbbá a RB szerint „a meglévő épületeknek az energiahatékonyság javítása céljából történő felújítása költségszempontból az egyik leghatékonyabb eszköz az éghajlatváltozással kapcsolatos kiotói kötelezettségvállalások teljesítéséhez, ugyanis az épületek szén-dioxid-kibocsátásának és az energiához kapcsolódó költségeknek a lehetséges csökkentése 42%-ra becsülhető.”
