Hirdetés
A szerdán (március 31-én) bemutatott jelentéssel kapcsolatosan a Bizottság hangsúlyozta, hogy az a maga nemében úttörő jellegű. Az EU végrehajtó szerve reméli, hogy az új gyakorlattal fokozni tudja a regionális politika hírhedten bürokratikus eljárásainak átláthatóságát.
A Bizottság kiemelte, hogy “a 2007-2013 közötti időszakra szánt összegeknek – az uniós átlagot tekintve - több mint 27 százaléka speciális projektekre volt elkülönítve – elérve ezzel a 93 milliárd eurós befektetési összeget.”
Más szóval, a jelenlegi programozási periódus (2007-2013) felénél járunk, de a nagy összegű regionális pénzek háromnegyede továbbra is érintetlenül hever Brüsszel zsebében.
A kérdésre, hogy vajon ez az adat pozitív vagy negatív trendet mutat-e, a regionális politikáért felelős biztos, Johannes Hahn diplomatikus választ adott. Elmondása szerint a mostani számok nagyjából hasonlítanak ez előző periódusban mértekhez.
A Bizottság névtelenül nyilatkozó hivatalnokai már kevésbé fogalmaztak diplomatikusan. Az EurActiv kérdésére elmondták: “Természetesen mi is a magasabb számokat részesítenénk előnyben.” Azzal érveltek, hogy a gazdasági válság ugyan rontott a hatékonyságon, és a számok valójában lehettek volna sokkal rosszabbak is, és erre tekintettel kell lenni.
Még van idő... de nem sok, figyelmeztet Hahn
A jelentés rendkívül eltérő teljesítményeket mutat a huszonhét tagállamban. A nettó befizetők közül Belgium, Írország és Hollandia áll az élen, áltagosan 50 és 60 százalék közötti értékkel.
Másfelől, a legfőbb haszonélvező – Lengyelország - 19 százalékos alacsony rátát produkált, ami szöges ellentétben áll az ország regionális ügyekért felelős miniszterének mostani kijelentésével, amely szerint „az új tagállamok közül a lengyelek forrás felhasználása volt a leghatékonyabb” (EurActiv 04/03/10).
Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, 46,3 százalékos felhasználási aránnyal, de ezzel a régió összes országát maga mögé utasította. Ausztria 20,5, Bulgária 20,2, Csehország 21,6, Románia 14,1, Szlovákia pedig 18,6 százalékon áll.
A biztost arról kérdezték, hogy Lengyelország elveszítheti-e a 2007-2013-as időszakra neki járó 67 milliárd eurós támogatás nagy részét? Hahn azt válaszolta, hogy a felzárkózásra “még van idejük, de nem sok”.
A Bizottság névtelenségbe burkolózó hivatalnokai ismét nyíltabbak voltak. “Ha az uniós átlag (27%) alatt állnak, akkor sokkal nagyobb erőfeszítésre van szükségük” – mondták, majd hozzátették, hogy “ egyes tagállamokra nagyon nehéz idők várnak, ha a rendelkezésre álló pénzeket mind le akarják hívni.”
A biztos szerint működik a célzott politika
Az Európai Bizottság másik jelentős következtetése az volt, hogy a célzott támogatások politikája elfogadhatóan működik. E szerint az uniós forrásokat az EU stratégiai fejlesztési céljainak megfelelően lehet csak elkölteni.
A biztos hangsúlyozta, hogy különösen az olyan fontos területeken volt érezhető a siker, mint a kutatás-fejlesztés (K+F), az innováció, az élethosszig tartó tanulás és az aktív munkaerőpiaci politika. Ezeket a célokat még a lisszaboni stratégia határozta meg.
Többet kell azonban tenni a vasúti szektor fejlesztése érdekében, az energetikai és környezeti kulcsberuházások szintjének növelésében, a digitális gazdaság erősítésében és a szociális kirekesztés elleni küzdelemben, véli a Bizottság.
Az EU végrehajtó intézménye szerint a tagállamok továbbra is ezekre a célokra kell fókuszáljanak, és ha szükséges, akkor akcióterveket kell kidolgozzanak, hogy behozzák a lemaradást. 
