Hirdetés
A parlamenti képviselőkkel folytatott vita kulcsüzenete Samecki részéről az volt, hogy a regionális politika központi szerephez juthat az Unió gazdasági válsággal szembeni küzdelmében, de ehhez növelni kell a helyi ismereteket és csökkenteni kell a bürokratikus.
Pawel Samecki már bevezetőjében kiemelte annak fontosságát, mindenképpen törekedni kell arra, hogy miközben biztosítják az Uniós támogatások megfelelő felhasználását, igyekezzenek csökkenteni az adminisztratív akadályokat, a bürokrácia túlzott mértékét. Konkrét lépésekről ugyan nem esett szó, a biztos azt azonban kiemelte, hogy meg kell találni az egyensúlyt: nem szabad ugyanis, hogy az aktatologatás felszámolására tett kísérletek az ellenőrzési folyamat lazulásához vezessenek.
A képviselők regionális politika jövőjét firtató kérdésére a biztos a következőket válaszolta: „Az uniós kohéziós politika nagyszerűen teljesített, és [...], mivel a válság valószínűleg elérte tetőpontját, itt az ideje, hogy elkezdjük a jövőre koncentrálni.
A német Constanze Krehl (S&D) arra volt kíváncsi, hogy a nemsokára megjelenő bizottsági Zöld Könyv meghatározza-e majd pontosan, mit is jelent valójában a területi kohézió, ezzel fokozva a regionális politika hatékonyságát. Samecki felfogása szerint a Zöld Könyv nem egy egységes definícót határoz meg, hanem a területi kohézióról szóló eddigi viták eredményeit egyesíti.
A biztos arról is igyekezett megnyugtatni a képviselőket, hogy a regionális politikában a klímaváltozás várhatóan központi szereplővé lép elő a jövőben, ha az érintett szereplők meg tudnak állapodni.
A román Ramona Manescu (ALDE) azon kérdésére, hogy vajon a Bizottság tudja-e, mely régiókat érintette legsúlyosabban a válság a lengyel politikusnak be kellett ismernie, hogy ezen a téren még bőven akadnak hiányosságok. „Olyan módszer megalkotására van szükség, amivel mérni tudjuk az egyes régiók fejlődését, jelenleg ugyanis csak korlátozott adatok állnak a rendelkezésükre. Samecki elmondta azt is, hogy az Unió legtávolabbi régióinak is fel kell ismerniük különleges adottságaikat (természeti erőforrások, turizmus) annak érdekében, hogy megbirkózzanak a gazdasági válsággal.” – mondta.
Példaként szolgálhatnak a svédek: Samecki szeptember 4-ei svédországi látogatása előtt fontosnak tartotta kiemelni, hogy egy olyan régióban vendégeskedik majd, amely az innovációra és a kutatásra helyezvén a hangsúlyt képes volt maximalizálni a strukturális alapokból lehívható támogatások hatását, így mindenképpen dícséretet érdemel. „Ebben a nehéz gazdasági periódusban a régió ügyes hozzáállása példaként szolgálhat az Unió többi régiójának.” Az uniós beruházások nyomán Svédországban több, mint 77 ezer új munkahelyet teremtettek 2000 és 2006 között.
A biztos a dél-svédországi Skane-Blekinge régióba látogat, ahol a regionális politikáért felelős szakemberekkel megvitatja a svéd elnökségi regionális politikára vonatkozó prioritásait. Szó lesz például a gazdasági válságra adandó európai válaszról, a kohéziós politika jövőjéről és az uniós balti-tengeri stratégiáról.
Samecki emellett az uniós forrásból táplálkozó malmői „Moving Media Southern Sweden” projektre is vet egy pillantást, mely a digitális média területén az élen jár innovatív elképzeléseivel. A régió reményei szerint a projektnek köszönhetően számos vállalkozó fekezi fel magának az új média szektort.
A makro-regionális együttműködés egyik úttörője lehet a balti-tengeri stratégia, melynek uniós elfogadtatása a svéd elnökség egyik prioritását képezi. A projekt lehetővé tenné, hogy Svédország fokozza együttműködését a szomszédos országokkal a közlekédési és energiahálózatok fejlesztése, a környezetszennyezés csökkentése és a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés érdekében.
