Hirdetés
Nem volt még Magyarországon olyan projekt, amely eredménnyel, határidőre lezárult volna, mondta Dr. Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke a Gödöllői Királyi Kastélyban tartott tegnapi (július 15.) sajtótájékoztatón. Ilyen értelemben valóban csoda, hogy hat évvel az uniós csatlakozásunk után végre megszülethetett az első kiemelt projekt, amely időben, nagyobb köztes problémák nélkül készült el.
Nézegessen képeket a Gödöllői Királyi Kastélyról!
Magyarország legnagyobb barokk kastélyának komplex fejlesztése a Közép-magyarországi Operatív Program kiemelt projektjének keretében valósult meg. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap a teljes összeg 85 százalékát (1,457 milliárd forint) finanszírozta. A Grassalkovich Antal gróf által, 1735 után építtetett Kastély igazgatója szerint a projektnek köszönhetően Gödöllő Magyarország egyik kiemelkedő turisztikai helyszíne lett.
A projekt átfogó célja a Gödöllői Királyi Kastély regionális kulturális kiszolgáló egységének revitalizációja, amelynek keretében állandó és időszakos kiállítások számára új kiállítótereket hoznak létre, amelyekben modern továbbfejlesztett kiállításokat tárnak a látogatók szeme elé.
A siker titka
Dr. Révész T. Mihály, a Gödöllői Királyi Kastély igazgatója úgy fogalmazott, hogy Gödöllőn csoda történt, mert a munka időben kezdődött el, határidőre fejeződött be, és még költségtúllépés sem volt a végrehajtás során.
„Egy ilyen sikerhez kell egy kedvező, valóban alkotó légkör, és Gödöllő városa, a maga egyedi szellemiségével.” - mondta az igazgató, köszönetet mondva mindazoknak, akik lehetővé tették a projekt megvalósulását.
<//embed><//embed><//embed>
A projekt sikerének hátteréről Dr. Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke elmondta, hogy jó projekt előkészítés, megfelelő menedzsmenti háttér, és hozzáértő lebonyolító szervezetek kellettek ahhoz, hogy Gödöllőn „európai rangú kulturális központ születhessen.”
Gödöllő polgármestere, Dr. Gémesi György arra is felhívta a figyelmet, hogy a város számára is kiemelt jelentősége volt a projektnek, ezért komoly együttműködés alakult ki a Kastély és a város között. Ennek egyik bizonyítékaként Gémesi kiemelte a város felajánlását: Gödöllő a jövőben ingyen vállalja, hogy rendben tartja a nemrég átadott barokk kert gyepét.
<//embed><//embed><//embed>
„[Célunk az volt], hogy ez egy olyan sziget legyen Magyarországon, amelyet a béke szigetének, az együttműködés szigetének nevezhetünk.” – mondta a polgármester, majd hozzátette: „itt nem csak beszélünk erről, hanem megtettük, és megtesszük a jövőben is!”
Buktatók mindenhol vannak
A sajtótájékoztató emelkedett hangulata ellenére Révész röviden említést tett a projekttel kapcsolatban felmerült problémákról is. Köszönetet mondott ugyanis azoknak a kivitelezőknek, akik a „olyan hónapokban is kitartottak, amikor a finanszírozás buktatói miatt (…)egy fillért nem láttak, és csak nőtt az ő adósságállományuk”.
Az EurActiv kérdésére az igazgató később elmondta, a költségek önrészének kifizetése kapcsán merült fel némi probléma, amelynek fő oka a jogszabályi környezetváltozás volt.
Dr. Ujváry Tamás, a Kastély igazgatóhelyettese hozzátette, a projekt eredetileg az Oktatási Minisztérium (OKM) alá tartozott, de a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) létrejöttével egy ideig bizonytalan volt, melyik intézmény lesz a jövőben felelős a beruházással kapcsolatos kifizetésekért.
A patthelyzet végül megoldódott, és a projekt új gazdája az akkori Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumhoz tartozó MNV lett. Ez az átmeneti időszak pedig azért okozott problémát, mert tisztázatlan volt, kié a pénz folyósítására vonatkozó jogcím, ráadásul közben (2009 vége) változott a költségvetési év is, így a sorok közti átcsoportosítások is zavart okoztak.
A folyamat hosszadalmas volt, de végül is rendeződött, mert a szándék mindenkinél megvolt, állítja az igazgatóhelyettes.
Az EurActiv azon kérdésre, miszerint szembesültek-e az uniós pályázatok kapcsán gyakran felmerülő túlzott bürokrácia problémájával, Ujváry csak annyit mondott, „rengeteg papír és utánajárás” egy ilyen kiemelt projekt lebonyolítása. Bár a Kastély fejlesztése esetén ezeket az akadályokat könnyen tudták venni, a kiváló projektmenedzsmentnek és külső segítségnek köszönhetően, az igazgatóhelyettes hangsúlyozta, hogy „még egy ilyen nagyon jó csapatnak is oda kellett figyelnie”, hogy sikeres legyen a beruházás.
Nem tapasztalt ugyanakkor túlzott problémát a közreműködő szervezet és az NFÜ hozzáállásában Ujváry, holott erre gyakran panaszkodnak a kisebb pályázatokat benyújtók. Az igazgatóhelyettes hangsúlyozta, az idő múlásával javult az együttműködés, és rengeteg segítség érkezett a hivatalok oldaláról.
Növekvő látogatószám?
Sajnálatos ugyanakkor, hogy Gödöllő megújult kastélyában egyre csökken a látogatószám. Révész beszámolója szerint ugyanis a 2007-es 192 ezer látogató után 2009-ben már csak 156 ezer látogató érkezett a Mária Teréziának, Mária Valériának, de Horty Miklósnak is egykoron otthont adó kastély megtekintésére.
2009-ben ugyanakkor a látogatók közül 41 ezer külföldről érkezett. Ez a magas arány annak köszönhető, hogy a kastély külföldön, elsősorban német nyelvterületen is folytat turisztikai kampányt. Révész elmondta, hogy a számok különösen a válság óta csökkennek, és az is visszafogja a látogatókat, hogy azt hiszik, a Kastély területén zajló építkezés rontja a séták élményét.
A műemlék Kastély egyik munkatársa ugyanakkor a kérdésünkre elmondta, véleménye szerint a kibővített térrel a látogatóknak az eddigieknél is nagyobb élményben lesz része, hiszen számos túraútvonalat kínálnak a közönségnek. Lehetőség van arra, hogy egy nagy túra keretében a Kastélyt, a kertet, a színházat, a parkot is megtekintsék, de külön-külön is bejárható az összes helyszín.
„Eddig egy órába került megnézni a kastély kiállításait. A felújított szakaszokkal azonban akár két órán át is elidőzhetnek a látogatók a hűs falak között.” – mondta az EurActiv kérdésére a belépőket ellenőrző hölgy, aki már tíz éve dolgozik a Gödöllői Királyi Kastélyban.
„Már többször jártunk itt, de újra vissza fogunk jönni” – mondta az EurActivnak egy brit-magyar házaspár. Az EurActiv kérdésére, miszerint tapasztaltak-e változást a Kastélyban legutóbbi látogatásuk óta, a házaspár elmondta, hogy a fejlesztést fantasztikus eredménynek tartja, ezért unokáiknak is megmutatják majd. „Most két unokánk jött velünk New Yorkból, de jövőre a többieket is elhozzuk!” – mondták.
Kibővített muzeális tér
Révész elmondta, hogy a Kastély felújítása majd 20 éve kezdődött, eddig három szakasz valósult meg belőle, és 2009. július 1-jén kezdték el a negyedik szakasz munkálatait. Ennek eredményeképpen az év végére várhatóan megnyitja kapuit a látogatók előtt a kibővített muzeális tér.
A nyár folyamán folyt a kert rehabilitációja, ami a tervek szerint haladt, és már átadták a látogatóknak.
A téli időszakban a belső terek felújításával foglalkoztak. A Kastély épületállományának jelenleg a negyede látogatható, a fejlesztés negyedik szakaszának befejezésével ez 10 százalékkal növekedett.
A felújítás során törekedtek arra, hogy a különböző korokból előkerülő falfestéseket helyrehozzák, és ahol lehet, korhű formában mutassák meg a látogatóknak.
A Gizella és a Rudolf szárny (a királyi gyermekek lakosztálya) területén, időszakos és állandó kiállításokat hoznak létre. A tervek szerint lesz egy szórakoztató-foglalkoztató szoba számítógépekkel felszerelve. Ezen kívül az égszínkék tapétával díszített Mária Valéria lakosztályban, egy korabeli szalon berendezéseit és használati tárgyait tekinthetik meg a látogatók.
Az egyik emeleti szobában a Horthy időszakot mutatják majd be, ahol a megfelelő színvonalú tájékoztatás érdekében lesz egy interaktív információs pont is.
A Kastély történetének kevésbé fényes időszakáról, a második világháborút követő korszakról is szerveznek kiállítás, amelynek keretében a szovjet laktanya időszakát és a szociális otthon éveit mutatják be. Ebben a teremben a szociális otthon igazgatójának dolgozó szobáját jelenítik meg, valamint szovjet katonai ruházatokat és egy öltözőszekrényt tekinthetnek meg a látogatók.
Ezen kívül vetítőtermet is kialakítanak, ahol plazmatévén folyamatosan korabeli, a kastélyról és a kastélyban élőkről szóló filmeket játszanak.
A Rudolf szárny ad majd otthont az időszakos kiállításoknak, melyek közül az első a Herendy porcelán manufaktúra közreműködésével szervezett porcelán kiállítás lesz. Ezt az együttműködést különösen nagy örömmel szervezték a Kastély munkatársai, hiszen a képek felakasztását szolgáló képszögekkel ellentétben a porcelánokat tartalmazó szekrénnyel elhelyezésével nem kell kárt tenni a frissen felújított és restaurált falakban.
Elsősorban a csoportos látogatók számára egy „valóságos szalont” is kiépítenek, amelynek múzeumpedagógiai foglalkoztató funkciója lesz. Nem rendhagyó módon a berendezés a Kastélyban megszokott garnitúrák közül kerül ki, amelyet a látogatók is kipróbálhatnak. Tervezik továbbá, hogy kézimunka tanfolyamot is indítanak, amelyeken korabeli kézimunkák technikáit sajátíthatják el az érdeklődők. Továbbá ebben a teremben korabeli társasjátékokat is lehet majd tanulni.
A Kastély alatt, a legvédettebb részen, Horthy Miklós által építtetett Horthy-bunkerben pedig a hadtörténeti múzeum kiállítását tekinthetik meg a látogatók.
