Hirdetés
Berlin egész Európából vonzza a kreatív iparágakat. Európa egyik városában sem lehet annyira olcsón hatalmas alapterületű, műhelyeknek kiváló Loftot bérelni, mint Berlinben. A műtermekben, divatstúdiókban, dizájner irodákban és más alkotásra berendezett helyszíneken Németország minden régiójának dialektusa felbukkan, de gyakran más európai nyelvek is keverednek a párbeszédbe.
Az eredmény: Berlinben lüktető kulturális élet zajlik. Naponta átlagosan 1800 kulturális eseményből lehet válogatni a német fővárosban, ami ugyanakkor azt is jelenti, hogy a kreatívok és a kultúrateremtők állandóan a konkurencia nyomása alatt állnak.
Egyeseknek sikerül innovatív gondolkodásuknak köszönhetően kis-, néha akár középvállalkozássá fejlődni, munkahelyeket teremteni és hihetetlen növekedési potenciált felmutatni. Mintegy huszonnégyezer vállalkozás képezi Berlin kreatív gazdaságát. Ide tartozik a filmezés, a rádiózás, a televíziózás, a divatszakma, az építészet, a lap- és könyvkiadás, a multimédia területe, a szoftverek készítése és fejlesztése, a zeneipar, a művészeti és szórakoztató tevékenység, illetve a kulturális és reklámszakma.
Amikor hiányzik a know-how és a tőke
„Ami a kreatívoknak a leginkább hiányzik, az a közgazdasági és a kereskedelmi szakismeret, vagyis a know-how.” – mondja Andreas Biβendorf. „Nagy nehézséget okoz a kreatív vállalkozások számára továbbá a forrásokhoz való hozzáférés.”
Biβendorf a Berlini Beruházási Bankban (IBB) végzett munkája mellett a kisvállalkozások támogatásával és képzésével foglalkozó tanácsadó cég, a Technologie Coaching Center GmbH üzletvezetője is. Tevékenységük keretében a Kreatív Coaching Center (KCC) és a Technologie Coaching Center (TCC) projekteket működtetik.
A szakember korábban hasonló tapasztalatokat szerzett a tudósok és kutatók körében is, akik szintén nem bírtak elegendő közgazdasági ismeretekkel ahhoz, hogy tevékenységüket sikerre vigyék. Így jött létre először a technológiai irányultságú vállalkozások támogatását célzó Technologie Coaching Center (TCC). A 13 éve fennálló TCC szolgáltatásait elsősorban az egyetemek által létrehozott kutatóközpontok keresik.
„Mi magunk vagyunk az ERFA-projekt”
A TCC, és most már a kreatív iparágakkal foglalkozó KCC azért különleges, mert maguk is ERFA forrásokból támogatott projektek. „Ez azt jelenti, hogy mi magunk is minden követelménynek meg kell feleljünk, melyet az ERFA a pályázatai során a vállalkozások irányában támaszt.” – mondja Biβendorf. Így minden bürokratikus kötelezettség a TCC-t és a KCC-t terheli, és a vállalkozásokra kevesebb teher nehezedik.
A TCC/KCC így egyfajta pufferfunkciót tölt be a pályázati források és a vállalkozások között, és teljes erejével koncentrálhat a képzésre. „A megbízóink ezáltal viszonylag bürokráciamentesnek látják a rendszerünket.” – mondja
„Werk5”: mecsetek, stadionok és egész városrészek
A Berlin központjában, a Köpenicker Straβén található Német Építészeti Központban (Deutsche Architektur-Zentrum, DAZ) 1000 négyzetméternyi felhőkarcoló, mecset, stadion, múzeum és bevásárlóközpont terül el; teljes városrészek. Az építészek, dizájnerek, befektetők és művészek számára készített makettek értéke esetenként egy-egy autó árát is eléri.
Ulrich Mangold büszkén mutatja az EurActiv Németország újságírójának a tizenkét tonnás, öt tengelyű maratot. Egy olyan gépet, amelyet az Audi gyár is használ az alumínium-karosszéria kivágásához. „Ez rendkívül sokoldalú és éppen megfelelő a számunkra. Az anyaggal akár oldalról is megközelíthető, és az öt tengely akár egyszerre is mozgatható.” – mondja. A legkisebb vágófej 0,4 milliméter széles. A gép napi 15 órát van működésben, ami jó kihasználtságnak számít.
A „Werk5” forgalmának felét külföldön realizálja, így akár máshol is lehetne a székhelye. Berlin azonban mindkét üzletvezető, Hauke Helmer és Ulrich Mangold számára is elfogadható bérleti díjakat és jól képzett dolgozókat nyújt. „Az Alexanderplatztól légvonalban alig egy kilométerre űzhetjük a mesterségünket.” – mondja Mangold. „Ha Párizsban és Londonban keresnénk ilyesmit, nem biztos, hogy találunk. Ezt sehol nem lehet megfizetni.” – tette hozzá.
Homok, buli és kreatív ötletek
„Berlinben hatalmas a kreatív potenciál. Itt erős akaratú emberek vannak, akik dolgozni szeretnének. Ezt nemzetközi szinten is elismerik.” – mondja Helmer. „Berlint nem a homok és a buli tették naggyá, hanem a kreatív ötletek.”
A globális pénzügyi és gazdasági válság ellenére a „Werk5” kitartott. A makettjeiket még az igazán jó számítógépes animáció sem helyettesíti. De a húsz alkalmazott és a hét gyakornoknál több embert nem enged a piaci helyzet.
Emiatt Helmer és Mangold egy második tevékenységi területet találtak ki. Az interaktív tér (Interaktiv Space GmbH) ötletét megvalósító vállalkozás az elmúlt három évben hatalmasat fejlődött. Itt született az interaktív asztal ötlete, melynek lapja egy túlméretezett touch screenre hasonlít és LCD monitorokon keresztül érzékeli a felhasználót.
Hatalmas visszhang
A vállalkozások körében hatalmas visszhangja van az interaktív asztalnak. Az 58 colos HD kijelzővel rendelkező bútordarabot termékeik interaktív bemutatására, reklámra és kiállításokra használják. Az interaktív felületen keresztül másodpercek alatt lehet képeket és adatokat cserélni egymással, legyen a csatorna internet, bluetooth vagy éppen telefonvonal.
Ennek az innovációnak a növekedési potenciálja rendkívül ígéretes. A finanszírozás fáradságos útjához a Werk5 a KCC-tól kért segítséget, ahol egy tanácsadó áll rendelkezésükre.
A KCC más megbízói között található még az egészségügyi és tudományos kommunikációra szakosodott PublicScience PR ügynökség is. A két alapító, Stefanie Link és Kathleen Wallner a KCC tanácsadói segítségével tanulták meg, hogyan utasítsanak vissza olyan ajánlatokat, amelyek nem felelnek meg teljesen a célcsoportjuknak.
Divatmárkák és oktatófilmek
„Konk”: a berlini divat avantgárdnak. A Konk tulajdonosa Ettina Berrios-Negron – ahogyan a legtöbben – csak véletlenül találkozott a KCC nevével. Megpályázott azonban egy tanfolyamot és így most a szervezéssel, az alkalmazottak irányításával és a kommunikációval kapcsolatban kap tanácsokat a KCC munkatársaitól. Ezzel Berrios-Negron is több időt tud fordítani a saját kreativitásának kibontakoztatására. Ő is azon 90 százalékhoz tartozik, akik másoknak is javasolnák a KCC szolgáltatásait.
De így van ezzel a „Softautor” kisvállalkozás is. Itt oktatófilmeket készítenek, korrepetáló tanárokkal. A csapat a „webkettes” technológiára épít, mindenki, aki jól kiismeri magát az adott témában, létrehozhat egy videót, és így online tanár lehet.
A KCC közvetített számukra egy tanácsadót, aki a pénzügyi kérdésekben segített és kényszerítette a két alapítót, Stephan Bayert és Andreas Spadinget, hogy „a megfelelő kérdéseket tegyék fel és a fontos döntéseket a megfelelő időben hozzák meg”. Bayer szerint egy a vállalkozás alapításának első lépése, hogy fel kell keresni a KCC-t.
Újabb jó példa az „Untitled”. Saskia Rüter berlini dizájnerin vállalkozása kifejezetten a „cím-dizájnra” és az ezzel kapcsolatos művészetre specializálta magát. Az Untitled filmek számára készít bevezetést és lezárást, „hogy a film tartalmi és érzelmi lényegét egy intelligens vizuális kampányban jelenítsék meg”. És mindezt igen sikeresen teszi. Mikor a vállalkozás növekedni kezdett, a szervezésben és a finanszírozásban a KCC tanácsát kérte.
Tanácsadók – tapasztalatok, segítség és honorárium
A KCC két tucat független tanácsadóból álló stábbal rendelkezik. A coachok a fiatal kreatív vállalkozásokat igazítják el az üzleti tervek és a bankhitelek világában, vagy éppen a gyorsan növekvő vállalkozásoknak segítenek, akiknek kontrollingra van szükségük, vagy nagyobb marketingakció előtt állnak. „Minden üzleti kérdés esetén coachokat biztosítunk a vállalkozások számára, akik segítenek számukra, hogy a megfelelő kérdéseket tegyék fel, majd megtalálják rájuk a megfelelő válaszokat.” – magyarázza Bißendorf az elméletüket.
A KCC tanácsadói közgazdasági know-howval rendelkező és kreatív tudományokban jártas szakemberek, akik egyben a pénzügyi kérdésekben is képesek eligazodni. Feltétel továbbá, hogy legalább három éves kis-, vagy középvállalkozásnál, vezető pozícióban szerzett tapasztalattal bírjanak.
A tanácsadók honoráriuma 700 és 1000 euró közé esik naponta – ezt a KCC fizeti. Kezdetekben a megbízó nem fizet semmit, és később egy lépcsős rendszerben emelkedik az összeg, amellyel a vállalkozás is kiveszi a részét a költségekből.
Példa: Minden vállalat két ingyenes napot kap,a mely alatt a tanácsadók alaposan elemzik a vállalkozás helyzetét és meghatározzák az első mérföldköveket. A harmadik és a nyolcadik nap között a három évnél rövidebb ideje a piacon lévő vállalkozások napi 175 eurós honoráriumot fizetnek. A részesedés ezután a maximális 520 euróra emelkedik, minden nyolcórás munkanapra vonatkozóan.
„Zseniális konstrukció” a pályázatok körében
2009-ben 358 tanácsadási napot adtak el. 120 vállalkozás vette igénybe a szolgáltatást, ebből 74 kért coachot is.
A pályázati szerződések és a bürokrácia, különösen az uniós pályázatok esetében, elválaszthatatlan fogalmak. „A mi zseniális konstrukciónkkal a TCC/KCC-n keresztül mi magunk is az ERFA által finanszírozott projekt vagyunk.” – mondja Biβendorf. A központok így pufferzónát alkotnak a bürokratikus uniós pályázatok és a vállalkozások között.
Természetesen még a TCC/KCC-k esetében is van min javítani. Biβendorf elmondta, nem kíván panaszkodni, az egyetlen, amit sokszor kellemetlen tehernek tart az uniós pályázatokkal járó rengeteg beszámoló.
Idegesítő és kontraproduktív követelmények
Néhány bürokratikus kötelezettség könnyen visszafoghatja az EFRA forrás felhasználóinak eredményességét. Az EU például néha azt kéri, hogy az előre megállapítottnál tovább őrizzék meg a vállalkozások a dokumentációt, ám ezt olyankor teszi, mikor már azok nagy része az iratmegsemmisítőben végezte.
Egy hatéves pályázati időszak végén azután nehéz visszamenőleg minden dokumentumot beszerezni.
„Ilyenkor azonban azt kell mondani, hogy ha az ERFA eszközök nem lennének Berlinben, akkor ezeket a forrásokat sem kaptuk volna meg.” – mondja a szakember.
A támogatás nagyjából annyi, mint a kiadások mértéke. Biβendorf 2010-re 350 000 eurós kiadással számol, amely a coaching, a személyi juttatások, a PR és az eszközbeszerzés költségét fedezi.
A 350 000 euróból 50 százalék, tehát 175 000 euró származik az ERFA forrásaiból, 125 000 euró a Berlini Beruházási Bank (IBB) forrása és 50 000 eurót fedeznek a szolgáltatást igénybevevő vállalkozások.
Vízcsepp a forró kövön
Összességében mindez talán csak egy vízcsepp a forró kövön, hiszen a Berlinben működő 24 000 kreatív vállalkozás közül csak évi 74-nek tudnak segíteni. A pályázati feltételek ennek megfelelően szigorúak; a KCC elsősorban olyan vállalkozásokkal foglalkozik, akik már elhelyezték terméküket a piacon, illetve képesek növekedni és munkahelyeket teremteni.
Ezen kívül mindenképpen saját kreativitást kell a vállalkozásba vinni, így a 7000 berlini médiaügynökség eleve ki van zárva a pályázatokból. Bár nemzetiség szerint nem tesznek különbséget a vállalkozók között, a cégnek mindenképpen berlini székhellyel kell rendelkeznie. 
