Hirdetés
A közgazdász végzettséggel rendelkező Essősy az egyik legnagyobb magyarországi pályázati projekt menedzsmenttel foglalkozó vállalkozás vezérigazgatója. Elemzésében arra hívja föl a figyelmet, hogy a magyar pályázati rendszerben túl sok szervezet kap szerepet, és így átláthatatlanná válik a folyamat. „Az EU-s támogatások elosztásában jelenleg is 16 szervezet működik közre, s félő, hogy a sok bába között elvész a gyerek.” – állítja a vezérigazgató.
Essősy úgy gondolja, hogy már a 2004-2006-os időszakban nyilvánvalóvá vált, hogy a rendszeren változtatni kell. A vezérigazgató szerint ugyanis tarthatatlan az az állapot, hogy egy-egy irányító hatóság egyszerre akár 14 közreműködő szervezetet is foglalkoztat.
A szerző leírja, hogy kezdetben uniós követelmény volt az, hogy minden egyes operatív programhoz egy irányító hatóság (IH) tartozzon. A végrehajtáshoz kötődő feladatokat az IH-k kiszervezték és „ekkor léptek színre (…) a feladatra alkalmasnak ítélt intézmények (…) mint közreműködő szervezetek (KSZ-ek).” A vezérigazgató szerint az egyik fő probléma, hogy mindegyik KSZ „más-más felépítésű, eltérő szolgáltatási modell szerint működik, és önálló „tradíciókkal” bír.” Ennek eredménye, hogy „nincs az a hatalom, amely képes lenne az IH-k és KSZ-ek jelenlegi, zavaros rendszerét hatékonyan szabályozni, működését felügyelni.” – állítja Essősy.
Vége a tanulóéveknek!
A szerző szerint „vége a tanuló éveknek” és ha nem változtatnak a rendszeren, akár évi 5-10 százalékos GDP növekedéstől eshet el az ország. A vezérigazgató úgy véli, hogy abszurd az a helyzet, ami a közreműködő szervezetek és az irányító hatóságok között áll fenn hazánkban.
Essősy Zsombor hangsúlyozza, hogy ugyan tavaly a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elindított egy projektet arra vonatkozóan, hogy „egységesítsék a pályázati folyamatban résztvevő állami szervezetek szolgáltatási szerződéseit”, de ebből „a külső szemlélő számára mind a mai napig semmi sem látszik.”
