Hamarosan:
A 2009. december 1-jén életbe lépő Lisszaboni Szerződés két új európai szuper-posztot vezet be: az állandó elnökét, aki két és fél évig vezeti a Tanács üléseit, illetve a kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, melynek szerepe átalakul. Mindazonáltal az e posztok betöltésére alkalmas emberek kiválasztása politikailag érzékeny feladatnak bizonyul az elkövetkezendő hónapokban.

Mérföldkövek:

Összefoglalás

Az EU új „Reformszerződését” az Unió vezetői az Európai Tanács 2007. júniusi csúcstalálkozóján fogadták el, a korszerűsített, végleges szöveget pedig egy kormányközi konferencián fogadták el 2007 októberében (EurActiv.com 2007.10.19.). A Lisszaboni Szerződést; ahogy azt végleg elnevezték, az EU állam- és kormányfői a portugál fővárosban tartott csúcstalálkozójukon írták alá 2007. december 13-án (EurActiv.com 2007.12.14.).

A Szerződés célja, hogy korszerűsítse az EU döntéshozatalát a Tanácsban a szavazati reform bevezetése, az Európai Bizottság méretének csökkentése, valamint a nemzeti parlamentek szerepének erősítése által. Emellett két új posztot is létrehoz:

A jogi alap

Az Európai Tanács állandó elnöke, valamint az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselő posztjának jogi alapját röviden a Lisszaboni Szerződés határozza meg:

5. Az Európai Tanács minősített többséggel, két és fél éves időtartamra választja meg elnökét; az elnök megbízatása egy alkalommal megújítható. Akadályoztatás vagy súlyos hivatali mulasztás esetén az Európai Tanács az elnök megbízatását ugyanilyen eljárással megszüntetheti.

6. Az Európai Tanács elnöke:

(a) elnököl az Európai Tanács ülésein, és lendületet ad munkájának;

(b) a Bizottság elnökével együttműködve és az Általános Ügyek Tanácsában folytatott munka alapján gondoskodik az Európai Tanács munkájának előkészítéséről és folyamatosságáról;

(c) erőfeszítéseket tesz az Európai Tanácson belüli kohézió és konszenzus megteremtésére;

(d) az Európai Tanács minden ülését követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek.

Az Európai Tanács elnöke – a saját szintjén és e minőségében, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hatáskörének sérelme nélkül – ellátja az Unió külső képviseletét a közös kül- és biztonságpolitikához tartozó ügyekben.

Az Európai Tanács elnöke semmilyen nemzeti tisztséget nem tölthet be.

1. Az Európai Tanács, minősített többséggel és a Bizottság elnökének egyetértésével, kinevezi az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét. Megbízatását az Európai Tanács ugyanilyen eljárás keretében megszüntetheti.

2. A főképviselő irányítja az Unió közös kül- és biztonságpolitikáját. Javaslataival hozzájárul e politika alakításához, és azt a Tanácstól kapott felhatalmazásban foglaltak szerint végrehajtja. Ugyanez vonatkozik a közös biztonság- és védelempolitikára.

3. A főképviselő a Külügyek Tanácsának elnöke.

4. A főképviselő a Bizottság egyik alelnöke. A főképviselő biztosítja az Unió külső tevékenységeinek összhangját. A Bizottságon belül ő felelős a Bizottság külkapcsolatokkal összefüggő feladatainak ellátásáért és az Unió külső tevékenysége egyéb területeinek összehangolásáért.

Főbb témák:

Tisztázatlan szabályok és időzítés

A Lisszaboni Szerződés nem fejtette ki azokat a kritériumokat, melyek alapján kiválasztják e két poszt viselőit. Így Európa állam- és kormányfőire hárul a feladat, hogy eldöntsék, kiket választanak új képviselőiknek.

Az alapján ítélve, hogyan választották meg az Európai Bizottság elnökét a múltban, számolni lehet azzal, hogy ismét titkos tárgyalásokra kerül sok a 27 EU-tagállam között.

A tárgyalási csomagnak figyelembe kell vennie az olyan eddig meghozott döntéseket, mint például José Manuel Barroso Európai Bizottság elnökévé való újraválasztását, valamint Jerzy Buzek Európai Parlament elnökévé való választását. Emellett figyelembe veszi a fontos portfoliók elosztását a Bizottságban.

A biztosok jelölésének folyamata José Manuel Barroso Bizottság elnökévé való választásával vette kezdetét 2009. szeptember 16-án (EurActiv.com 2009.09.16.).

A nagy kérdés: kit válasszanak?

Hivatalos kritériumok hiányában, sokféle spekuláció látott napvilágot arról, ki kapja az EU elnöki szerepét. Stanley Crossick, tapasztalt EU politikai elemző, illetve a European Policy Centre (EPC), brüsszeli székhelyű agytröszt elnöke szerint az új EU trojkának a következő kritériumok között kell egyensúly találnia:

Ugyanakkor Crossick úgy véli, a legkívánatosabb kritérium a jelölt azon képessége, hogy a hatáskörébe tartozó feladatokat teljesítse. Ebből a szempontból, az elemző szerint Angela Merkel, német kancellár az egyetlen személy, aki rendelkezik a kellő „tekintéllyel és tehetséggel” a trojka jelentőségének biztosításához. Merkel továbbá a nemi egyensúly kívánatos feltételének is megfelel.

Az alábbi, korántsem teljes listán azok neve szerepel, akik lehetséges jelöltjei az EU Miniszterek Tanácsa elnökének posztjára:

Név

Politikai család

Vélt erőssége

Vélt gyengéje

EurActiv tudósítása

Tony Blair:

  • Volt brit kormányfő (1997-2007.)
  • A közel-keleti kvartett (ENSZ, USA, EU, Oroszország) különmegbízottja

Munkáspárt

  • A jelöltek közül a legkarizmatikusabb
  • Európa-szerte a legnépszerűbb
  • Túl közel áll Washingtonhoz
  • Támogatta az USA vezette iraki háborút
  • Országa az euró- és a schengeni-övezeten kívül van
  • A holland, a belga és a luxemburgi kormány szerint nem rendelkezik a szükséges Európa-párti múlttal, hogy az Uniót képviselje
  • úgy tartják róla, több tízezer angol fontot elfogadott egy, Ukrajna EU-csatlakozását támogató acélmágnástól

 EurActiv.hu

(2009.01.12.)

(2009.07.17.)

(2009.10.12.)

(2009.10.14.)

(2009.10.28.)

(2009.10.30.)

Jean-Claude Juncker:

  • Luxemburg miniszterelnöke (1995-) és pénzügyminisztere (1989-)
  • Az Eurogroup (euróövezeti pénzügyminiszterek csoportja) elnöke

Kereszténydemokrata

  • Rendkívül tapasztalt
  • Jobban ismeri az EU dokumentációit, mint bárki más
  • "nem ellenezné", hogy az EU elnökeként szolgáljon
  • Nem igazán népszerű országán kívül
  • Túlságosan föderalista

EurActiv.com

(2008.04.07.)

 

EurActiv.hu

(2008.05.17.)

(2009.10.28.)

 

Bertie Ahern:

  • Volt ír miniszterelnök (1997-2008.)

Centrista

  • Tapasztalt
  • Jómodorú
  • Karizmatikus
  • Törvénysértő pénzügyekkel vádolják 

EurActiv.com

(2008.04.03.)

 EurActiv.hu

(2009.01.12.)

Wolfgang Schüssel:

  • Volt oszrák kancellár (2000-2007.)

Kereszténydemokrata

  • Tapasztalt
  • Németország támogatja
  • Nem igazán népszerű Ausztrián kívül
  • Koalíciót kötött a szélsőjobb Szabadság Párttal

EurActiv.com

(2006.01.11.)

(2007.04.08.)

Angela Merkel:

  • Német kancellár (2005-)

Kereszténydemokrata

  • Rendkívül népszerű
  • Európa legbefolyásosabb politikusának tartják
  • Végül, de nem utolsó sorban, nő.
  • Nem mutatja jelét annak, hogy lemondana kancellári posztjáról

EurActiv.com

(2008.04.07.)

 

EurActiv.hu

(2009.09.28.)

(2009.09.29.)

Guy Verhofstadt:

  • Belgium volt miniszterelnöke (1999-2008.)

Centrista

  • Tapasztalt
  • A legtöbb vízióval rendelkező jelölt
  • Túlságosan föderalista

EurActiv.com

(2007.05.21.)

 

EurActiv.hu

(2009.01.12.)

 

Felipe González:

  • Volt spanyol miniszterelnök (1982-1996.)

Szocialista

  • Sokak szemében Spanyolország sikeres, 1986-os csatlakozását jelképezi
  • Már elnyerte az EU vezetőinek bizalmát, mikor a "Reflection Group on the Future of Europe" elnökévé választották
  • A portugál José Manuel Barroso Európai Bizottság elnökévé való újraválasztása mellett felmerül az "ibériai túlterhelés" kockázata.
  • González szerepe Spanyolország ETA elleni terrorellenes tevékenységében betöltött szerepe az 1980-as években

EurActiv.com

(2009.06.23.)

(2009.09.15.)

 

EurActiv.hu

(2009.10.12.)

Paavo Lipponen:

  • Volt finn miniszterelnök (1995-2003.)

Szociáldemokrata

  • Megfelel mind a "földrajzi", mind a "politikai hovatartozás" feltételének Barroso ellendúlyozásához
  • A Gazprom tanácsadójaként dolgozik az Északi Áramlat projek ügyében 2008 augusztusától. Lengyelország már jelezte ellenvetését Lipponen lehetséges jelölésével szemben.

EurActiv.com

(2009.09.09.)

Carl Bildt:

  • Svéd külügyminiszter (2006-)
  • Volt svéd kormányfő (1991-1994.)

Jobbközép

  • Tapasztalt
  • Rendkívüli múlt a válságkezelés terén
  • Franciaország szemében a török EU-csatlakozás támogatója.
  • Lehetséges jelölt a kül- és biztonságpolitikai főképviselői posztra, mely kevésbé magas beosztás.

EurActiv.hu

(2009.07.22.)

(2009.07.28.)

(2009.10.09.)

Poul Nyrup Rasmussen:

  • Az Európai Szocialisták Pártjának elnöke
  • Volt dán miniszterelnök (1993-2001.) 

Szociáldemokrata

  • A legutóbbi EP-választások előtti kampányban a teljes foglalkoztatottság védelmezőjeként tűnt fel.
  • Dániában elvesztette a választásokat Anders Fogh Rasmussennel szemben, aki jelenleg a NATO főtitkára.
  • Aktívan kampányolt az ellen, hogy újraválasszák Barrosot, akivel megválasztása esetén együtt kellene működnie.

EurActiv.com

(2009.04.30.)

(2009.09.09.)

 

EurActiv.hu

(2009.06.02.)

(2009.06.19.)

(2009.09.10.)

(2009.10.29.)

Herman van Rompuy:

  • Belgium miniszterelnöke  (2008-) 

Kereszténydemokrata

  • Belgiumi tapasztalatai alapján jó problémamegoldó.
  • Nem túl jó kommunikátor.
  • Nemzetközi szinten kevésbé kiemelkedő.

EurActiv.hu

(2009.11.04.)

Jan Peter Balkenende:

  • Hollandia miniszterelnöke  (2002-)

Kereszténydemokrata

  • Régóta szolgáló miniszterelnök.
  • Pártja,a CDA több év kormányzás után továbbra is népszerű.
  • Nagyon közel áll Angela Merkel, német kancellárhoz.
  • Alternatívaként szolgálhat Tony Blairrel szemben.
  • Az Európai Néppárthoz való kötődése nem alkalmas Barroso ellensúlyozására.
  • Az iraki háborút támogató politikusként látják.
  • Hollandia egyes ügyekben  elszigetelődött. Ilyen például a Szerbia EU-társulási megállapodása előtti akadályok elmozdítása, mely egyike Hollandia "keményvonalas" EU-politikáinak.
  • Nem jó kommunikátor.

EurActiv.hu

(2009.02.16.)

(2009.09.29.)

 

Mary Robinson:

  • Volt ír államfő (1990-1997.)
  •  Az ENSZ volt emberi jogi különmegbízottja (1997-2002.)

Független

  • Mint figyelemre méltó nemzetközi tapasztalattal rendelkező nőt, esélyes jelöltnek tartják az EU szuperállására.
  • Írország felelős azért, amiért jelentősen csúszott a Lisszaboni Szerződés életbe lépése, így egy ír EU elnököt nem biztos, hogy bölcs választásnak tartanak.

EurActiv.com

(2009.07.15.)

EurActiv.hu

(2009.10.14.)

Tarja Halonen:

  • Finnország elnöke (2000-)

Szociáldemokrata

  • Északi országból érkező balközép beállítottságú nő lévén jól ellensúlyozhatja Barrosot.
  • Pacifista hírében áll, aki nyíltan szembenáll a NATO-val, miközben a az EU-tagállamok többsége tagja a NATO-nak.

Margot Wallström:

  • Alelnök az Európai Bizottságban, az intézményközi kapcsolatok és a kommunikációs stratégia felelőse.
  • Korábbi svéd kulturális, ifjúdási és szociális ügyekért felelős miniszter.

Szociáldemokrata

  • Északi országból érkező balközép beállítottságú nők lévén jól ellensúlyozhatja Barrosot.
  • Már szolgált Barroso alatt, és nem adta jelét annak, hogy jól tudnának együttműködni.

EurActiv.com

(2008.03.07.)

EurActiv.hu

(2009.07.29.)

 

 

A nyelvtudás is kritérium

Az EU-szerte közvetítőnyelvnek („lingua franca”) tartott angol nyelvet az összes jelölt beszéli, noha a listán felsoroltak közül Felipe González beszél kicsit angolul, illetve jól beszél franciául, nyilvános felszólalásaiban inkább az anyanyelvén, a spanyolt használja.

Bár sosem volt hivatalos feltétel, a folyékony francia nyelvtudás kötelező a nemzetközi vezető szerepkörök betöltésének párizsi áldásához. Tony Blair beszél franciául, ám mások e téren már akadállyal küszködnek. Köztük van Bertie Ahern, volt ír kormányfő, Wolfgang Schüssel, volt osztrák kancellár, Paavo Lipponen, volt finn miniszterelnök, Carl Bildt, volt svéd miniszterelnök (jelenleg külügyminiszter), Tarja Halonen, finn elnök asszony, valamint Mary Robinson, volt ír elnök asszony.

Mit gondolnak a polgárok?

Egy, a Harris Interactive által közzétett kora áprilisi felmérés szerint a legtöbb európai polgár Angela Merkel, német kancellárt tartja Európa legbefolyásosabb vezetőjének, bár az EU elnöki tisztségének preferált jelöltje Tony Blair.

Merkel azonban jelenleg nem jelölt a posztra, Blair esélyei pedig csekélynek tűnnek néhány tagállam, köztük Belgium ellenállása miatt. Ami a luxemburgi Jean-Claude Junckert illeti, míg számos befolyásos politikus ideális jelöltnek tartja, addig több európai számára nem elismert személy. Németországban 2, Franciaországban és Olaszországban 1, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban pedig kevesebb, mint 1 százalékos támogatással rendelkezik, mint lehetséges EU elnök.

Határozott vagy „kezelhető” elnök?

Az EU vezetői nem feltétlenül választanak egy erőskezű vezetőt. Ehelyett annak kísértésébe eshetnek, hogy egy olyan személyt válasszanak, aki nem árnyékolja be a nagy tagállamok vezetőit, vagy a nemrégiben megválasztott José Manuel Barrosot.

Barroso egyébként már jelezte aggályait az őt ért lekicsinylés felől, miközben nemzetközi képviseletét megosztja a Tanács új elnökével.

„Az Európai Bizottság nem fogadja el azt az ötletet, miszerint az Európai Tanács elnöke [egyúttal] Európa elnöke” – közölte Barroso az Európai Parlament képviselőivel október 7-én.

Egyes tagállamok – köztük Franciaország – jelezték, az elnöki poszttal egy nagy szereplőt szeretnének létrehozni azáltal, hogy olyan jelölttel állnak elő, aki világszinten nagyobb hangot tud adni az EU-nak.

Barroso szerint azonban az Európai Tanács elnökének „olyasvalakinek [kell lennie], aki küzd azért, hogy az Európai Tanácsban megállapodást érjen el”, vagyis egy, az ő karakteréhez közelebb álló személyt látna szívesen.

Látható vagy „tapintatos” főképviselő?

Annak is megmutatkoztak a jelei, hogy a kül- és biztonságpolitikai főképviselő posztjának létrehozásával a nemzetközi képviseletért folytatott verseny veheti kezdetét.

Az Európai Parlament balközép képviselőcsoportja már követelte, hogy beleszólási, sőt jelölési joga legyen a főképviselő megnevezésének folyamatában (EurActiv.com 2009.09.10.).

Ez főleg Barroso újraválasztásának egyfajta politikai ellensúlyaként tekinthető, az Európai Bizottság elnöke ugyanis korábban jobbközép miniszterelnök volt. A balközép képviselők nyomása még nagyobb lehet, amennyiben a Tanács elnökének személyéről a jobbközép körökből kikerülő állam- és kormányfők döntenek.

Ehelyett az EU vezetői inkább egy tapintatos személyt választanának a főképviselő posztjának betöltésére. Ez garantálná, hogy az illető ne árnyékolja be a Tanács elnökét az európaiak és a világ szemében.

Az alábbi, korántsem teljes listán azok neve szerepel, akik lehetséges jelöltjei a kül- és biztonságpolitikai főképviselő posztjára:

Név

Politikai család

Vélt erőssége

Vélt gyengéje

EurActiv tudósítása

Olli Rehn:

  • Jelenlegi bővítésért felelős biztos
  • Finn

Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE)

  • Kiváló biztosi múlt
  • Jó csapatjátékos Barroso mellett
  • Finnország nem tagja a NATO-nak.

EurActiv.com

(2009.10.22.)

EurActiv.hu

(2009.10.15.)

David Miliband:

  • Jelenleg az Egyesült Királyság külügyminisztere

Munkáspárt

  • Sokak szerint fényes jövő vár rá a Munkáspártban.
  • Támogatja Törökország EU-csatlakozását
  • Az átlagosnál egy fokkal erősebb orosz-ellenesség jelemzi.
  • Az Egyesült Királyság nem tagja az eurózónának.

EurActiv.com

(2009.10.27.)

EurActiv.hu

(2009.10.29.)

Carl Bildt:

  • Jelenleg svéd külügyminiszter (2006-)
  • Volt svéd miniszterelnök (1991-1994.)

Jobbközép

  • Sokáig szolgáló vezető diplomataként valamint nemzetközi problémamegoldóként kiváló múlttal rendelkezik.
  • Lehetséges EU-elnöknek is tekintik.
  • Támogatja Törökország EU-csatlakozását
  • Az átlagosnál egy fokkal erősebb orosz-ellenesség jellemzi.
  • Svédország nem tagja az eurózónának.

EurActiv.com

(2009.09.16.)

(2009.10.09.)

Bernard Kouchner:

  • Jelenleg Franciaország külügyminisztere (2007-)

Szocialista, "beágyazva" egy jobbközép kormányba

  • Nemzetközi humanitárius célok támogatója hírében áll (a "Médecins Sans Frontiéres"/"Orvosok határok nélkül"  szervezet társalapítója)
  • Külügyminiszterként nincs rendkívüli múltja
  • "NGO-típus" (nem kormányzati együttműködés), illetve politikailag "közveszélyes" (irányíthatatlan) személy hírében áll.

EurActiv.com

(2008.05.27.)

(2008.07.16.)

EurActiv.hu

(2009.06.29.)

Hubert Védrine:

  • Volt francia külügyminiszter (1997-2002.)

Szocialista

  • Hevesen ellenezte az Egyesült Államok neokonzervatív politikáit és az iraki háborút.
  • Nagy tiszteletben áll Nicolas Sarkozy, francia elnök szemében.
  • Nem volt kormányon 2002. óta.

Anna Diamantopoulou:

  • Görög oktatási miniszter (2009 októbere-)
  • Volt foglalkoztatáséret és szociális ügyekért felelős biztos (1999-2004.)

Európai Néppárt (EPP)

  • Amennyiben nő tölti be ezt a szuperállást, azt az EU legmagasabb szintjén lévő nemi egyensúly felé tett lépésnek tekintik.
  • Nem tekintenének rá komoly horderejú szereplőként, mivel nincs tapasztalata a külügyek és a válságkezelés terén.

EurActiv.hu

(2009.10.14.)

Ursula Plassnik:

  • Volt osztrák külügyminiszter (2004-2008.)

Európai Néppárt (EPP)

  • Amennyiben nő tölti be ezt a szuperállást, azt az EU legmagasabb szintjén lévő nemi egyensúly felé tett lépésnek tekintik.
  • Lehetséges osztrák biztos hírében áll.
  • Ausztria nem tagja a NATO-nak.

EurActiv.hu

(2009.10.14.)

Benita Ferrero-Waldner:

  • Jelenlegi külkapcsolatokért és európai szomszédsági politikáért felelős biztos (2004-2009.)
  • Volt osztrák külügyminiszter (2000-2004.)

Európai Néppárt (EPP)

  • Amennyiben nő tölti be ezt a szuperállást, azt az EU legmagasabb szintjén lévő nemi egyensúly felé tett lépésnek tekintik.
  • Jó biztosi múlttal rendelkezik.
  • Ausztria nem tagja a NATO-nak.
  • Szándékában állt felhagyni az uniós ügyekkel, azonban nem sikerült megszereznie az UNESCO szuperállását.

EurActiv.hu

(2009.09.28.)

Massimo D'Alema:

  • Volt olasz miniszterelnök (1998-2000.)
  • Volt olasz külügyminiszter (2006-2008.)

Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D)

  • A közel-keleti konfliktus kezelésében játszott szerepe jónak mondható.
  • Volt kommunistaként még ma is túlságosan baloldalinak tartják.

EurActiv.com

(2008.02.19.)

 

 

© EurActiv 2003-2012. Minden jog fenntartva.