PARTNEREINK
Hamarosan:
Magyarország annak a triónak az utolsó tagja, amelyek a soros elnökségek új lebonyolítási rendje szerint össze kellett hangolják a munkájukat. Annak ellenére, hogy a magyar kormányzat „közép-európai” és „lengyel-magyar” elnökségről beszél, hivatalosan és praktikus ügyekben is spanyol-belga-magyar elnökségi trióról beszélhetünk.
Mérföldkövek
- 2010. január: Spanyolország, Belgium és Magyarország, a januárban indult elnökségi trió tagjai véglegesítették a 18 hónapos programot, ezt követően félévente következik a spanyol elnökség és a belga elnökség.
- 2010. október 19.: Martonyi János külügyminiszter ismertette az Országgyűlés illetékes szakbizottságával Magyarország soros elnökségének tervezett programját, amelyről másnap vitanapot tartottak.
- 2010. november 17.: Orbán Viktor miniszterelnököt Herman Van Rompuy Brüsszelben fogadta, ahol a két politikus a január 1-jén induló magyar elnökség programjáról egyeztetett .
- 2010: december 23-én kitör a magyar médiatörvény körüli politikai botrány, ami rányomja a bélyegét a magyar elnökség első felére.
- 2011. január 7-én történelmi együttes ülést tart az Európai Bizottság és a magyar kormány – a médiatörvény árnyékában.
- 2011. január 19-én Orbán Viktor bemutatja a magyar elnökség programját az Európai Parlamentnek, amelyet a képviselők elfogadnak, de a vita elsősorban a médiatörvényről szól.
- 2011. február 5-én az Brüsszelben tartott Energia Tanács és Innovációs Tanács is jelentős döntés nélkül telik el, a napirendet az arab országokban kialakult helyzet változtatja meg.
- 2011. február 6-án Orbán Viktor meglehetősen kritikusan fogadja Merkel és Sarkozy előző nap bemutatott gazdasági kormányzási terveit, és azokkal a szavakkal határolódik el tőle, hogy „a csillagok mai állása szerint” Magyarország 2020-ig nem vezeti be az eurót.
- 2011. február 16-án Martonyi János külügyminiszter bejelenti Neelie Kroes biztossal a médiatörvény módosítását az Európai Parlamentben.
- 2011. február 19-én bejelentik, hogy a magyar elnökség legjelentősebb hazai eseményét, a Keleti Partnerség csúcstalálkozót elhalasztották a lengyel elnökség idejére.
- 2011. február 28-án kiderül, hogy a márciusi EU-csúcs előkészítését a Tanács állandó elnöke, Van Rompuy és a Bizottság elnöke, Barroso magához vonta.
- 2011. március 11-én a rendkívüli EU csúcsértezlet kaotikusnak bizonyul; a délutáni, gazdasági kormányzás jövőjéről szóló tanácskozásra a 17 tagállam és az állandó elnökség Magyarországot nem hívja meg.
- 2011. március 21-én Fellegi Tamás vezetésével rendkívüli tanácsi ülést tartanak az EU energetikai miniszterei a fukushimai nukleáris baleset kapcsán.
- 2011. március 25-én alapvető gazdasági reformokról dönt az EU csúcsértekezlete, az ehhez szükséges jóváhagyást Matolcsy György március 15-én szerzi meg az ECOFIN tanácsában.
- 2011. áprilisában kerülhet napirendre a Roma Stratégia.
A magyar elnökség a kormány külpolitikai prioritásai keretében folyamatosan hangsúlyozza elnökségi programja közép-európai jellegét. Ennek a szimbolikus megtestesülése a Duna Stratégia hivatalos véglegesítése és hatályba léptetése lehet (EurActiv Dosszié: Duna Stratégia).
Októberben az Európai Kulturális Főváros Pécsett tett látogatásuk során Orbán Viktor és José Manuel Barroso még „igen ambíciózus” magyar elnökségi programról beszéltek (EurActiv.hu 2010.10.12), de novemberben az Orbán-kormány lényegében félre kellett tegye két korábbi prioritását, a vízgazdálkodást és a kulturális diverzitás kérdését, mivel az euró válsága, az ezzel kapcsolatos bonyolult alapszerződés-módosítás és az euró válságkezelési mechanizmusa elvette a napirendi pontokat (EurActiv.hu 2010.12.18).
A szociális ügyekben a magyar elnökség előkészületei során arról beszélt, hogy tabukat szeretne megdönteni, és elő szeretné venni Európa demográfiai válságát, a családpolitikát, a gyermekszegénység elleni küzdelmet és áttörést szeretne elérni a romák társadalmi befogadása terén. Az ügyek nagy része a magyar biztoshoz, Andor Lászlóhoz tartozik, akivel viszont a magyar kormány meglehetősen hűvös viszonyt ápol.
Brüsszelben és sok fővárosban különösen nagy figyelem hárul Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterre, aki úgy elnököli az ECOFIN Tanács üléseit, hogy Magyarország nem tagja az eurózónának, miközben a tanácsi üléseken szinte csak az euróválsággal kapcsolatos előterjesztések szerepelnek.
A magyar elnökség időszakának egyik hazánk szempontjából is nagyon fontos eleme lesz, hogy megkezdődnek a tárgyalások a mezőgazdasági támogatások reformjáról. Ezen a területen egyébként arra is van esély, hogy a visegrádi négyek között sem sikerül megegyezésre jutni (EurActiv interjú a cseh miniszterelnökkel). Martonyi János hatalmas harcokra számít (EurActiv.hu 2010.12.08).
Prioritások
A magyar elnökség programja igen szorosan követi azt a közös 18 hónapos tervet amit Magyarország még az előző kormány idején Spanyolországgal és Belgiummal közösen jegyzett az új „trió” soros elnökségi formában. Ezek a hivatalos prioritások a következők:
Növekedés, munkahelyek és társadalmi befogadás: az Európai Szemeszter elindítása, aminek keretében a tagállamok egymás költségvetési terveit vizsgálják; a maastrichti kritériumok által fémjelzett Stabilitási és Növekedési Paktum felülvizsgálata, állandó válságkezelési és megelőzési mechanizmus kidolgozása.
Erősebb Európa: A Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjének megvitatása, a Kohéziós politika jövőjének megvitatása és esetleges szembeállítása Európa globális versenyképességével, egységes európai energiapolitika.
Polgárbarát Unió: Az európai menekült-státusz kidolgozása, a bel- és igazságügyi együttműködés megerősítése a Stockholmi Program keretében. Szervezett bűnözés és cyberbűnözés elleni harc. Az Alapvető Jogok Chartájának beemelése az Lisszaboni Szerződésbe és az Önkéntesség Európai Éve.
EU bővítés és külpolitika: A bővítéspolitika újbóli lendületbe hozatala, a horvát csatlakozási tárgyalások lehetőség szerinti lezárása, az Európai Külügyi Szolgálat tényleges működőképessé tétele, a Keleti Partnerség előremozdítása hat közvetlen szomszéddal.
Politikai ügyek
Magyarországon az EU ügyei általában viszonylag kevés embert érdekelnek, ezért a magyar elnökség idején a belpolitika és az európai politika jól szétválasztható. A magyar kormányzat számára nem okoz nehézséget eltérő politikai üzeneteket közvetíteni a belföldi és a külföldi publikum számára.
Brüsszeli szempontból a magyar elnökség fő politikai problémája a nacionalizmus ügye. „Nem félhetünk attól, hogy jó hazafiak legyünk” – mondta Orbán Viktor a belga elnökséget lezáró csúcstalálkozó végén Brüsszelben. „Nem tudom elfogadni azt a gondolatot, hogy a nacionalizmus veszélyezteti Európát.”
Az európai mércével euroszkeptikusnak számító magyar kormány számára mindig is nagy diplomáciai kihívásnak tűnt a soros tanácsi elnökség lebonyolítása, amibe a gazdasági válság elején instabil, szintén euroszkeptikus kormánnyal belevágó csehek csúfosan belebuktak.
A magyar kormány számos kérdésben gyökeresen eltérő, a magyar miniszterelnök szavaival „szokatlan” politikát folytat, mint az Európai Unió. Ugyan az elnökségi előkészületek alatt ennek viszonylag kevés jele volt (korábbi, ez előkészületekről szóló EurActiv Dossziénk: Magyarország soros tanácsi elnökségének előkészítése), a médiatörvény ügye számos politikai szembenállást bombaként robbantott a belga elnökséget lezáró csúcs után. (Lásd később az „elnökségi ügyek” között).
Magyarország ebben a politikai környezetben aligha engedheti meg magának, hogy saját céljait tolja előtérbe. Ódor Bálint EU-ügyekért felelős helyettes államtitkár az EurActivnak azt nyilatkozta, hogy a célunk az, hogy „tisztességes alkuk közvetítőjeként” járjunk el első soros tanácsi elnökségünk során.
A magyar kormány konfliktuskereső politikája nem igazán tett jót az elnökségi naptárnak. Az eredetileg tervezett 15 informális miniszteri ülés mellett igazából egyetlen jelentős kormányfői szintű találkozó, a Keleti Partnerség csúcstalálkozója került volna Magyarországra, de a magyar kormány lépéseivel szemben igen ellenséges francia diplomácia erre rászervezte a G8-G20 csúcstalálkozót, és a hivatalos magyarázat szerint erre hivatkozva a többi résztvevő is lemondta részvételét.
A magyar elnökség fő színhelye a Gödöllői királyi kastély, az egykori osztrák-magyar monarchia egyik szimbolikus építménye, amelyet az elnökség kedvéért varázsoltak újjá. (EurActiv.hu 2010.07.16).
A magyar elnökség zajlik először Brüsszelen kívül azóta, hogy az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy ténylegesen elkezdetett dolgozni (a spanyol elnökség alatt még alakult a stábja és a szerepe) és a soros tanácsi intézményt átalakították. Részben Van Rompuy sikere, részben a magyar elnökség politikájának eredményeként az évtizedes szokásjog után először kodifikált elnökségi feladatokból a magyar kormányfő lényegében kimaradt. Magyarország ugyanis ellátja az Európai Unió Tanácsának elnökségi feladatait – vagyis a magyar miniszterek és a fél évre államminiszterré avanzsált államtitkárok levezetik a miniszteriális üléseket –, ugyanakkor a kormányfőket tömörítő Európai Tanácsot Van Rompuy autonóm módon vezeti. Ennek a látható jele, hogy Orbán Viktor nem vett részt sem az eurózóna kormányfőinek informális csúcstalálkozóján (EurActiv.hu 2011.03.12.) sem pedig a rendkívüli Líbia-csúcson (EurActiv.hu 2011.03.12. – másik jelentés) elhatározott katonai akcióról Párizsban rendezett találkozón (EurActiv.hu 2011.03.18.) sem.
A médiatörvény körüli politikai harcok
Amikor Magyarország formálisan is átvette az EU soros tanácsi elnökségét 2011. január 1-én, Budapest már harcban állt az országot irányító Fidesz által megszavazott két, médiát érintő törvény miatt (EurActiv.hu 2010.12.27). A médiatörvény kritikusai és védelmezői is feltételezték, hogy a politikai vita lángja azért csapott olyan magasra, mert mögötte más, magán- és nemzetközi érdekeket sértő jogi konfliktus, elsősorban a részben visszamenőleges hatállyal kivetett válságadók álltak, amelyeket a többi tagállam és az Európai Bizottság is erősen kritizált.
Ugyan a jogsértési eljárások száma az Unióban olyan nagy, hogy minden soros tanácsi elnök ellen is van folyamatban valamennyi, arra még nem volt példa, hogy ilyen intenzív, heves és nyilvános eljárás induljon egy tanácsi elnökséget átvevő ország ellen, mint amit Neelie Kroes biztos indított 2010 decemberében (EurActiv.hu 2010.01.04). A tanácsi munkát megkezdő, egyébként történelmi jelentőségű együttes ülés a magyar kormány és az Európai Bizottság között ezért alapvetően a médiatörvény árnyékában zajlott (EurActiv.hu 2011.01.07). Az Európai Parlamenttel megkezdett közös munka plenáris vitáját szintén ez a téma uralta (EurActiv.hu 2011.01.19), és végül Magyarország azt megelőzően néhány órával adta be a derekát, hogy a Parlament határozatban ítélte volna el az országot a média szabadságának korlátozása miatt (EurActiv.hu 2011.02.16). Ma már tudjuk, hogy későn: részben az egypárti alkotmányozásnak köszönhetően a témát a négy közép- és baloldali frakció újra elővette. A magyar kormánypárt ugyan azt saját frakciójában, a néppártiban még elérte, hogy ellen-határozati javaslat készüljön, amit a szavazás napján azonban a frakció visszavont, és valószínűleg sok tagjának csendes távolmaradása mellett engedte megszavazni a médiatörvény teljes felülvizsgálatát vagy megsemmisítését követelő ajánlást (EurActiv.hu 2011.03.10.) A legtöbb kérdésben vétójoggal rendelkező parlamenttel szemben a magyar elnökség az önálló politikai mozgásterének elveszítette.
Növekedés, munkahelyek és társadalmi befogadás
Gazdasági kormányzás
Magyarország elnökségi programjának a legellentmondásosabb része eredetileg a gazdasági kormányzás kérdése lett volna, hiszen először vette át egy olyan tagállam az elnökséget, amely a jelenlegi szabályokat tagsága kezdete óta folyamatosan megsérti. Az ellentmondásokat fokozta, hogy azon a napon, amikor Barroso bizottsági elnök első Unió helyzete beszédében (EurActiv.hu 2010.09.07.) a belső piaci reformok és liberalizáció programját tűzte ki 2020-ig, Orbán Viktor a piacgazdaságok válságáról és a szokatlan gazdaságirányítási eszközökről tartott beszédet Magyarországon.
A soros tanácsi elnökség programjának jelentős részét az adott tagállam magától az Európai Tanácstól kapja, ezért a magyar elnökség annak ellenére az euró megerősítésének prioritásával találta magát szembe, hogy 2004 óta folyamatosan eljárás folyik ellene az euróbevezetési szabályok megsértése miatt (túlzott deficit eljárás) és nem vehet részt az eurócsoport munkájában sem. Így az EU többé tagállama alapvetően az ülések lebonyolítását várja a magyar diplomáciától.
Györkös Péter, a brüsszeli Állandó Képviselet vezetője már novemberben azt nyilatkozta brüsszeli tudósítónknak, hogy a magyar elnökség programjának súlypontja a válságból való kilábalás és az új „gazdasági kormányzás”, vagyis az eddigi maastrichti kritériumokra épülő Stabilitási és Növekedési Paktum reformja lesz. A European Policy Centre előtt novemberben Györkös azt mondta, hogy Magyarország lesz az első olyan soros tanácsi elnök, amelynek le kell bonyolítania az Európai Szemesztert, azt az eljárást, amelyet a görög típusú válság megelőzésére dolgoztak ki. Az Európai Szemeszter célja, hogy a tagállamok a Stabilitási és Növekedési Paktummal és az Európa 2020 növekedési stratégiával (EurActiv Dosszié – Európa 2020) összhangban lévő nemzeti költségvetéseket fogadjanak el.
Mindez már akkor is némileg ellentmondott Matolcsy György magyarországi költségvetési expozéjának, aki a jelenleg érvényben lévő, de Magyarország által soha be nem tartott Stabilitási és Növekedési Paktum helyett Növekedési és Stabilitási Paktumot szeretne látni.
Az EU új állandó elnöke által megszervezett első, sikeres decemberi EU csúcs útján (EurActiv.hu 2010.12.16). Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt nyilatkozta Brüsszelben, hogy a magyar elnökség „segítené szeretné az EU-t abban, hogy világos üzeneteket küldjön a piacoknak arról, hogy a stabilitási mechanizmus nem fogja gyengíteni az eurót mint valutát az egyes tagállamok klasszikus adósságválsága ellenére [sem]. Az euró nincsen válságban. Néhány országban beszélhetünk nagyon hagyományos értelemben vett adósságválságról” – mondta a magyar miniszterelnök.
Az EU két fő gazdaságának, Németországnak és Franciaországnak az erre vonatkozó javaslatától Orbán Viktor azonban elhatárolódott (EurActiv.hu 2011.02.06), ezt követően pedig a Versenyképességi Paktum névre keresztelt új csomag előkészítését az állandó elnök Van Rompuy és Barroso bizottsági elnök ragadta magához a soros elnökséget ellátó Magyarországtól (EurActiv.hu 2011.03.01).
A Van Rompuy-Barroso javaslatot Paktum az Euróért néven tárták a 2011. március 11-i informális EU-csúcs elé. Az irányítás annyira kikerült Magyarország kezéből, hogy ezen az értekezleten, ahol az eurózóna 17 tagállama megállapodott a lényegi kérdésekről, Orbán Viktor magyar kormányfő részt sem vett. (EurActiv.hu 2011.03.12.) Miután az európaktumból kihagyott Lengyelország ezt kifejezetten sérelmezte, ismét az állandó elnökség lépett, és Van Rompuy személyesen kérte fel Tusk lengyel miniszterelnököt a paktumhoz való csatlakozásra. A magyar állásponttal éles ellentétben Tusk március 15-én bejelentette, hogy Lengyelország támogatja a paktumot, és az új szabályok szerint már 2015-ben szeretné bevezetni az eurót is – ezzel Magyarország gazdaságpolitikai értelemben nem csak az EU-ban, de a V4 együttműködésben is elszigetelődött.
A magyar elnökség ezzel együtt eljárási szempontból sikerként könyvelhette el, hogy március 14-én a 27 tagállam teljes ECOFIN tanácsülése jóváhagyta az előző pénteki politikai egyezség alapján a jogszabálytervezeteket. (EurActiv.hu 2011.03.16.) A feladatatok azonban ezzel még nem zárultak le: a Parlament 2000 módosító indítvánnyal várja a csomagot, és a mérleg nyelvének számító liberális frakció önálló paktumtervezettel készül a vitára. A hatból négy jogszabályt a Parlamentnek is el kell fogadnia. (EurActiv.hu 2011.03.08.)
Erősebb Európa
Energiabiztonság
A cseh elnökség kudarcából tanulva a magyar elnökségi felkészülés során komolyan felmerült, hogy „a váratlan helyzetekre való felkészülés” legyen elnökségi prioritás. A cseh elnökséget már a negyedik napon alapjaiban rázta meg a közel-keleti konfliktus felerősödése. Magyarország számára ilyen, egyelőre megfelelően kezelt váratlan helyzet a japán nukleáris katasztrófára adott válasz. A katasztrófára után az eddig is atomenergia-ellenes tagállamok azonnal kihasználták a helyzetet, és az ilyen szempontból kulcspozícióban lévő biztosaik segítségével elérték az európai atomenergia-politika azonnali és teljes felülvizsgálatát. A magyar elnökség március 21-én tart rendkívüli energetikai miniszteri tanácsülést a témában. (EurActiv.hu 2011.03.21.) Egyébként az egyik legerősebben érintett tagállam maga Magyarország lesz, amelynek energiastratégiája az egyik legnagyobb mértékben támaszkodik a következő két évtizedben megépítendő új nukleáris létesítményekre – legalábbis még ma.
Az EU közös energiapolitikájának létrehozatala és az EU energiabeszerzési útvonalainak diverzifikálása (EurActiv Dosszié: Déli Gázfolyósó – vezetékek harca Európa gázellátásáért) már a cseh elnökség és az egész spanyol-belga-magyar trió priortiása volt, és a legtöbb ügyet már korábban lezárták, a magyar elnökség ezt a területet is „piroritásként” kezeli.
A közös energiapolitika, illetve az újonnan létrehozott közös diplomáciai szolgálat, az Európai Külügyi Szolgálat energiadiplomáciai mandátummal való felhatalmazása az február 4-i Energia Csúcs témája volt Brüsszelben (EurActiv.hu 2011.02.04).
A magyar elnökség alatt kell várhatóan véglegesíteni az EU Energiahatékonysági Akciótervét 2020-ig, illetve meg kell kezdeni a 2050-ig tartó dekarbonizációs útiterv egyeztetését (EurActiv.hu 2010.10.21). Ezekről a kérdésekről Magyarországon is tartani fognak informális, előkészítő miniszteriális üléseket. A hosszú távú terveket azonban nagyban befolyásolja Oroszország és az EU energiapolitikai párbeszédének alakulása, ami a magyar elnökségtől független, az EU-orosz tárgyalásokon alakul (EurActiv.hu 2011.02.25).
A magyar elnökség egyik legnagyobb eseménye lehet az energiainfrastruktúra gördülő programjának soron következő konferenciája májusban, Budapesten, ugyanakkor az ipari beszállítók számára kiemelten fontos Stratégiai Energitechnológiai Tervről szóló konferencia a lengyel elnökség naptárába került át.
Az agárpolitika reformja
A 2010-es októberi EU-csúcson David Cameron brit miniszterelnök másodszor hozta elő az EU költségvetése befagyasztásának az ötletét, amihez többé-kevésbé elnyerte Nicolas Sarkozy és Angela Merkel támogatását is.
Martonyi János már decemberben, mielőtt az EU elnökeként diplomatikusabb hangra kellett váltania, kikelt azon régi brit javaslat ellen, hogy kurtítsák meg az EU agrárpolitikáját és kemény költségvetési harcokat jelzett előre (EurActiv.hu 2010.12.08).
Győri Enikő EU ügyekért felelős államtitkár szerint az EU költségvetésének megalapozottnak, fenntarthatónak és nem kölcsönökre épülőnek kell lennie. Ebben szerinte egy erős mezőgazdasági és regionális politikának is helyet kell kapnia.
Kérdéses, hogy ezen a területen mit tud felmutatni a magyar elnökség, hiszen a Bizottság a saját javaslatát csak a lengyel elnökség kezdetén teszi le az asztalra, és Herman van Rompuy állandó tanácsi elnök kifejezetten megfenyegette azokat a tagállamokat, akik a vitát előre akarják hozni.
Polgárbarát Európa
Roma stratégia
Györkös Péter szerint az elnökség trio előre kitűzött legfontosabb programelemei a Stockholmi programon alapuló bel- és igazságügyi kérdések implementálása. Ennek keretébe került kidolgozásra az EU első Roma stratégiája, amelynek egyik legfontosabb érintettje maga Magyarország.
A Roma stratégia kidolgozása, a cigányság problémáinak érdekében az EU mobilizálása az Orbán-kormány egyik fő politikai célkitűzése. Az ügy parlamenti rapportőre, egyben a Fidesz egyik legismertebb EP-képviselőnője Járóka Lívia, aki jelenleg a parlament egyetlen magát romának valló tagja. (Az előző parlamentbe a magyar választók küldtek először két roma nőt, Járóka Líviát és a liberális Mohácsi Viktóriát). A Parlamentben érintett négy bizottságból kettőt magyar képviselőnők, Járóka Lívia és a Gyurcsány-kormány egykori minisztere, Göncz Kinga vezeti. Az Európai Parlament március 9-i plenáris ülése jóváhagyta a parlament ajánlásait – az ügy jelenleg a Bizottság kezében van.
Az EU és a schengeni övezet bővítése
A magyar kormány egyik fő szövetségese, a román kormány azt várja a magyar elnökségtől, hogy valahogy sikerüljön a német-francia ellenállást megtörve elérni Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozását. Ennek az eredeti időpontja 2011 márciusa lett volna, de a két nagy tagállam, amely jelenleg nem ápol kifejezetten jó kapcsolatokat a német-francia tandemmel, egyelőre kevés eredményt tudott felmutatni ezen a téren. Orbán Viktor január 7-én mindössze annyit tudott megígérni, hogy a magyar elnökség „napirenden tartja a kérdést”.
Különösen Franciaország köti össze a schengeni bővítést a migráció jobb kezelésével, mivel továbbra is szeretné elkerülni, hogy az országba irányuljon a reménytelen helyzetben lévő kelet-európai cigányság.
A magyar elnökség és Orbán Viktor személyesen is kiemelten kezeli Horvátország EU csatlakozásának az ügyét. Ezzel a magyar elnökség igen nagy kockázatot vállal, hiszen Horvátország csatlakozása politikai értelemben már eldöntött kérdés, ugyanakkor az Európai Parlament és a legtöbb tagállam is 2013-ra halasztaná a kérdést. Az egyetlen eredmény az volna, ha legalább a csatlakozási szerződést sikerülne aláírni, hiszen érdemi nyitott kérdések az EU-horvát viszonyban már nincsenek. (EurActiv.hu, 2011.01.31.)
Az European Policy Centerben tartott tájékoztatón a magyar diplomaták arról is beszéltek, hogy a magyar tanácsi elnökség meg fog próbálni kinyitni több dossziét Törökország csatlakozásával kapcsolatban, ami messze a legnagyobb falat a Unió bővítési listáján.
A magyar elnökség legjelentősebb diplomáciai teljesítménye a Keleti Partnerség kormányfői csúcstalálkozójának a megrendezése lett volna, ezt azonban a volt szovjet térséggel sokkal jobb kapcsolatokat ápoló lengyel diplomáciára bízták. Mindez a magyar elnökség eddigi legnagyobb kudarcának is tekinthető, hiszen a már meghirdetett csúcstalálkozót a francia diplomáciára hivatkozva február közepén mondták le.
Magyarország egyébként az erősségének tekintett priroritási területen érte el az eddigi legnagyobb presztízsveszteséget. A magyar elnökség legjelentősebb protokolláris eseményét, és lényegében az egyetlen olyat, amelyen kormányfők látogattak volna Budapestre, a lengyel elnökség időszakára napolták el, így májusban nem kerül megrendezésre a Keleti Partnerség csúcstalálkozója.
Közép-Európa
Magyarország szereti hangsúlyozni, hogy a spanyol-belga-magyar elnökségi trió után következő lengyel-dán-ciprusi trió közötti magyar-lengyel kapcsolat kapcsán szeretné Közép-Európa ügyeit az EU középpontjába állítani. A két ország elvileg a Visegrádi Csoport keretében Csehországgal és Szlovákiával is összehangolja az álláspontjait.
A legfontosabb visegrádi ügynek az EU regionális politikájához tartozó büdzsé védelme tűnik. Ódor Bálint még szeptemberben azt nyilatkozta az EurActivnak, hogy „Erős Európai Uniót szeretnénk, de nem kétsebességes Európát, és ezért erősíteni kell a kohéziót és a közép-európai kooperációt. A cseh fejlesztési minszterhelyettessel készített EurActiv-interjúból azonban kiderült, hogy a visegrádi országok elsődleges érdeke leginkább az, hogy Brüsszel a jövőbe se nagyon tudjon beleszólni abba, hogy az ilyen címen érkező pénzeket a nemzeti kormányok mire költsék
Magyarország különösen vehemensen kapaszkodik a Duna Stratégia előmozdításába (EurActiv dosszié: Duna stratégia). A közép-európai politika zászlóshajója a Duna Stratégia, amelynek a bizottsági tervezetét decemberben fogadták el (EurActiv.hu 2010.12.10). Magyarország ezzel szeretné összekötni a vízgazdálkodás ügyét, amit az októberi vörösiszap-katasztrófa példájával is nyomatékosít. „Nincsen ellentmondás az európai és a magyar érdek közöt” – nyugtatta meg a brüsszeli hallgatóságot Martonyi János külügyminiszter a magyar Állandó Képviseleten. A stratégia nyolc jelenlegi tagállamot (Ausztriát, Bulgáriát, Csehországot, Magyarországot, Németországot, Romániát, Szlovákiát és Szlovéniát) valamint a tagjelölt és potenciális tagjelölt Horvátországot és Szerbiát érinti. A Duna Stratégia nem tekinthető a magyarok saját nemzeti kedvencének, hiszen sok országot érint, és hasonló makroregionális politikája van a Balti- és az Adriai térségnek is.
A környezetvédelmi ügyek tekintetében az EU új biodiverzitási stratégiájának tárgyalása lesz a márciusi Környezetvédelmi Tanács egyik fő kérdése.