PARTNEREINK

Hamarosan:
Vargha Balázsné Ilona, a Fejér Megyei Térségi Integrált Szakképző Központ ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, hogy a hatékonyabb forrásfelhasználás érdekében a szakképző intézmények elkülönültségét meg kell szüntetni. Az ügyvezető szerint a hátrányos helyzetű térségek pozícióját nagyban előremozdítaná, ha a közlekedési viszonyok javulnának.

Vargha Balázsné Ilona

A Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) olyan intézményi társulások/társaságok, amelyeket a különböző szakképző intézmények fenntartói hoztak létre. Feladatuk, hogy a szak- és felnőttképzést fejlesszék, és az erre fordítható állami, önkormányzati és uniós forrásokat hatékonyan használják fel. Ez azt jelenti, hogy több forrást kaphatnak, hatékonyabban tudják felhasználni és a pályázási folyamat is egyszerűbbé válhat?

A pályázat folyamatában az volt a cél, hogy a parciális intézményi érdekek mentén történő működés racionálisabb legyen, az intézmények fogjanak össze, integrálódjanak és harmonizálják szakmai feladataikat. A működésük során látható, hogy ha a közösen megszervezett szakképzési szakfeladat ellátásában egyeztetik a feladataikat, akkor a rendelkezésre álló állami forrásokat is hatékonyabban tudják felhasználni. Ez azonban csak akkor következik be, hogy ha sikerül az intézményi elkülönültséget megszüntetni.

Nem a TISZK-eken múlik, hogy a pályázási folyamat egyszerűbb lesz-e, hanem az Irányító Hatóságokon, amelyek az európai és hazai források elosztásáért felelnek. Jó lenne, ha ez a rendszer és a pályázási folyamat egyszerűbb lehetne. Az is jó lenne, hogy a TISZK-ek az öt éves fenntartási időszakuk alatt további forrásokhoz juthatnának, bővíthetnék és szinten tarthatnák közösségi szolgáltatásaikat.

Az első Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) keretében 2004-ben kezdtett el foglalkozni az oktatáspolitika  a TISZK-ekkel. Akkor az alapvető cél a pályázati kiírás mentén, a szak- és felnőttképzés korszerűsítése volt. Ekkor tizenöt helyszínen jött létre TISZK, amelyekben tizenöt különböző modell szerint, , hogy kipróbálva megtapasztaljuk, melyik modell működőképes és viszi előre a folyamatokat.

Az első körös TISZK-ek ideje alatt igyekezett a kormányzat szakmai tevékenységéért felelős Oktatási Minisztérium úgy harmonizálni a törvényeket, hogy egyszerűsödjön a szakképző intézmények bonyolult helyzete. Ezért a második körben az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013) keretében már hét modell mentén negyvenhárom TISZK jött létre. A beválásvizsgálatok alapján megállapítható, hogy ebből a hét modellből, körülbelül 4 működőképes.

Mitől függ az, hogy hol milyen modellt alkalmaznak?

A fenntartók akaratától  függ. Szakképző intézményt is, mint az oktatási intézményeket áltatában  létrehozhat és fenntarthat a versenysemlegesség mentén pl. önkormányzat, nonprofit szervezet, egyház. A TISZK-ek létrehozásának alapvetően két fő modellje van. Az egyik, hogy önkormányzati társulás formájában, megye illetve megyei jogú városok önkormányzatai együtt fognak össze. A másik, hogy nonprofit gazdasági társaságot hoznak létre. Ennek a két modellnek vannak további változatai, de a modell formáját a helyi akarat dönti el elsősorban..

A rendszer akkor lesz egyszerűbb, hogy ha ezt a nagyon széttagolt fenntartói rendszert, a 7 modellt tovább egyszerűsítjük.

A TISZK-ek nem vonják magukkal azt a negatív hatást, hogy ha valaki egy adott szakmához ragaszkodik, de az adott terülten már rengeteg ilyen képesítéssel rendelkező ember él, akkor nem juthat szakképzéshez? Vagy a szakképzés megszerzése érdekében el kell költöznie más területre?

Nincsenek ilyen jellegű negatív hatások. A TISZK-ek jelenleg hét régióba rendeződnek, ahol régiónként hét-tizenkét központ működik. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (RFKB) minden évben a gazdasági adatok, illetve a kamara gazdaságkutatási adatai alapján határozza meg a következő évi beiskolázási arányokat, de a fenntartó dönt arról, hogy milyen szakképesítési osztályok indítását engedélyezi. A fenntartó önkormányzat eltérhet az arányoktól, de ennek az az ódiuma, hogy az adott TISZK nem fogadhat szakképzés fejlesztési hozzájárulást arra a szakmára.

A Fejér Megyei TISZK 2008-tól működik. A Nézőpont Intézet készített egy elemzést, amelyben az olvasható, hogy Székesfehérváron és Dunaújvárosban is meg vannak elégedve a képzés kínálatával, de milyen visszajelzések érkeztek a kisebb településekről?

A szülők és a gyerekek nem tiltakoznak a rendszer ellen, mert a diákok jobb körülmények között tanulhatnak. Ha távolabbi helyszínre kell elmenni a csúcstechnológiát kínáló műhelybe, és a zárványtelepülésekből induló egy busz, vagy egy vonatpár közlekedésével kell ezt megoldani, akkor ez pluszköltséget és közlekedésszervezést jelent a szülő számára. Ambivalens a helyezet, mert ugyan a szülők és a diákok is látják, hogy jobb körülmények között tanulhatnának, csak sem a közlekedési viszonyok, sem a jövedelmek nem olyanok, hogy ezt teljes egészében át lehessen hárítani a szülőkre. A hátrányos helyzetű kistérségekben élők most is hátrányos helyzetben vannak ilyen szempontból, ezen pedig a közlekedés tud csak javítani.

Ma már nagyon sokba kerül a csúcstechnológiai feltételek biztosítása az oktatásban. Ezért nem tudjuk megtenni- hasonlóan az  Európai Unió tagországaihoz, hogy csúcstechnológiai műhelyeket telepítünk minden olyan oktatási intézménybe, ahol például gépészeti képzés van. Ezért az semmiképpen nem tartható, hogy úgy fejlesszük az oktatási intézmények technológiai hátterét, hogy minden helyen mindent fejlesztünk. Az alapvető mozgatórugó a költségracionalizálás lehet. Az eredeti koncepció szerint, egy bejárható 50 km-es sugarú körben célszerű telepíteni úgy a csúcstechnológiát, hogy oda a diák be tudjon jutni és az oktatási intézmények meg tudják szervezni ennek folyamatát.

Ennek a koncepciónak a tapasztalatok szerint két akadálya van. Az egyik az, hogy a közlekedés nincs megoldva. Erre az egyik megoldás lehetne, hogy buszt üzemeltetnek az önkormányzatok, vagy a társulás/társaság. A másik megoldás, hogy kollégiumokat telepítünk, korszerűsítünk, ámez is drága dolog. A kollégiumi rendszer nagyon jó volt Magyarországon, de az elmúlt 20 év alatt nem sokat tettünk annak érdekében, hogy korszerűsítsük azokat, fejlesszük és megóvjuk az épületek állagát, miközben a 60’-as években épített kollégiumaink mára már jelentősen leromlottak, s természetesen nem vonzóak így sem a diákok, sem a szülők számára.

Az új kormány programjának egyik kulcseleme az egy millió új munkahely létrehozása. A TISZK-ek mekkora részét adhatják ennek? Milyen mértékben vehetnek ebben részt?

A TISZK-ek a feltételeket tudják megteremteni ahhoz, hogy a létrejövő egy millió új munkahelyhez biztosítsák a potenciális munkavállalók szakmai kompetenciáját. A gazdaságpolitika függvénye, hogy milyen kompetenciát igénylő munkahelyek jönnek létre, de a TISZK-ek teljesen alkalmasak arra, hogy hozzájáruljanak ehhez a folyamathoz.

© EurActiv 2003-2012. Minden jog fenntartva.