PARTNEREINK
Hamarosan:
A válság sújtotta északi ország múlt pénteken hivatalosan is átadta csatlakozási kérelmét az EU képviselőinek, és kész arra, hogy jövő év végéig lezárja a csatlakozási tárgyalásokat. Rejkjavik remélt tagságáról az Európai Unióhoz delegált izlandi nagykövet beszélt az EurActiv kollégáival.
Stefán Haukur Jóhannesson izlandi nagykövet karrierdiplomataként lépett a pályára. Brüsszeli állomáshelye előtt az ENSZ genfi székhelyén teljesített szolgálatot hazája képviseletében.
Hogyan írná le az izlandi parlament múlt csütörtöki döntését, miszerint csatlakozni kívánnak az Európai Unióhoz?
Helyes lépésnek tartom most, hogy a kormánynak már van mandátuma. Már ma [július 17.] beadtuk a csatlakozási kérelmünket Stockholmban a svéd elnökség képviselőinek, úgyhogy [a mandátumot] továbbítottuk, és várjuk, hogy megkezdődjön a [csatlakozási] folyamat, illetve, hogy a csatlakozási kérelmünket a GAERC[1] legközelebbi, július 27-i ülésén megvitassa. Azt reméljük, hogy a kérelem a lehető legkorábbi időpontban elfogadásra kerül.
Ki nyújtotta be a kérelmet?
Kollégám, Izland stockholmi nagykövete [Gudmundur Arni Stefansson] nyújtotta át a kérelmet a svéd külügyminisztérium állandó titkárának. Most politikai ellenőrzés alá kerül.
Nem lett volna elvárható, hogy az átadás magasabb szinten történjen?
Nem, természetesen a kormány –a külügyminiszterem- fogja nyomon követni a kérelem sorsát. A kérelmet a miniszterelnök [Jóhanna Sigurðardóttir] és a külügyminiszter [Össur Skarphéðinsson] írta alá, és a következő napokban, illetve hetekben ők követik az eseményeket.
És mikor kerül sor a csatlakozásról szóló népszavazásra Izlandon?
Erre csak akkor kerül sor, ha már készen van a csatlakozási szerződés. Erre még várni kell, és ez eltart egy darabig.
Szakértők szerint egy, másfél évig is eltart, amíg Izland lezárja a tárgyalásokat Brüsszellel. Reálisnak tartja ezt a becslést?
Úgy vélem, az. Gyakorlatilag Olli Rehn bővítési biztos is ezt mondta, és az is alátámasztja továbbá, hogy Izland jelenleg is mélyen integrálódott az Európai Unióba. Része vagyunk az úgynevezett Európai Gazdasági Térségnek (EGT), az EU belső piaci jogszabályainak 75 százalékát átvettük és a vonatkozó acquis nagy részét is átültettük a nemzeti jogrendszerbe. Sokkal előrébb tartunk az integrációs folyamatban, mint más, tagjelölt országok. Részei vagyunk a schengeni övezetnek is.
Elkerülendő, hogy a populista euroszkeptikusok áldozataivá váljanak, tervez a kormánya valamilyen kommunikációs kampányt, amely tájékoztatja az izlandiakat arról, hogy mi is az EU?
A kormányomnak természetesen kötelessége az embereket és a parlamentet informálni a csatlakozási tárgyalásokról, illetve arról, hogy miről is szól az Unió. Így nyílvánvaló, hogy a csatlakozási folyamat egyik része abból áll, hogy felvilágosítjuk a közvéleményt és a tárgyalások minden állomásán konzultálunk a parlamenttel. Mindezt természetesen objektíven. Biztos vagyok benne, hogy nem kormányzati szervezetek, NGO-k is ezt fogják tenni. Vannak EU-párti erők, van egy NGO, ami szkeptikus az EU-val szemben, és feltehetőleg ők is kiveszik a részüket a munkából.
Számít rá, hogy megnövekednek a feladatai az új körülményeknek köszönhetően? Emlékszem, mikor megkapta az izlandi kérelmet, Olli Rehn azt mondta, megkéri Kallas biztos urat, hogy küldjön át hozzá néhány halászati szakértőt.
Ez természetesen hatalmas feladat lesz a stábom számára Jelenleg a feladatok tervezési folyamata zajlik. Amíg ezek a tervek el nem készülnek, nem szeretnék róluk nyilatkozni, de természetesen az is rendkívül fontos, hogy a brüsszeli képviseletünk mennyire jól szervezett.
Megvan az országának az adminisztratív kapacitása ehhez?
Igen. Emlékeztetnem kell, hogy részei vagyunk a belső piacnak. Eddig is megbirkóztunk ezzel a feladattal, és bár a hivatali gárda alacsony létszámú, igen hatékony. Az EGT-n kívül a közös mezőgazdasági politika, a halászat, a vidékfejlesztés, illetve a bel- és igazságügyi együttműködés található. Biztos vagyok benne, hogy megbirkózunk ezekkel. Annak köszönhetően, hogy az EGT nagyon dinamikus, minden egyes alkalommal, amikor az EU új jogszabályt fogad el a belső piacra vonatkozóan, mi is ezt tesszük a magunk részéről.
Milyen most a gazdasági helyzet Izlandon?
Nehéz. Jelenleg a gazdasági átszervezésről és talpra állításról szóló programunkat végrehajtásán dolgozunk. Vannak bíztató jelek: az infláció visszaesett, a kereskedelmi mérleg pozitív, de még nehéz kihívások elé nézünk. Ugyanakkor szívós nemzet vagyunk, akik szorgalmasan dolgoznak és átvészelik az ilyen időket. A hosszú távú stratégiánk része, hogy csatlakozzunk az EU-hoz és bevezessük az eurót.
Ez az ön személyes célja is?
Az én személyes célom nem fontos. Én funkcionáriusként vagyok itt, és azt teszem, amire a kormányom utasít.
[1] Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa, vagyis a tagállamok külügyminisztereinek ülése.