Hamarosan:
Kovács László az Európai Bizottság tagja, adó- és vámügyekért felelős biztos. A beszélgetés során a magyar biztost arról kérdeztük, milyen hatásai lehetnek a Bizottság által javasolt, „Robin Hood adóként” elhíresült, az olajtársaságokra kivetni kívánt extraprofit-adónak. Az energiaárak gyors növekedését több tagállam, köztük Magyarország is adócsökkentéssel kívánná mérsékelni, az interjúban rákérdeztünk a magyar javaslat megalapozottságára is.
Nagy vita folyik a magyar sajtóban az olajtársaságok extrabevételeinek megadóztatásával kapcsolatban. A reakciók igen sokfélék. Hogyan foglalná össze, minek lehet eszköze ez az intézkedés?
Hadd kezdjem azzal, hogy mire nem alkalmas eszköz az extra adó kivetése. Nem alkalmas az olajárak emelkedésének lefékezésére, ettől nem lesznek alacsonyabbak az olajárak. Lehet azonban a kompenzáció eszköze: Az extra profitra kivetett extra adó, extra bevételi forrást biztosíthatna az áremelkedéstől leginkább sújtott társadalmi csoportok kompenzációjára.
Fel lehetne használni továbbá, a megújuló energiák kutatására, fejlesztésére is. Vagyis hosszú távú célok megvalósítását is szolgálhatja ez a bevétel. Szeretném hangsúlyozni, hogy az extra adó kivetése csak egy lehetőség és nem kötelezettség. A Bizottság ezt nem irányelvként terjesztette be, hanem mint lehetőséget említette.
Jogilag ajánlásként került előterjesztésre?
Igen, ajánlásként, ami azt jelenti, hogy nincs jogi következménye. Van tagállam, amelyik ezt már alkalmazza is, mások egyelőre fontolgatják. Ez nemzeti döntés kérdése.
Mi a magyar álláspont?
Az első reagálások azt jelezték, hogy Magyarország kész komolyan megfontolni ennek alkalmazását és ezzel biztosítani forrást a leginkább nehéz helyzetbe került rétegek kompenzálására.
A Mol Nyrt. úgy nyilatkozott, hogy már most is fizet extra adót, bányajáradék formájában
A bányajáradék a gázkitermelésre vonatkozik, kivetése nem ütközik Uniós szabályba. Ettől függetlenül Magyarország kivethet további adókat, akár az olajbevételekre is.
Nincsen meghatározva, hogy mik az adóztatható „extra-profitok”?
Nincsenek. A kormányok maguk döntenek arról, hogy használják-e ezt az eszközt vagy sem, és ha használják, akkor milyen mértékben és mire.
Mire lehetne felhasználni a plusz bevételeket? Milyen kompenzációt szeretne a Bizottság?
Bármilyen kompenzációs célra fel lehet használni. A szociális juttatásoktól kezdve az élelmiszertámogatásokig. A Bizottság erre vonatkozóan sem tesz ajánlást.
Épp a mai napon volt a szokásos heti találkozóm a főigazgatóság vezetésével. Kértem, hogy készítsenek számomra összefoglalót arról, hogy az egyes tagállamok eddig milyen lépéseket tettek. Elmondták, hogy olyan tagállam nem volt, aki - a Bizottság által egyébként ellenzett - áfa-csökkentést, vagy jövedéki adó mérséklést vezetett volna be. Olyan van, aki már alkalmazza a Robin Hood adót, és olyan is van, amelyik ebből, vagy más forrásokból kompenzációt hajtott végre. Portugália például visszatéríti a jövedelemadó egy részét az olajárak emelkedésétől leginkább sújtott rétegek számára.
Fennállhat a veszélye azonban, hogy ez a fajta adó további áremelkedéshez vezet, hiszen az olajtársaságok átterhelhetik a fogyasztókra a megnövekedett adóterheket. Hogyan kívánja ezt a Bizottság megakadályozni?
Valóban fennáll ennek a lehetősége, és a Bizottság ezt nem is tudja megakadályozni. Azt persze nem lehet előre tudni, hogy az olajtársaságok tényleg így reagálnak-e vagy sem. Ezért is mondtuk azt, hogy ezt a tagállamoknak kell mérlegelniük.
Az adó kivetése előtt célszerű konzultálniuk az olajtársaságokkal, mert ha azt a fogyasztókra terhelik át, akkor legfeljebb egyfajta átcsoportosítás érhető el. Ha az olajtársaság ugyanis az adót valamennyi fogyasztóra áthárítja, de a kormányzat a kompenzációt csak a legnehezebb helyzetben lévőkre összpontosítja, akkor az bizonyos újraelosztást eredményezne, csökkentve a különbségeket a magas és a kisebb jövedelműek között.
Ugyanakkor növeli az energiaárakat. Vagyis a Bizottság központi céljával ellentétes hatása lesz. Készülnek erről központi hatástanulmányok?
Minden lehetőségre készülnek. Az Európai Tanács legutóbbi ülésén azt a megrendelést adta a Bizottságnak, illetve a francia elnökségnek, hogy az októberi csúcsra terjesszünk elő konkrét megoldási lehetőségeket, javaslatokat a tagállamok által felvetett elképzeléseket alapul véve.
Mi a helyzet a magyar javaslattal? Miért került visszautasításra a jövedéki adó mérséklésének kérelme?
A magyar Pénzügyminisztérium azt kérte, hogy a Bizottság járuljon hozzá a gázolaj jövedéki-adó mértékének csökkentéséhez olyan módon, hogy Magyarország a 2003. január elsején befagyasztott szintnél alacsonyabban határozhassa meg a jövedéki adó mértékét, vagyis lemehessen egészen a kötelező minimumig. Ez literenként 9 forint különbséget jelentene, vagyis literenként 9 forinttal lehetne így csökkenteni a gázolaj árát.
Az illetékes főigazgatóság ehhez nem járult hozzá, mert az a Bizottság álláspontja az, hogy az adócsökkentés nem megfelelő eszköz a probléma kezelésére, ezért sem áfa, sem jövedéki adó csökkentése nem lenne helyes.
Ha ugyanis a fogyasztót megkíméljük a növekvő olajárak hatásától, vagyis nem érzékeli az árnövekedést, akkor nem fog változtatni a fogyasztási szokásain, semmi sem fogja takarékosságra késztetni. Ha pedig az olajtermelő országok azt látják, hogy az áremelkedés nem hat a keresletre, akkor arra érezhetnek késztetést, hogy tovább emeljék az árat. A végeredmény az, hogy az adóbevétel, amitől a tagállamok elesnek, átkerül az olajtermelő országok kasszájába. Ez pedig nyilvánvalóan nem célunk.
Az okok közé tartozik az is, hogy az áfa-csökkentés jogilag nem lehetséges?
Igen, a gazdaságpolitikai akadály mellett vannak jogi akadályok is.
Az áfa-csökkentés az uniós szabályok szerint azért nem lehetséges, mert az üzemanyagok nem tartoznak a kedvezményes áfa-kulccsal forgalmazható termékek kategóriájába. A 27 tagállam egyetértése kellene ahhoz, hogy az üzemanyagokra is alkalmazható legyen a kedvezményes áfa kulcs. Ennek nem látom realitását.
Ami a jövedéki adót illeti, arra mind a benzinnél, mind a gázolajnál van egy minimum szint, ami valamennyi uniós tagállamra kötelező, és ami alá nem lehet menni. Ráadásul a gázolaj jövedéki adójának mértékét a 2003. január 1-jei tényleges szinten befagyasztották. Amennyi akkor volt a gázolaj jövedéki adója az egyes tagállamokban, ott azóta annyi a kötelező minimum.
A befagyasztás feloldásához ugyancsak közös döntésre lenne szükség, de a huszonheteknek nincs ilyen szándéka. Jó néhány ország lenne, amelyik megvétózna egy ilyen javaslatot.
Magyarországot hogyan érintette a jövedéki adó szintjének befagyasztása?
Rosszul jártak azok a tagországok, ahol a gázolaj tényleges jövedéki adója magasabb volt, mint a kötelező minimum szint. Magyarország ilyen ország volt, ez a magasabb szint került rögzítésre. Ezért kérte a Pénzügyminisztérium a Bizottság engedélyét ahhoz, hogy Magyarország visszamehessen a kötelező minimumra. Az illetékes főigazgatóság ezt elutasította, hivatkozva a Bizottság adócsökkentést ellenző álláspontjára.
Nemrég az egyik párt európai parlamenti képviselője azt kérte, hogy a kormány csökkentse az üzemanyagok áfáját. Ezt a kormány nem teheti meg, hiszen az üzemanyagok nincsenek rajta a kedvezményes áfa-kulcs listán.
Ezután pontosított, és azt kérte, hogy a kormány a gázolaj jövedéki adóját csökkentse a kötelező minimumra. Ennek a 2003. január 1-jei befagyasztásról szóló döntés az akadálya, tehát ezt sem tudta megtenni.
A képviselő harmadik felvetése az volt, hogy a kormány a benzin jövedéki adóját csökkentse. Ennek jogszabályi akadálya nem lenne, hiszen Magyarországon 13 Ft-tal nagyobb a benzin tényleges jövedéki adója, mint a kötelező minimum. A Bizottság ugyan nem támogatna egy ilyen döntést, de nem is tehetne ellene jogi lépéseket.
A visszautasított magyar javaslat kapcsán arról értesültünk, hogy újabb tervezet készül, melyben, egy bizonyos arányban bioetanolt tartalmazó üzemanyagok jövedéki adójára kérne Magyarország kedvezményt.
Valóban más szabályok vonatkoznak a bioetanolra, mint a benzinre. A probléma az, hogy Magyarországon az én ismereteim szerint csak a Saab forgalmaz bioetanollal működő autókat, és nincsenek bioetanol kutak.
A konkrét magyar kérésről nem tudok nyilatkozni, mert az egyelőre nem került hozzám.
Akkor nem hallott még erről?
Nem hallottam róla, de nem tartom elképzelhetetlennek. Hiszen a Bizottság megoldásként az energiahatékonyság növelését, azaz a takarékosságot, illetve a megújuló energiák arányának növelését ajánlja. Ez a javaslat ösztönözné az üzemanyagok bioetanol tartalmának növelését, ami összhangban lenne a Bizottság távlati elképzeléseivel.
Visszatérve az extra bevételekre kivethető adóra, milyen hatással lehet Uniós szinten egy ilyen intézkedés a beruházásokra?
Uniós szinten elképzelhető, hogy csökkenti az olajiparba való befektetési kedvet, bár az igazság az, hogy ez nem elsősorban az adótehertől függ. Jó néhány más tényező is szerepet játszik a beruházási döntésekben. Például a piac nagysága és hozzáférhetősége, a munkaerő képzettsége és költsége, az infrastruktúra fejlettsége, a jogi és közgazdasági környezet, feltételrendszer. Ezek összességében nagyobb súllyal esnek latba, mint az adóteher.
Még egy szempont: az olajkitermelő helyek zöme nem Európában van, így a Robin Hood adó alkalmazhatóságát is korlátozza, hogy az olajtársaságok profitjuk nagy részét nem Európában, hanem valahol a Közel-Keleten vagy a Perzsa-öbölben realizálják, így Európában csak a bevétel kisebb részét lehetne megadóztatni.
Kovács László profilját itt tekintheti meg