TáMOGATóNK
Hamarosan:
Jelentős lépésnek tartja a Visegrádi Csoport az Unió által javasolt vízummentességi intézkedéseket, erősítették meg korábbi vállalásaikat a V4-ek diplomáciai vezetői. A külügyminiszterek tegnap (október 6.) Budapesten találkoztak, hogy megvitassák a térség integrációjának további lehetőségeit, és ennek érdekében vállalták, hogy összehangolják a térség országainak nyújtott fejlesztési támogatásokat.
A nyugat-balkáni országok euró-atlanti integrációja mellett foglaltak állást a visegrádi országok (V4) külügyminiszteri találkozójukon, melyet tegnap (október 6.) tartottak Budapesten.
A miniszterek közös nyilatkozatukban elégedettségüket fejezték ki az Európai Bizottság azon javaslata felől, mely 2010. január 1-jétől eltörölné a Macedóniával, Montenegróval és Szerbiával szembeni vízumkötelezettséget. Ennek érdekében konkrét lépések megtételét is kilátásba helyezték.
A külügyminiszterek megjegyezték továbbá, hogy a vízumliberalizációból egyelőre kimaradó országokat, mint például Bosznia-Hercegovinát is segítik a felzárkózásban, politikai és szakmai úton egyaránt. A nyugat-balkáni állam a vele szembeni vízumkényszer mielőbbi eltörlésének előmozdítását illetően magyar félről már kapott egy jelzést, amikor az ország nagykövete múlt hónapban Budapestre látogatott (EurActiv.hu 2009.09.09.).
A V4-ek jelenlegi magyar elnökségének, és a 2011 első felében esedékes magyar EU-elnökség tervezett prioritásai között is előkelő helyen szerepel a Nyugat-Balkán integrációjának elősegítése (lásd Link Dossziénkat), ráadásul a V4-ek tegnapi kötelezettségvállalásai alapján kiderült, a minket követő lengyel elnökség is kiemelten kezeli majd a kérdést.
A legutóbbi uniós elnökségek azt mutatták, hogy a tagállamok igyekeznek saját földrajzi fekvésüknek megfelelő irányban erősíteni az Unió harmadik országokkal, vagy egymással folytatott politikáját. Franciaország létrehozta a Mediterrán Uniót, a csehek a Keleti Partnerségen dolgoztak, Svédország pedig az északi és balti térség regionális együttműködését vette fel a napirendjére.
Magyarország eddigi külpolitikájába is jól illeszthető a nyugat-balkáni integráció támogatása, Lengyelország esetében viszont tarthatunk attól, hogy ezt a prioritást a Varsó és Stockholm által kezdeményezett Keleti Partnerség erősítése felülírja majd. Igaz, a bővítéspolitika –jelentősége miatt- önmagában is állandó primadonnája az uniós napirendnek, így nem feltétlenül szükséges, hogy az elnökséget vezető ország állandóan hangsúlyozza annak jelentőségét.
Bár a térség országait az Európai Bizottság által készített éves felmérései is emlékeztetik lemaradásaikra, a V4-ek külügyminiszterei hangsúlyozták, hogy a térség támogatása mellett külön felhívják térségbeli partnereik figyelmét a tagfelvételi kritériumok teljesítésének jelentőségére is.
Tapasztalatcsere
A V4-ek –saját hibáikból tanulva- ugyanis azt szeretnék, ha a Nyugat-Balkán csatlakozni vágyó országai már a csatlakozás előtt közeledne az uniós színvonalhoz, és nem várná meg, amíg a tagságot megkapja. A lemaradás behozása ugyan bizonyos mértékig elengedhetetlen, de a tapasztalat az, hogy a tagság megszerzése előtt az országok jóval aktívabbak ezen hátrányok lefaragásában, mint utána.
A V4-ek külügyminiszterei ennek megfelelően sürgették, hogy a nyugat-balkáni partnereik használják ki az integrációs folyamatok nyújtotta lehetőségeket, például a regionális együttműködésekből szerezhető források előnyeit, vagy a .
A diplomáciai vezetők javasolták továbbá a térség államainak transz-európai hálózatokba való bevonását, vagyis a közúti, vasúti és energiahálózatok térség irányába történő bővítését.
Emellett megállapodtak a nyugat-balkáni országok részére fenntartott különböző fejlesztési támogatások összehangolásáról. Ez a gyakorlatban egyrészt a visegrádi országok külügyi intézeteinek közös programjaiban, másrészt a V4-tagok és a nyugat-balkáni államok közötti diákcserék és ösztöndíjak támogatásában mutatkozna meg.
Hosszabb EUFOR jelenlét Bosznia-Hercegovinában
A találkozó résztvevői külön kitértek Bosznia-Hercegovina stabilizációjának kérdésére. Nyilatkozatukban a V4-ek támogatják az európai békefenntartó erők (EUFOR) nyugat-balkáni államban való jelenlétének meghosszabbítását. Emellett a Visegrádi Csoport országai kijelentették, Montenegró mellett Bosznia-Hercegovinát is támogatják a NATO Tagági Felkészülési Programhoz (NATO MAP) való csatlakozásában.
Rávilágítottak az alkotmány reformjának szükségességére is, valamint arra, hogy Boszniánk és Hercegovinának csak együtt lehet kilátása az Európai Unióhoz való csatlakozásra.
Koszovó integrációja is felmerült
A miniszterek nem mulasztották el Koszovót is megemlíteni, ami továbbra is küzd saját államiságának kialakításával. Bár Szerbia ellenségessége az utóbbi időszakban csitult, ez nem tekinthető véglegesnek. Dragan Sutanovac szerb védelmi miniszter ugyanis éppen tegnap jelentette ki a belgrádi parlamentben, hogy Szerbia biztonságát leginkább Koszovó függetlensége fenyegeti – írja a Hvg.
A V4-ek külügyminiszterei ugyanakkor meggyőződésüket fejezték ki Koszovó európai integrációs szándékáról. A csoport egyúttal jelezte, bízik benne, hogy az Európai Bizottság hamarosan elkészülő tanulmányában az ország politikai, valamint gazdasági-társadalmi fejlődéséért tett uniós törekvések fokozását javasolja majd.