PARTNEREINK
Hamarosan:
Rendkívüli pénzügyi szankciókat helyez kilátásba Bulgáriával szemben egy nemrég kiszivárgott bizottsági jelentés, amely hatalmas politikai vihart kavart az országban. Az ellenzék bizalmatlansági indítvány benyújtását tervezi, követelve az államfő lemondását.
A Bizottság július 23-án Bulgáriáról megjelenő jelentését kísérni fogja egy, az uniós pénzek felhasználását elemző jelentés is. Ez utóbbi a források százmilliós nagyságrendű befagyasztására tesz javaslatot, így az újonnan csatlakozott ország elveszítheti az előirányzott uniós pénz nagy részét. Sőt, az sem kizárt, hogy néhány százmillió eurót vissza kell, jutasson a már kiutalt támogatásból, amennyiben nem képes meggyőzni az uniós hatóságokat arról, hogy megfelelő és átlátható módon tud bánni az EU-s forrásokkal.
Az uniós pénzek távoltartása a maffiától
Ebben a tekintetben meglehetősen árulkodó a források felhasználását elemző jelentés utolsó mondata, mely szerint: „Bulgáriának (…) el kell köteleznie magát a közigazgatás megtisztítása mellett, és egyben biztosítania kell, hogy a nagylelkű támogatások, amelyek az EU-ból az országba érkeznek, eljutnak az állampolgárokig, és nem szippantja be őket a korrupt, a szervezett bűnözéssel együttműködő bürokrácia.”
A jelentés előzetese - amely az Euractiv bolgár partnere, a Dnevik oldalán olvasható – ír arról is, hogy alacsony az ország adminisztratív teherbírása, és kemény vádakat fogalmaz meg különféle rendellenességekkel kapcsolatban. Többek között csalás és érdekösszefonódás vádjával illeti a szerződések megkötésénél a bolgár felet. Megemlíti a csalásellenes hatóság, az OLAF vizsgálódásakor feltárt visszaéléseket is.
A Bizottság azonban hangsúlyozni szeretné, hogy a szankciókkal semmiképpen nem a bolgár embereket kívánja sújtani, hanem egy olyan maffiát, amely minden bizonnyal nem csak az uniós pénzeket, hanem a nemzeti forrásokat is megrövidíti – tudta meg bizottsági forrásból az EurActiv.
Egy kivételes eset
Hasonló szankciókra még soha nem került sor más uniós tagállam esetében – állapítja meg a Dnevik. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy Brüsszel visszavonja Szófia rendelkezési jogát a források felett, és ő maga dönt azokról, az akkreditáció finanszírozó ügynökségek részére való kiutalásával. A döntésre szeptemberben kerülhet sor. Ennek következményeként Bulgária elveszíthet mintegy 610 millió eurónak megfelelő PHARE-forrást, 144 milliónyi felfüggesztett ISPA (strukturális alapok), és 133 milliónyi felfüggesztett SAPARD mezőgazdasági támogatást. Brüsszel visszavonhatja a már kiutalt összegeket is.
Bizalmatlansági indítvány
Az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítvány benyújtását kezdeményezték a kormány ellen. Erről várhatóan július 24-én fog szavazni a bolgár parlament, egy nappal a jelentés közzététele után. Támadások érték Georgij Parvanov államfőt is. Az ellenzék lemondásra szólította fel, miután a kiszivárgott OLAF-jelentésből kiderült, hogy Ljudmil Sztojkov, az egyik vizsgálat alatt álló üzletember a 2006-os elnöki választásokon szponzorként vett részt a kampányában. Parvanov válaszában azzal védekezett, hogy az elnöki intézmény semmilyen értelemben nem védte meg Sztojkovot a vád alá helyezéstől.
Az államfő megemlített bizonyos változtatásokat is a kiszivárgott OLAF-jelentésben. Az ő szavaival élve ugyanis a szöveg egy előző, június 18-ai verziója, nem tartalmazott a bolgár kormányban levő befolyásos körökről, illetve a bűnözőket védő állami intézményekről levont „politikai jellegű következtetéseket”. Egyben felkérte az újonnan megalakított, a sajtó által csak „bolgár FBI-ként” emlegetett Nemzetbiztonsági Hivatalt (DANS), hogy nyilatkozzon, amennyiben valóban tud olyan hivatalos körök létéről, amelyek védelmet biztosíthattak bizonyos egyéneknek a vádemeléssel szemben.