TáMOGATóNK
Hamarosan:
A „határok nélküli bicikliutak“ elnevezésű projekt a szomszédos országok, Ausztria és Magyarország városaival kötik össze Szlovákiát. A projekt célja, hogy kapcsolatokat alakítsanak ki a régiók között, illetve serkentsék az öko-turizmust.
Háttér:
A 2007-2013 közötti időszakban a regionális politika teszi ki a teljes uniós költségvetés harmadát. A regionális politika forrásaiból azok a területek részesülhetnek, ahol a bruttó hazai termék (GDP) mértéke nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. A jogosult régiók teljes listája itt érhető el.
Az európai regionális politika célja, hogy csökkenjen az egyes térségek közötti fejlettségbeli különbség, vagyis, hogy az Unión belül megvalósuljon az ún. területi és szociális kohézió.
A 2007-2013 közötti időszakban Szlovákia 11,3 milliárd euró támogatásban részesülhet, (Magyarországnak 25 milliárd euró áll rendelkezésére) ám ebből 2009 végéig még csak 250 millió eurót hívott le. A határon átnyúló együttműködések és a regionális fejlesztés az ország 11 politikai prioritása között helyezkedik el.
Mint „új“ tagállam, Szlovákia egyelőre nem rendelkezik hosszú történettel az alapok felhasználása tekintetében. Az ország a csatlakozás után rövidített időszakban, 2004 és 2006 között részesülhetett a forrásból.
A nemzetközi kerékpárút terve először 2005-ben merült fel, és a PHARE előcsatlakozási alap társfinanszírozásában indult. Azóta sok város és település döntött úgy, hogy csatlakozik az útvonalhoz, és a projektek többsége uniós támogatással valósult meg. Ezek többsége a határon átnyúló együttműködések támogatását szolgáló Interreg alapból valósult meg.
2009-ben az Európai Bizottság erősen támogatta a kerékpározást, mint a (városi) közlekedés egyik egészséges formáját. E program során sok európai város (köztük Budapest is) vállalta, hogy konkrét célokkal igyekszik majd ösztönözni a kerékpárhasználatot.
Az EurActiv hálózat „a hónap projektjét“ kereső sorozatában az EurActiv.com és a hálózat 10 partnerországa, a regionális politikából finanszírozott projekteket veszi górcső alá. Márciusban a szlovák kerékpárutak kerülnek sorra.
Improvizált útvonalakból hálózat
Szlovákiában a 21. század hajnalán indult meg a kezdetleges kerékpár utak hálózattá való fejlesztése.
A helyi önkormányzatok a megfelelő know-how hiányában először valós terv, vagy modell nélkül fogtak neki az utak építésének.
„Gyakorlatilag azt mondhatnánk, hogy építés közben találták ki, merre menjen.“ – magyarázza Eva Lasikova, a Senec – Pezinok regionális fejlesztési ügynökségtől. „egyes érdekcsoportok fogták a térképet és eldöntötték, hová helyezzék a kerékpárutat, anélkül, hogy engedélyt kértek volna bármely önkormányzattól.“
Az uniós társ-finanszírozású, határon átnyúló programoknak köszönhetően a helyzet jelentősen javult. A múltban a szlovák embereknek szinte egyáltalán nem állt lehetőségére kiépített kerékpár útvonal. Most, hogy ezek száma bővült, az emberek mentalitása is nagyban módosulni látszik. A szlovákok egyre nagyobb mértékben használnak környezetbarát utazási módszereket és egyre növekszik a biciklisek száma is. Eddig 108 kilóméter addicionális kerékpárút épült az országban.
A kis városokban nagyon feltűnő
Mivel Szlovákia, Ausztria és Magyarország fővárosa, Pozsony, Bécs és Budapest olyan közel van egymáshoz, a határon fekvő kisvárosok ügyei gyakran elkerülik a nagyközönség figyelmét. Az emberek csak úgy áramlanak e nagyvárosok között, és ritkán állnak meg az útközben fekvő városkákban.
A szlovák régiók azonban 2005-ben együttműködést kezdtek a szomszédos osztrák és magyar településekkel, és kidolgozták a nemzetközi kerékpár utak prototípusát. Ebben az időben a projektet még mindig a csatlakozás előtti időszakra szóló PHARE pénzekből finanszírozták. A „határok nélküli bicikliutak“ projekt egy év elteltével sikeresen lezárult. Azóta sok város és falu döntött úgy, hogy csatlakozik a kezdeményezéshez.
A bicikliútak jelenleg a három fővárost kötik össze és ezeken a kis falvakon vezetnek keresztül, melyek így végre megkapják az őket megillető figyelmet. „Nem sok ember veszi észre, hogy ezek a városok, kis méretük ellenére nagy történelemmel renezkeznek: elfeledett uradalmak, középkori templomok és ókori római romok, ki gondolta volna?“ – mondta egy kerékpáros túrista a szlovák EurActiv riporterének.
A nemzetközi kerékpárút megépülésével ezen kis városokban is fellendült a turizmus. A polgármesterek és az önkormányzatok felismerték a lehetőségeket és sokán már további lépésekben gondolkodnak.
A magyar-szlovák határon fekvő Komárom történelme igen gazdag. A vár és a szlovák oldalon berendezett látványos, Európa számos országának építészeti stílusát felelevenítő „Európa udvar“ is hozzájárul a város turisztikai értékéhez. A város szintén csatlakozott a nemzetközi kerékpár útvonalhoz. Bár csak ebben az évben állt be a sorba, Komárom elvárásai igen nagyok.
„A városlakók nagyon izgatottak. Az út összeköti majd a város szlovákiai és magyarországi felét.“ – mondta Beata Seboova, a város természetvédelmi hatóságától. A szervezet már eddig is kapott forrásokat a határ menti együttműködések szlovák és magyar programjából és most közbeszerzés útján keresi a megfelelő partnert.
Komárom magyarországi oldalán közben szintén folynak az előkészületek. A határon átnyúló kerékpárút program keretében az önkormányzat februárban 110 millió forintot nyert, melyből az Ipari Parkot, a Puskás Tivadar utat és az Igmándi erődöt újítaná fel. Két korábbi pályázatnak köszönhetően pedig öt gyalogátkelőhely is épül: Molaj városrészben kettő, Szőnyben három, írja a Kemma.hu.
Turisták ezrei bicikliznek részben vagy egészben végig az új úton. Sokan közülük igen messziről érkeztek. E nélkül valószínűleg ezen turisták többsége soha nem látogatna el ezekbe a kis településekbe, mondták a város tisztviselői az EurActivnak.
A turisztikai bevételek növelése mellett a kerékpárutak szociális, ökológiai és közegészségügyi szerepet is játszanak. Egyre több család tölti azzal a hétvégét „kétkeréken“ – egészséges és zölt időtöltésként. „Sikerült biztonságos környezetet teremteniük a kerékpárosok számára. Családi kirándulás és piknik céljára is kiválóan megfelel.“ – mondta egy turista.
A bicikliutak kulturális tekintetben is fontos szerepet játszhatnak az országok közti határok lebontásában. Sok önkormányzat szerint a határ mentén élő emberek egy új, európai szinten kezdenek együttműködni, fejlesztik a kommunikációt és jobban koordinálják az együttműködésüket.
A források többnyire az infrastruktúrát célozzák
Szlovákia „új“ tagállamként elsősorban infrastruktúra-fejlesztésre használja a regionális politika forrásait. Éppen ezért a nemzeti hatóságok által elfogadott projektek igencsak hasonlítanak egymásra struktúrában és terjedelemben egyaránt.
A szlovák Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztérium magyarázata szerint: „Jelenleg nem igazán konkentrálunk a lisszaboni stratégia hosszú távú céljaira. A regionális operatív program legfontosabb célja, hogy fejlesszük az alapvető infrastruktúra minőségét és elérhetőségét. Úgy vélem, ez az új tagállamok egyik legnagyobb sikere. Képesek voltunk meggyőzni a régi tagokat, hogy előbb meg kell építsük az infrastruktúrát, és csak ezután leszünk képesek megújítani és fejleszteni a versenyképességünket. A következő, 2014 és 2020 közötti időszakban azonban programjaink más sokkal inkább lisszabon-szerűek lesznek.“
A kerékpár útvonal ebből a szempontból egyedi Szlovákiában. Eva Lovasikova, a szlovák regionális fejlesztési ügynökség munkatársa úgy véli, hogy „a bicikliutak építésével a városok és az egész régió előtt megnyílnak a lehetőségek. A turizmus növekszik a régióban. Ráadásul, a Duna folyó és a Moravia mentihez hasonló, határ menti területek tekintetében mindez az együttműködés új útjait is megnyitja.“
Születőben van egy másik, erre a sikerre építő terv, amely Szlovákia, Ausztria és Csehország bortermelő vidékeit hivatott összekötni. Az Európai Unió Interreg programjának társ-finanszírozásával megvalósuló, „A kerékpározás és a bor régiója: Weinviertel-Dél-Morvaország“ elnevezésű projekt majdnem húsz települést köt majd össze, akik így megoszthatják a turistákkal borászati és egyéb kulturális hagyományaikat.
Botladozás
Nem minden zajlik azonban zökkenőmentesen. Meglepő módon egyelőre nem készült el a kerékpárútvonal utolsó szakasza, amely Pozsonyba kapcsolja be a pályát. „Nagyon nehéz itt bicikliutat építeni. Az ingatlanjogok feletti vita és az egyre növekvő forgalom jelentősen bonyolítja a helyzetet.“ – mondta Katarina Szabova, a kerékpárutakért felelős községi szervezet, a StaRZ munkatársa. Az EurActiv Szlovákia kérdésére elmondta: „Ezeket a hivatalos dolgokat már régen meg kellett vona oldani.“ Az utolsó szakaszt ugyanakkor várhatóan még idén befejezik.
Szlovákiában az uniós támogatás relatíve új dolognak számít. Bár 2007 és 2013 között 11 milliárd euró támogatást kaphat az ország, ennek többségét még nem hívták le. A városok, kiváltképp a kisvárosok, számos kihívással kell szembenézzenek a pályázatok során.
A kiterjedt bürokrácia az egyik legnagyobb ilyen kihívás. Szakértők szerint sok adminisztratív korlátot nem Brüsszel, ahnem a helyi szintű kormányzás emel. „Az uniós alapokra ma nagyon sok abszurd szabály vonatkozik, és rendkívül nehéz lehívni őket. Szükségtelen adminisztratív korlátok tornyosulnak már a kezdetekkor. A döntéshozatalban részt vevő hatóságok számos olyan dokumentumot is kérnek, melyekre a projekt során egyáltalán nincs szükség.“ – magyarázza Ctibor Kostal a Slovak Governance Institute (SKI) kutatója.
Kostal elmondta, számos projekt azért kerül diszkvalifikálásra, mert a leadási határidő, vagy egy vessző helytelenül került be a kiírásba.
Ezen akadályok miatt számos kistelepülés inkább nem is pályázik uniós forrásokra. „A kisvárosok polgármesterei azt mondják, hogy sokszor még a pályázat elkészítése után is hezitálnak, hogy beadják-e.“ – mondta Helena Polakova a Szlovák Városok és Települések Szövetségének (ZMOS) tagja. Ez a jelenség annak ellenére is megmaradt, hogy a pénzügyi-gazdasági válság a vártnál jobban sújtotta a kisvárosok költségvetését, tette hozzá. Polakova hangsúlyozza, az uniós alapok nagy segítséget jelentenének, ám azok lehívása túl bonyolult a kistelepülések számára.
A másik probléma az elfogadott projektek tartósságában áll. A hatóságok gyakran olyan projekteket is jóváhagynak, amelyek fenntarthatósága kétséges, és amelyek az uniós források kiszáradásával el is tűnnek. „Két gond van van. Az egyik, hogy a projektek könnyen jött pénznek tűnnek, vagyis olyan csoportok pályáznak, akik e nélkül nem is gondolhatnának a proejkt megvalósítására. Ilyen lehet például egy iskola felújítása, amit aztán a helyi hatóságok bezárnak, mert nincs elég tanuló.“ A másik gond Kostal szerint az, hogy a projekteket eleve nem tervezik fenntarthatóra, hiszen a fenntarthatóság nem feltétele a kiválasztási eljárásnak.
A hibák kijavítása érdekében kemény döntések születnek, ám a szükséges változások csak nagyon lassan következnek be. „A fölösleges bürokrácia továbbra is jelen van, de néhány dolog fejlődött. Sok esetben azonban még mindig túl sokáig tart, amíg megkapjuk az első kifizetést.“ – mondja a ZMOS-tól Miroslav Babka.