TáMOGATóNK
PARTNERüNK
Hamarosan:
Az Európai Parlament szerdán (november 25.) heves vitát folytatott az uniós bővítés jövőbeni lehetőségeiről, egyúttal köszönetét fejezte ki Olli Rehn bővítési biztosnak, aki várhatóan más portfóliót kap a következő Barroso Bizottságban.
Olli Rehn, a csendes finn politkus, egy interjúban csak úgy jellemezte magát, „én csupán az igazgató vagyok abban a hatalmas gyárban, ahol a tagjelölt államok felkészítése zajlik”. (EurActiv.com 2009.11.21.) A Biztos beszédében összegezte az elmúlt öt évben elvégzett feladatait, és mérleget vont a tevékenysége kezdetén meghatározott céljairól:
- 27 tagállamú EU
- A horvát csatlakozási folyamat célegyenesbe kerüljön
- A többi nyugat-balkáni ország biztosított uniós perspektívája a Stabilizációs és Társulási Megállapodásokon (SAA) keresztül
- Törökország biztos európai vágányon
- Rendezett koszovói státusz
- Egyesített Ciprus
Rehn úgy fogalmazott, “csaknem mindegyik” célkitűzése megvalósult, kivéve Ciprus kérdését, ahol az újraegyesítésről szóló tárgyalások még folyamatban vannak.
A három órás strasbourgi plenáris ülés azonban elsősorban nem a múltbeli eredményekről szólt, hanem az elmaradt munkákról. A nemrég megjelent bizottsági “2009-es stratégia tanulmány” (EurActiv.hu 2009.10.15) után az Európai Parlament Gabriele Albertini olasz képviselő tervei alapján elkészítette saját javaslatait.
147 kiegészítés
Az öt oldalas határozatot időközben megtoldották egy 101 oldalas, 147 kiegészítést tartalmazó dokumentummal. A módosítások elsősorban Koszovót, - az újdonsült államot az Unió hat tagja továbbra sem ismeri el - a Görögország és Macedónia közötti névvitát, Ciprust, valamint Törökország szerepét érintik.
A határozat fő üzenete, hogy az Unió továbbra is elkötelezett a bővítés mellett, de “nem ad kedvezményt” senkinek se, fogalmazott Rehn.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy azon államoknak, melyek az Unió tagjává kívánnak válni, az EU keretein kívül kell rendezniük kétoldalú vitáikat. A határozat szerint a volt Jugoszlávia egykori tagköztársaságainak együtt kell működniük a háborús bűntetteket vizsgáló nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY), különös figyelmet kell szentelniük a regionális integráció fejlesztésére, valamint a kisebbségek – elsősorban a romák – helyzetének javítására is.
Figyelmeztető jelzések
Leginkább Bosznia-Hercegovina helyzete aggasztja a képviselőket. Elégedetlenségüknek adtak hangot az ország fejlődési tendenciája miatt, és nem titkolták növekvő aggodalmukat amiatt, hogy nincs egységes elképzelés a három etnikai közösség egyesítésére vonatkozóan.
A dokumentum szerint Törökországnak ugyan “sikerült közelednie a koppenhágai kritériumok teljesítéséhez”, azonban a szólás- és vallásszabadság tekintetében csak korlátozott előrelépés történt. A képviselők nehezményezték továbbá, hogy Ankara továbbra sem teljesíti a török társulási megállapodáshoz fűzött kiegészítő protokollban foglalt kötelezettségeit (Az ország továbbra sem nyitotta meg kikötőit és reptereit Ciprus előtt).
Törökországot arra is felkérték, hogy külpolitikáját hangolja össze az uniós irányelvekkel, elsősorban Irán kérdésében (EurActiv.hu 2009.11.17.). A dokumentumban azt is sajnálkozással veszik tudomásul, hogy a NATO-EU stratégiai együttműködés a török-ciprusi konfliktus miatt nem működhet (EurActiv.com 2009.09.18.).
A pozitívumokról
Ami a pozitívumokat illeti, a képviselők örömmel szóltak azokról az erőfeszítésekről, melyeket Törökország az utóbbi időben tett a kurd kérdés megoldása érdekében, és bátorítják Ankarát, hogy tegyen konkrét lépéseket a kurd gyökerekkel rendelkező állampolgárok helyzetének rendezése érdekében. Az EP pozitívumként értékelte az örményországi kapcsolatok normalizálása érdekében tett erőfeszítéseket, és sürgeti a török nemzetgyűlést, hogy írja alá az erre vonatkozó dokumentumokat.
Ami Szerbiát illeti, a képviselők örömmel szóltak az eddigi fejlődési eredményekről, és arra kérik a Tanácsot, hogy késlekedés nélkül írja alá az ideiglenes megállapodást Belgráddal.
Rehn utolsó beszédének kulcsfontosságú elemeként felszólította az Uniót, lépjen előre Szerbia ügyében. Az üzenet elsősorban Hollandiának szólt, mert a tagállam hosszú ideje tiltakozik az SAA hatályba lépése ellen, arra hivatkozva, hogy Belgrád nem működik együtt megfelelően az ICTY-vel.
“Egyetértek a határozat vázlatával, itt az ideje, hogy a megállapodás működésbe lépjen, és Szerbia az Unió felé vezető út következő szakaszába érhessen.” – fogalmazott Rehn.
Ami Macedóniát illeti, az ország dicséretben részesült az elmúlt hónapok eredményeiért, és a Tanácsot felszólították, hogy a decemberi csúcstalálkozón erősítse meg a Bizottság javaslatait, és határozzon meg egy dátumot a tárgyalások megnyitására.
Számos görög képviselő azonban egyértelművé tette, hogy a Tanácsban, mely egyhangú szavazással hoz döntéseket, mindaddig fennáll a görög vétó, amíg a “névvita” nem rendeződik Athén és Skopje között.
A holnapi (november 27.) görög-macedón miniszterelnöki találkozóra (EurActiv.com 2009.11.25.) utalva Rehn óvatos optimizmusának adott hangot.
“Az az érzésem, hogy a macedón kormány – helyesen- bátorításnak értelmezte ajánlásainkat, hogy végre rendezzék a névvitát Görögországgal. Új helyzet van, új vitával és új lehetőségekkel, és remélem, hogy ez mind Szkopjéra, mind Athénra serkentőleg hat.” – mondta a biztos.
Ami Horvátországot illeti, ez a legfelkészültebb ország, mely a közeljövőben csatlakozhat az Unióhoz, és a képviselők kifejezték reményüket, hogy a tárgyalásokat 2010-re közepére sikerül lezárni. Mindehhez persze az is szükséges, hogy a horvátok keményen lecsapjanak a korrupcióra és a szervezett bűnözésre, valamint lehetővé tegyék az ICTY számára a szükséges dokumentumokhoz való hozzáférést.