Hamarosan:
Catherine Ashton, Nagy-Britannia uniós biztos-jelöltjét, egyben az EU újonnan kinevezett külügyi főmegbízottját jövő héten hallgatják meg az Európai Parlamentben. A brit bárónő komoly kérdésekre számíthat, különösen a brit euroszkeptikus képviselőktől, akik szerint a politikus pénzt fogadott el egy antinukleáris kampánycsoport nevében Szovjet-Oroszországtól az 1980-as években.
Ashtont várhatón arról faggatják az EP-képviselők, megfelelő képességekkel rendelkezik-e ahhoz, hogy az Unió főállású külügyminisztere legyen. A brit politikus ugyanis még nem töltött be választott hivatalt, emellett kevés nemzetközi tapasztalattal rendelkezik – jelenlegi, kereskedelemért felelős uniós biztosi posztját alig több mint egy éve viseli.
A bárónő elutasította az alkalmatlanságáról szóló állításokat, szerinte ugyanis megfelelő tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy az EU vezetői egyhangúan támogassák őt e poszton. Mindent megtett, hogy bebizonyítsa, ő a legalkalmasabb az állás betöltésére, közölte a brit biztos-jelölt székfoglaló sajtótájékoztatóján múlt héten Brüsszelben.
Ugyanakkor az EP-képviselők kevésbé lesznek elnézőek Ashton meghallgatásán. Egyesek már most jelzik, a brit politikus jelölésének jóváhagyása korántsem garantált.
„Érthetetlen”, hogy az EU vezetői a szuperállást egy olyan tapasztalatlan biztosnak adták, aki „semmit nem ért el”, közölte Daniel Cohn-Bendit, a Zöldek EP-képviselőcsoport társelnöke kedden (november 24.) Strasbourgban.
A francia képviselőt azonban még ennél is jobban zavarja a jelölt nemzetisége. Cohn-Bendit szerint mivel Ashton egy Európával heves viszonyban álló országból jött, óhatatlanul „választania kell a két fél között”, amennyiben tartani akarja magát megbízóleveléhez. Ebből adódóan a brit politikus vagy határozottan az EU mellé áll, kockáztatva ezzel hazai megítélését, vagy tipikusan brit ambivalenciát tanúsít a közös európai külpolitikával szemben. Utóbbi esetben azonban biztosan „problémái lesznek az Európai Parlamentben”, állítja Cohn-Bendit.
A szovjet pénzek vádja
Közben a brit euroszkeptikusok is támadják Ashtont. A bárónő a Campaign for Nuclear Disarmament (Kampány a Nukleáris Lefegyverzésért – CND) nevű szervezet brit kincstárnokaként szánt szándékkal pénzt fogadott el Szovjet-Oroszországtól az 1980-as évek elején, állítja a United Kingdom Indepence Party (Egyesüt Királyság Függetlenség Pártja – UKIP) José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének november 24-én küldött levelében.
Gerard Batten, a UKIP európai parlamenti képviselője szerint Ashton vagy szándékosan elfogadta a pénzt, vagy nem tudott ilyen jellegű adományokról, azonban utóbbi is csak azt igazolja, hogy a bárónő „gondatlan” és „alkalmatlan” a poszt betöltéséhez.
„Még mindig úgy gondolja, [Ashton] alkalmas arra, hogy az EU (és Nagy-Britannia) kül- és biztonságpolitikáját irányítsa?” – tette fel a kérdést Batten Barrosónak.
A brit euroszkeptikusok szovjet befolyásról szóló vádjai meglehetősen rosszul időzítettek az európai politika számára. A jobbközép Európai Néppárt (EPP), az Európai Parlamentben jelenleg domináns erő korábban kijelentette, nem támogatja azokat a biztos-jelölteket, akik feltehetően „elnyomó rendszerekkel álltak kapcsolatban”.
Catherine Ashton szóvivője elutasította a UKIP vádjait: „Az 1970-es, 1980-as évek fiataljaihoz hasonlóan Catherine Ashton is részt vett az akkoriban [népszerű] nagy kampányokban, a Campaign for Nuclear Disarmament oldalán. Ezt ő sosem titkolta.” – közölte a szóvivő az EurActiv-val.
„Ennek több mint 25 éve. 1983-ban elhagyta a CND-t, és azóta nem vett részt a szervezet tevékenységében. A CND-ben töltött ideje alatt sosem látogatott a Szovjetunióba, sosem volt kapcsolata a Szovjetunióval, és sosem fogadott el pénzt szovjet forrásokból.” – tette hozzá.
A vádak „nevetségesek”, állítja a volt kolléga
Dan Smith, az International Alert, londoni központú nem kormányzati szervezet főtitkára a vádakat „nevetségesnek” és „abszurdnak” nevezte. Smith az 1980-as években Catherine Ashton munkatársa volt a CND-ben.
Smith szerint az a vád, hogy a CND „hírhedten titkolózott finanszírozási forrásairól” félrevezető. A szervezet bevételének nagy része ugyanis az 1980-as években Európa szerte rendezett utcai tüntetésekből származik. A bevétel kisebb összegekből gyűlt össze, melyek eredetét lehetetlen megállapítani, tudta meg az EurActiv.
Az emberek hajlamosak megfeledkezni arról, hogy a CND akkoriban a legnagyobb tömegmozgalomnak számított Európában, tette hozzá Smith, aki egyúttal a UKIP képviselőit igazi agresszív „ifjú törököknek” nevezte.
Smith elmondta, korábban ő maga is állt bíróság előtt ez ügyben, amikor a British Federation of Conservative Students (Konzervatív Diákok Brit Szövetsége) szovjet pénzek elfogadásával vádolta a CND-t. A férfi becsületsértési pert indított, melyet megnyert. Ellenfelei végül meghátráltak, nyilvánosan bocsánatot kértek, és kifizették a per költségeit.
Catherine Ashtont jövő héten hallgatja meg az Európai Parlament.