TáMOGATóNK
PARTNEREINK
Hamarosan:
A 2004-es EU-csatlakozást követően jelentősen megváltozott Magyarország nemzetközi megítélése, ami többek közt a magyar-kínai kapcsolatokban is érezhető volt. Kuti László, Magyarország következő sanghaji konzulja egyetemi hallgatók előtt arról beszélt, hogy az EU soros elnökségének betöltése hasonló lehetőségekkel tárul majd az ország elé.
A kínai főtitkár, Hu Jin Tao 2004-es budapesti látogatása jól példázza, milyen nemzetközi presztízs-emelkedést jelentett Magyarország számára, az egy hónappal az eseményt megelőzően lezárult EU-csatlakozás, mondta Kuti László, a Külügyminisztérium Ázsia és Csendes Óceáni főosztályának helyettes vezetője, a Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesület (CKKE) által rendezett beszélgetésen.
A magyar-kínai kapcsolatok „mérföldköve” volt, a 2003-as miniszterelnöki látogatás Pekingben, de a tény, hogy a Közösségbe való betagozódást követően ezt a legmagasabb szinten viszonozták, azt mutatja, hogy „az EU-tagság sok mindent megváltoztatott”, mondta a diplomata, egyben jövendőbeli sanghaji főkonzul.
Az európai uniós tagság -sok belpolitikai előnye mellett- a nemzetközi életben való presztízs-nyerésen keresztül a magyar-kínai kapcsolatokat is javította, ami többek közt a gazdasági adatokban is megmutatkozik.
A Konfúciusz Intézet adatai szerint Magyarország Kínába irányuló exportja 2004-ben a kétszeresére (390 millió USD) nőtt 2003-hoz képest, igaz, 2005-ben 35 százalékkal ez visszaesett. A Kínából származó magyar import ugyanakkor először (2003-ról 2004-re) megduplázódott, majd 2004-ről 2005-re másfélszeresére nőtt (2,7 milliárd USD).
Kuti László elmondta, a kétoldalú külkereskedelmi forgalom tavaly 7,2 milliárd dollárra rúgott, ami 1:8 arányú kínai többletet jelent. A diplomata szerint azonban ettől az aránytól nem kell megijedni, hiszen a Kínából importált termékeket Magyarország nagy arányban re-exportálja. Ez immár magyar termékként történik meg, mivel ezek a származási adatok nem látszanak az uniós statisztikákban.
Az EU-elnökség kihívás, de esély is egyben
Kuti László elmondta, 2011 első fele nem csak az uniós kapcsolataink számára, hanem külkapcsolataink, és ezen belül a magyar-kínai kapcsolatok számára is fontos időszak lesz. Magyarország ekkor tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét (lásd Link Dossziénkat).
Ez azt jelenti, hogy az elnökség ideje alatt Magyarország lesz az Unió arca, vagyis az uniós szinten hozott döntésket Magyraországnak kell majd a külvilág felé kommunikálni. Kuti László szerint ez leginkább az emberi jogok területén jelenthet kihívást,hiszen míg az Európai Unió klasszikusan kemény állásfoglalásokkal illeti a kínai emberi jogi jogsértéseket, Magyarország –lehetőségeit figyelembe véve- listák átadása helyett inkább puhább eszközöket alkalmaz, és a magyar intézmények demokratikus működésének bemutatásán keresztül tesz javaslatokat.
Elnökségünk alatt azonban nekünk kell az Unió álláspontját is közvetíteni, ami –bár az intézményrendszer ilyen működésével a kínai fél is tisztában van- fontos szerepet játsszhat abban, hogy milyen képet alakítunk ki magunkról.
A jövendőbeli sanghaji főkonzul azonban úgy vélte, ennél fontosabb, hogy az Európai Unió soros elnökeként Magyarország fél évre beülhet a G20-ba, ami kiváló lehetőséget jelent a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok szempontjából.
Magyarországnak -ahogy a réióban szinte mindenkinek- az a célja, hogy regionális kapcsolati központtá váljon Peking számára. A magyar-kínai kapcsolatok fejlettsége és az ország adottságai ezt Közép-Kelet Európára, illetve a Nyugat-Balkánra nézve teszi lehetővé, vélte a diplomata, ugyanakkor hozzátette, Kínának nem csak egy kapcsolati központra van szüksége a térségben, így a verseny korántsem olyan kiélezett.
Kuti László elmondta, a Kínával való együttműködés fontos szerepet kap az elnökségi programban is, igaz a jövő áprilisi választások eredmények tükrében ez még jelentős mértékben módosulhat.