TáMOGATóNK
Hamarosan:
Az Európai Parlament tegnap állásfoglalást fogadott el az uniós Duna Stratégiáról, melyben „felszólítja a Bizottságot” többek között arra, „hogy legkésőbb 2010 végére benyújtsa a Duna-régióra vonatkozó európai stratégiát”. Az elképzelés Magyarország uniós elnökségének napirendjén is előkelő helyen szerepel.
Az Európai Parlament képviselői tegnap (január 21.) 544 igen, 13 nem és 10 tartózkodó vokssal állásfoglalást fogadott el arról, hogy uniós keretek között jöjjön létre a Duna-menti országok együttműködése, vagyis a Duna-stratégia.
A parlamenti állásfoglalás semmilyen kötelező erővel nem bír, elsöprő többségű támogatottsága azonban azt jelzi, hogy az EU 27 tagállamának képviselői szinte egy emberként támogatják az elképzelést.
Ezt jelzi, hogy a tegnap elfogadott állásfoglalást öt politikai csoport javaslatából gyúrták össze. Hétfőn (január 18.) ugyanis a szocialista, a liberális, a zöld, az egyesült baloldali és a néppárti frakció is előterjesztette az állásfoglalás saját maga által kidolgozott tervezetét.
Miután ezek tartalma – némi ideológiai megközelítést kivéve – nem sokban különbözött, közös állásfoglalás született, 34 képviselő nevében. Az indítványozók között volt Danuta Hübner, az első Barroso Bizottság volt regionális politikai biztosa, aki 2009 júniusa óta az EPP frakció színeiben képviseli hazáját, és vezeti a Parlament regionális politikai szakbizottságát.
A közös állásfoglalásról szóló szerdai (január 20.) vitában Hübner elmondta, „az Európai Parlament regionális szakbizottsága azt szeretné, ha a Duna-stratégia aktív stratégia lenne, amely egyrészt a résztvevők közötti jobb koordináción, másrészt a politikák és anyagi források terén fennálló szinergiák jobb kihasználásán alapszik majd.”
PR fogás vagy zászlóshajó?
Magyarország uniós elnökségi prioritásai között is előkelő helyen szerepel a Duna stratégia elképzelése.
Az EU tagállamainak állam- és kormányfői 2009 júniusában kérték fel a tagállamokat arra, hogy még 2010 vége előtt nyújtsa be a Duna-régióra vonatkozó uniós stratégiát. Az Európai Parlament tegnapi állásfoglalása egyébként gyakorlatilag megismétli ezt a felkérést.
A kezdeményezést a regionális ügyekért felelős biztos, Paweł Samecki már több alkalommal megvitatta európai kollégáival, kihasználva, hogy az EU soros elnökségét 2009 második felében vivő Svédország számos tapasztalattal rendelkezik a Balti-térség országai közötti makro-regionális együttműködés terén (EurActiv.hu 2009.09.17.).
Balázs Péter, Magyarország külügyminisztere a Balti-stratégiát „modellértékűnek” nevezte a Duna-stratégia elképzelése szempontjából.
A Duna-stratégia tartalmáról azonban egyelőre nem tudni konkrétumokat. A spanyol-belga-magyar elnökségi trió programjában „horizontális ügyként” szerepel, de az általános céloknál ez sem tartalmaz többet.
„Az e régióra jellemző kihívásokkal célszerű integrált megközelítés keretében foglalkozni, tiszteletben tartva ugyanakkor az egyes érintett tagállamok egyedi körülményeit.” – szögezi le a dokumentum, majd felsorolást ad azokról a területekről, melyekben ezeknek az országoknak foglalkozniuk kell majd.
„E területen […] minden bizonnyal napirendre kerülnek a régió környezetvédelmi, közlekedési, társadalmi-gazdasági és kulturális fejlődésének szempontjai, valamint a stratégia külső dimenziója. Ezeknek ki kell egészíteniük a régióra vonatkozó, meglévő uniós szakpolitikákat.” – olvasható a programban.
Bár a magyar elnökségi felkészülést 2009 decemberéig szakállamtitkárként koordináló Iván Gábor egy, a civilek részére szervezett konferencián 2008-ban azt mondta, hogy a Duna-stratégia lehet a magyar elnökség egyik „jó témafelvetése” (EurActiv.hu 2009.11.03.), a szkeptikusok szerint a Duna-stratégia inkább csak PR fogásként állja meg a helyét, mint valóban hasznos együttműködésként.
Az EurActivnak névtelenül nyilatkozó szakértő szerint a Duna-stratégiához fűzött remények túlzóak, és inkább csak az állampolgárok felé való kommunikációs célokat szolgál.
A parlamenti állásfoglalást támogató EP-képviselők közül Deutsch Tamás (EPP) ugyanakkor úgy véli, „a Duna-stratégia kialakítása Magyarország egyik elsődleges feladata, hogy a Duna medre alatt található hatalmas édesvíz kincset megóvja.”
Ezt a szempontot emelte ki Tabajdi Csaba, a négy fős szocialista EP-frakció vezetője is. „Az édesvíz és az élelmiszer egy-két évtizeden belül olyan stratégiai jelentőségű termékké válik, mint jelenleg a kőolaj és a földgáz.” – hangsúlyozta Tabajdi a plenáris vitában.
Hozzátette, a Duna és más folyók vizének hasznosítása nem csak az ivóvíz-készlet szempontjából fontos, hanem „a térségben található országok agráriuma számára is kulcskérdés, ami különösen érvényes az éghajlatváltozás hatásaitól szenvedő Duna-Tisza köze és a Homokhátság szempontjából”.
Szegedi Csanád, a Jobbik EP-képviselője is támogatta az elképzelést. Felszólalásában hangsúlyozta: „a fejlesztés jól illeszkedik bele a tengeri autópálya koncepcióba, amelyet a közlekedési fehér könyvben is tervbe vett az Unió”. Szegedi felhívta a figyelmet a természeti értékek megóvásának fontosságára is.
Civil kívánság
A Duna-stratégia az EurActiv által összegyűjtött civil kívánságlistában is szerepelt. A Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetségének (MTTSZ) elnöke, Szilvássy István úgy véli, magyar szempontból kiemelt fontossággal bír a Duna-stratégia kialakítása, valamint egy „Duna Tanács” felállítása, amelynek székhelye optimális esetben Budapesten lenne (EurActiv.hu 2009.12.21.).
Az MTTSZ elnöke hozzátette: a 2013-as költségvetés kialakítása során különös figyelmet, és kiemelt támogatást kell majd fordítani a 7. transz-európai főközlekedési folyosó fejlesztésére, illetve a Duna-völgyi fejlesztési programra.
Vélemények:
„Az ördög a részletekben rejlik.” – figyelmeztette képviselőtársait Áder János, a Fidesz európai parlamenti képviselője plenáris felszólalásában. Hangsúlyozta, hogy a Duna-stratégia kapcsán eddig elsősorban az alapelvekről született megállapodás, így figyelemmel kell lenni arra, hogy „a Dunán csak olyan beavatkozások, olyan beruházások, fejlesztések valósíthatók meg, […] amelyek nem veszélyeztetik az ivóvíz-bázisokat”.
Göncz Kinga szocialista EP-képviselő örömét fejezte ki, hogy az Európai Parlament is elköteleződéséről tesz tanúbizonyságot és hangsúlyozta a magyar elnökségi szerepvállalás fontosságát.. „Magyarország az az ország, amelyik teljes egészében a Duna vízgyűjtő medencéjében fekszik, ennek megfelelő veszélyekkel és lehetőségekkel.”
„Hogyha ez a stratégia sikeres lesz, akkor hozzá tud járulni a Duna menti identitás kialakításához, ami segíthet a történelmi sérelmek, traumák maghaladásában, segíthet a Duna menti népek együttélésében, abban, hogy a civil együttműködések sokkal intenzívebbé váljanak, mint eddig.” – tette hozzá.