PARTNEREINK
Hamarosan:
Példa nélküli, 110 milliárd eurós segélycsomagról határoztak a hétvégén Görögország részére az eurózóna tagállamai és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői. Az eladósodott ország cserébe szigorú megszorító intézkedéseket vezetett be. Athén és a nemzetközi segélycsomag intézkedései a Magyarországra leselkedő veszélyeket is elháríthatják.
Három évre szóló segélycsomag részleteiben állapodtak meg az eurózóna pénzügyminiszterei a vasárnapi rendkívüli ülésükön Brüsszelben. A közös valutával bíró 16 ország és az IMF 110 milliárd euróval támogatja Athént, hogy rendbe szedje a csőd szélére jutott államháztartást.
A példátlan mértékű pénzügyi segítség több mint ötszöröse annak a hitelkeretnek, amit Magyarország 2008 októberében kapott az EU-tól, az IMF-től és a Világbanktól közösen (EurActiv.hu 2008.10.29.).
Az államcsőd elleni intézkedések rekordereként ez a csomag hivatott megakadályozni, hogy az adósságválság más eurózónabeli országokra is átterjedjen. A megállapodás alapjaként a görög kormány az Európai Bizottsággal, az IMF-el és az Európai Központi Bankkal (EKB) folytatott tárgyalásai szolgáltak, mely során Athén újabb, drákói megtakarító intézkedéseket vázolt fel, amely jelentős áldozatot vár a görög polgároktól.
Az intézkedések eredményeképpen az államháztartási hiányt a jelenlegi 13,9 százalékos szintről 2014-ig kell az euróövezet számára kötelezően előírt 3 százalékos szint alá csökkenteni.
Az eurózóna 80 milliárd eurót fizet
A 16 tagú eurózóna a döntés szerint összesen 80 milliárd eurót állítanak készenlétbe. Az IMF 30 milliárddal egészíti ki ezt. Az első hitel már május 19. előtt folyósítható lesz, ha a görög állam kölcsönt kell felvegyen a piacon.
A csomag legnagyobb befizetője Németország lesz, aki így Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter szerint 22 milliárd eurót tesz be az alapba. „Az Eurózóna stabilitása a tét.” – mondta Schäuble. A miniszter szerint akármilyen nehéz is a döntés, nincs más lehetőség, mint megtenni a szükséges lépéseket. „Minden lehetséges emberi intézkedést megtettünk, hogy Görögország újjáépülhessen” – tette hozzá Schäuble.
A csomagot Angela Merkel is támogatásáról biztosította, ugyanakkor szigorú intézkedéseket javasolt azon országok ellen, akik a jövőben nem tartják magukat a hiánycélokhoz. Németország kancellárja szerint ezen országoktól egyszerűen meg kell vonni a szavazati jogot az Unióban.
Papandreou vér-, verejték- és könnybeszéde
Görögország miniszterelnöke Jeórjiosz Papandreou egy, a televízió által is közvetített kabinetülésen jelentette be, milyen áldozatokat kell hozniuk a görögöknek az adósság törlesztése érdekében.
„Az előttünk álló évek nehezek lesznek, de átvészeljük majd.” – mondta Papandreou. Az EU, az IMF és az EKB nyomására a görög kormány további 30 milliárdos megtakarítást vállalt a hitelkeret időtartamaként meghatározott három évre. Az adóssághegy 2013-ban éri el a csúcsát, a bruttó nemzeti jövedelem 150 százalékával. A görögök ebben az évben 5,5-ös hiánycélt kell, hogy teljesítsenek, a 3 százalékos hiányt legkorábban 2014-ben kell elérni, szemben az EU által korábban követelt 2012-es céldátummal. A Goldman Sachs európai vezető közgazdásza Erik Nielsen szerint ez a forgatókönyv minden korábbi elképzelésnél reálisabb.
Athénnak ugyanakkor nehéz dolga lesz, hiszen a megszorításról szóló tervek hatására már a hétvége folyamán számos tüntetésre került sor, amely olykor erőszakba is torkollott.
A görögöket a görög pénzügyminiszter által bejelentettek vitték az utcára. Jeórjiosz Papakonsztantinu szombaton jelentette be, hogy az országban befagyasztják a nyugdíjakat és a fizetéseket az állami szektorban, valamint megszűnik a 13. és 14. havi juttatás.
Mindemellett az országban adóemelés is várható, ami szakértők szerint akár kivándorlási hullámhoz is vezethet. Az adókulcs 21 százalékról 23 százalékra emelkedik és további tíz százalékkal srófolják fel a benzin, a szeszesitalok és a cigaretta jövedéki adóját. Emelkedik a vállalati nyereségeket terhelő taxáció és a luxusadó is.
Orbán a görögök ellen dolgozik?
A görögök katasztrofális helyzete miatt a napokban elemzők sora fenyegetett azzal, hogy a válság tovább terjedhet. Az Ecoline-nak nyilatkozó Capital Economics elemzői szerint a régióban Bulgáriát, Romániát és Magyarországot érintheti a legérzékenyebben a kialakult helyzet, ami lassíthatja az euróövezet bővülésének ütemét is.
A görög mentőcsomag és a gazdaságpolitikai vasszigor azonban csökkentheti a kockázatot.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke vasárnap azt közölte, hogy a segélycsomag döntő jelentőségű lesz mind Görögország, mind az euróövezet stabilitása szempontjából.
A Financial Times ugyanakkor kedden a görög válság negatív hatásait a leendő magyar miniszterelnök, Orbán Viktor szavaival párosította. A cikk írója hangsúlyozza, a piac rendkívül pozitívan reagált Orbánék kétharmados győzelmére, ám ugyanilyen meredeken esett a forint, mikor a Fidesz-vezér bejelentette, hogy a magyarországi hiány nagyobb lesz, mint, amit a Bajnai-kabinet az IMF-el lefektetett. Orbán hozzátette, kormánya a hiánycélok további bővítéséről tárgyalna a Valutaalappal, mivel véleménye szerint ez a növekedés feltétele.
(EurActiv/Reuters)
Következő lépések:
2010. május 7.: Herman Van Rompuy rendkívüli találkozóra hívta össze az euróövezet állam- és kormányfőit.
Vélemények:
Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a megállapodás után üdvözölte a segélycsomagot.
„Meg vagyok róla győződve, hogy ez a józan és ambiciózus program lehetővé teszi, hogy Görögország helyre tegye gazdasági és pénzügyi helyzetét, valamint versenyképességét.” – írta közleményében.
Van Rompuy péntekre rendkívüli találkozót hívott össze az eurózóna állam- és kormányfőit, hogy egyeztessenek a mentőcsomag következményeiről és a görög válságból a közös valutára nézve levonandó tanulságokról. Hozzátette, a csomag végső elfogadásáig még nemzeti szintű lépésekre van szükség.
„A ma esti megállapodás alapján a következő napokban nemzeti szinten számos parlamenti eljárást kell lefolytatni.”
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke józan és hiteles csomagként értékelte a vasárnapi intézkedéseket, ugyanakkor emlékeztetett a görögök előtt álló nehézségekre.
„A Papandreou kormányfő által vezetett görög kormány bonyolult, de szükséges reformfolyamat mellett kötelezte el magát, hogy fenntartható ösvényre helyezze a görög gazdaságot és visszaállítsa [az ország iránti] bizalmat. A Bizottság úgy véli, hogy az intézkedések józan és hiteles csomagot alkotnak.” – közölte Barroso.