PARTNEREINK
Hamarosan:
Mentességet kaphatnak a mikrovállalkozások az éves beszámolói kötelezettség alól. Ezzel mintegy 5,4 millió cég tudna több tőkét fordítani arra, hogy hatékonyságát növelje. Az intézkedés jelentős hatással lenne a gazdaság fellendítésére. Az Európai Parlament csütörtökön (február 25.) szavaz a jogszabály módosításáról.
Az Európai Unió iránylevei alapján közel 7,2 millió európai cég köteles éves beszámolót készíteni. Ennek közel 75 százaléka mikrovállalkozás. Az éves beszámoló készítése jelentős adminisztratív terheket jelent, ráadásul nincs arányban méretükkel, mert jelenleg ugyanolyan szabályoknak kell megfelelniük, mint a nagyobb társaságoknak.
A mikrovállalkozások ugyanakkor fontos szerepet töltenek be az új munkahelyek teremtésében, a kutatás-fejlesztésben és az új gazdasági tevékenységek létrehozásában, ezért az Európai Unió igyekszik a terheket csökkenteni, remélve, hogy így ezek a vállalkozások több tőkét tudnak hatékonyságuk fokozására fordítani.
A pénzügyi és gazdasági válság kitörését követően az Európai Tanács 2008. márciusi ülésén felkérte a Bizottságot, hogy az európai gazdaság fellendítése érdekében határozzon meg jogszabályjavaslatokat a mikrovállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése érdekében.
A pénzügyi válság következtében az Unió végrehajtó szerve közzé tett egy, „Az európai gazdasági fellendülés terve” című dokumentumot. Ennek keretében – többek közt - a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a mikrotársaságok adminisztratív terheinek csökkentése mellett kötelezi el magát.
A Bizottság javaslata a negyedik társasági jogi irányelv módosítására irányul, amit 1978-ban fogadtak el. Ezzel teremtették meg az összes korlátozott felelősségű társaság külső beszámolási kötelezettségének harmonizált rendszerét.
A javaslat egyes kritikusai szerint a mikrovállalkozásokra vonatkozó kivételek („opt out”) torzítani fogják a belső piaci versenyt az Unióban.
Klaus-Heiner Lehne (EPP, DE) európai parlamenti képviselő szerint azonban “a mikrovállalkozások üzleti tevékenységei regionális és helyi piacokon folynak. Ilyen értelemben nincs hatása a határon átnyúló egységes európai piacra. Ebből logikusan következik, hogy nem szükséges őket az unió belső piaci szabályai szerint működtetni”.
Klaus-Heiner álláspontján az Európai Kisvállalkozások Szövetsége (ESBA) is osztozik. A szövetség szerint a módosítás nem okoz torzulást a belső piacon. Éppen ezért az ESBA – más európai vállalkozói szervezetekkel közösen kiadott közleményében - sürgeti a Tanácsot és a Parlamentet, hogy mihamarabb fogadja el az irányelv módosítását.
Kikre vonatkozik?
„Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló 78/660/EGK tanácsi irányelvnek a mikrotársaságok tekintetében történő módosításáról” szóló javaslata alapján a mentességet azok a társaságok vehetik igénybe, amelyek mérlegfordúlónapjukon az alábbi három érték közül kettőt nem lépnek túl:
- mérlegfőösszeg: 500 000 euró alatt;
- nettó árbevétel: 1 000 000 euró alatt;
- alkalmazotti átlaglétszám a pénzügyi év során nem haladja meg a 10 főt.
Mennyit lehet ezzel megtakarítani?
A Bizottság becsült adatai szerint az Unióban mintegy 5,3 millió olyan mikrotársaság van, amely a feltételek közül legalább kettőt teljesít. Átlagosan 1169 eurót fizetnek ki adminisztratív teherként. Tehát ha mentesítenék a mikrovállalkozásokat a terhek alól, akkor összesen 6,3 milliárd eurót lehetne megtakarítani.