Hamarosan:
A Visegrádi Négyek ma (március 2.) kibővített külügyminiszteri találkozót tartanak az Európai Unió Keleti Partnerség programjáról. A budapesti találkozón Ukrajnával, Fehéroroszországgal, Moldovával, Örményországgal, Grúziával és Azerbajdzsánnal egyeztetnek a visegrádi országok külügyminiszterei.
Forrás: EUvonal/EurActiv
Magyarország, mint a Visegrádi Négyek soros elnöke, illetve az Uniós trió elnökség egyik tagja, külügyminiszteri találkozót rendez ma (március 2.) az Unió szomszédságpolitikájának keleti eleméről.
A 2009 májusában kezdődő egyeztetések keretében az uniós tagállamok megállapodtak, hogy az ún. Keleti Partnerség keretében hat országgal, Ukrajnával, Fehéroroszországgal, Moldovával, Örményországgal, Grúziával és Azerbajdzsánnal kívánják fejleszteni kapcsolataikat.
A mai budapesti találkozóra a Külügyminisztériumban kerül sor. A tanácskozásra a visegrádi partnerek mellett meghívást kapott a Keleti Partnerségbe bevont hat partnerország, a három balti állam, a jelenlegi uniós elnökségi trió két partnerországa – Spanyolország és Belgium – Svédország, valamint az Európai Bizottság bővítésért és európai szomszédságpolitikáért felelős biztosa.
A kezdeményezés kétoldalú dimenziója tartalmazza az EU-val köthető újabb kétoldalú társulási megállapodások, adott esetben mély és átfogó szabadkereskedelmi egyezmények, valamint a fokozatos vízumliberalizáció és az energetikai együttműködés fejlesztésének lehetőségét. A kezdeményezés többoldalú dimenziója új keretet biztosít az Európai Uniót és partnereit egyaránt érintő kihívások kezelésének.
A Külügyminisztérium közleményében a Keleti Partnerséget a visegrádi országok "természetes együttműködési területeként" nevezi meg, mivel "mind az Európai Unión belül, mind a partner országok felé közös érdekekkel rendelkeznek".
Éppen ezért a magyar V4 elnökség egyik fő prioritásalént tartják számon a Keleti Partnerség végrehajtásának ösztönzését mind a bilaterális, mind a multilaterális keretek között, valamint a térség felé irányuló elkötelezettség fenntartása.
A külügyminiszteri találkozó célja, hogy megerősítse: az elkövetkező két év EU elnökségei során a Keleti Partnerséggel kapcsolatos kérdések folyamatosan napirenden lesznek, és fenntartható lesz a keleti partnerek európai közelítésének folyamata.
Ezt elősegíti, hogy Magyarország -az elnökségi trión belül fennálló szoros együttműködésen keresztül- már most hangot adhat ilyen irányú kezdeményezéseinek. Ennek egyik, nagyon gyakorlati momentuna, hogy a spanyol elnökség által vezetett miniszteri és miniszterelnöki szintű találkozókon a soros elnök után a trió másik két tagja, Belgium és Magyarország kap szót.
Ráadásul, a magyar EU-elnökséget közvetlenül követi majd a lengyel elnökség, ami azt jelenti, hogy további fél évig a keleti aspektus dominál majd a külpolitika terén.
A szervező Külügyminisztérium azt reméli, hogy a találkozó alkalmas fórum lehet a Keleti Partnerséggel kapcsolatos új, innovatív ötletek becsatornázására is.