Hamarosan:
Nem sokkal azután, hogy a cseh Alkotmánybíróság meghozta pozitív ítéletét, a cseh államfő aláírta a Lisszaboni Szerződést. Ezzel lezárult a ratifikáció és még karácsony előtt életbe léphet Európa új alapszerződése.
Bár a cseh államfő hosszan és kitartóan küzdött a döntően intézményi reformokat tartalmazó Lisszaboni Szerződés ellen, ma (november 3.) kézjegyével látta el a dokumentum ratifikációs okmányát. Jan Fischer, Csehország miniszterelnöke bejelentette, holnapig ő is elvégzi a rá háruló formalitásokat, és ezzel a Szerződés még idő előtt, 2009 decemberében életbe léphet.
„Számítottam rá, hogy az Alkotmánybíróság ilyen ítéletet hoz, és tiszteletben tartom azt. Akkor is, ha sem a tartalmával, sem az indoklással nem értek egyet.” – mondta Vacláv Klaus a mai napon. A cseh államfő ennek ellenére nem kímélte a bírákat, és az elfogultság vádja alapján, úgy vélte, rendkívüli felelősség terheli őket.
„Az Alkotmánybíróság döntése nem egy semleges jogi vélemény, hanem a Szerződést támogatók részrehajló védelme a dokumentum részére.” – véli Klaus. „A Cseh Köztársaság nem szuverén állam többé.” – hangzik az államfő keserű következtetése.
A Cseh Köztársaság elnöke ezzel a lépésével korábbi ígéreteinek tett eleget. Miután a múlt hét végén tartott uniós csúcstalálkozón az EU27-ek állam- és kormányfői biztosították, hogy Csehország mentességet kap a Lisszaboni Szerződésben foglalt Alapjogi Charta alól, Klaus közölte, hogy az Alkotmánybíróság pozitív ítélete esetében aláírja a Szerződést (EurActiv.hu 2009.10.30.).
Míg azonban Klaus kesereg, Európa ünnepel. Bár korábban az európai közvélemény attól tartott, hogy Klaus addig tartóztatja a ratifikációt, amíg a brit toryk a jövő tavaszi választásokon hatalomra jutnak, és népszavazást írnak ki a szigetországban (EurActiv.hu 2009.09.24.), ma biztossá vált, hogy a Szerződés még a tervezett időpont előtt egy hónappal, 2009 decemberében életbe léphet.
Bár egyelőre az EU intézményeinek képviselői nem nyilatkoztak hivatalosan a cseh államfő döntéséről, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke tegnap a következő szavakkal üdvözölte az Alkotmánybíróság döntését.
„Rendkívül elégedett vagyok, hogy a cseh Alkotmánybíróság megnyitotta az utat a Lisszaboni Szerződés Cseh Köztársaság általi ratifikációja előtt. A cseh kormánynak a múlt heti Európai Tanács ülésén a tagállamok által nyújtott [garanciák] mellett úgy hiszem, semmilyen további szükségtelen késedelem nem akadályozhatja a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését.” – mondta tegnap az európai vezető.
Fredrik Reinfeldt, a soros elnökséget vivő Svédország miniszterelnöke ezzel egyidőben leszögezte, amint Klaus megejti „az aláírást Csehországban, az elnökség folytatja a Lisszaboni Szerződés előkészületeinek teljesítését”.
Gordon Brown brit kormányfő a BBC cikke szerint úgy nyilatkozott, hogy „ez az a nap, amikor Európa előrébb léphet” a fejlődésben. A brit toryk ugyanakkor azt közölték, holnap reagálnak a közleményre.
A német kancellár asszony, Angela Merkel a cseh államfő aláírásával egy időben, az Egyesült Államok kongresszusában fogadta az alsó és felsőházi képviselők nem akaró tapsát, történelmi hangulatú beszédét követően, így egyelőre nem kommentálta az európai eseményeket.
Holnap várható reakció a magyar kormánytól is, a Magyar Szocialista Párt EP-képviselője azonban már most közzétette véleményét.
Gurmai Zita, az MSZP európai parlamenti képviselője szerkesztőségünknek eljuttatott közleményében „ünnepi napnak” nevezte a mai napot, mivel „a Lisszaboni Szerződéssel az Európai Unió működése demokratikusabb, átláthatóbb és emberközelibb lesz. A szerződéshez csatolt Alapjogi Charta pedig biztosítja majd az európai értékeknek és az alapvető emberi jogoknak az eddigieknél szélesebb körű érvényesülését”.
Következő lépések:
2009. december 1.: A Lisszaboni Szerződés életbe lép