Hamarosan:
Tegnap (március 8.) a magyar célközönség is megvitathatta az Európai Unió következő tíz évének versenyképességi stratégiáját. Az Európa 2020 elképzelést szakértői oldalról rengeteg kritika érte, de hiányérzetének adott hangot a magyar kormány is. Mivel a stratégia első értékelése éppen a magyar soros elnökség idejére esik, a Bizottság szemmel tartja a magyar álláspontot.

A kohéziós politikát kell az Európa 2020 stratégia középpontjába állítani, mondta el a Miniszterelnöki Hivatal, a GKI Gazdaságkutató és az Európai Bizottság közös szervezésében megvalósuló tegnapi konferencián Molnár Csaba kancelláriaminiszter.

Bár az Európai Bizottság által a múlt héten (EurActiv.hu 2010.03.03.) bemutatott szöveg az „inkluzív növekedés” kapcsán tárgyalja a területi és a társadalmi kohézió egyes vonatkozásait, a miniszter úgy véli, hogy az nem kap megfelelő hangsúlyt a lisszaboni stratégiát felváltó versenyképességi alapvetések körében.

Molnár Csaba a kormány hiányérzetét tolmácsolta amiatt is, hogy a stratégia egyáltalán nem tér ki a Közös Mezőgazdasági Politika (KAP) reformjára, amely véleménye szerint „elengedhetetlen” összetevője a stratégia által kitűzött zöld fejlődési célnak.

Mindazonáltal a miniszter hangsúlyozta, hogy „ha jól hajtjuk végre, akkor [az Európa 2020] stratégia akár a remény hordozója is lehet”, a válságból kivezető út. A programot „összességében jóként” értékelte, amely „támogatható irányba halad”.

Barroso fél szeme rajtunk pihen

Az Európai Bizottság számára most kiemelt jelentősséggel bír Budapest álláspontja. Magyarország 2011 első felében veszi át az Unió soros elnökségét, vagyis az Európa 2020 stratégia első értékelését a magyar miniszterek vezénylik majd le a Tanácsban. Egyben ez lesz az első olyan lehetőség is, ahol kiigazításokat lehet javasolni a szöveghez.

Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője szerint éppen ezért „nem véletlen, hogy [a stratégia szerdai bemutatását követően] Barroso első útja Budapestre vezetett”.

Az Európai Bizottság elnökének és a magyar miniszterelnöknek egy órásra tervezett munkavacsorája három órásra nyúlt múlt szerdán (március 3.), melynek során Bajnai Gordon is a kohéziós politika erősítését, új, a területi különbségek csökkentését célzó, számszerűsíthető célkitűzés meghatározását javasolta Barrosonak.

Brüsszelben sokak csodálkozását kiváltotta, hogy Barroso ezt követően egy pártpolitikai eseményen is részt vett. Az Európai Néppárt ugyanis a Fidesz társszervezésében kihelyezett ülést tartott a fővárosban (március 4.).

Orbán Viktor a nyilvános szerepléseiben visszatérő elemként jelen lévő mondatokkal utasította vissza, hogy kollégái a Fidesz választási győzelmét készpénznek vegyék, Joseph Daul, az Európai Néppárt parlamenti csoportjának elnöke azonban a kihelyezett ülésen úgy fogalmazott: „Tudom, hogy amikor legközelebb jövök, akkor már a miniszterelnökkel beszélhetek.”

Bár maga Barroso nem beszélt arról, hogy bízik-e a Fidesz sikerében az áprilisi választásokon, de „régi barátjának” nevezte Orbán Viktort, akivel az ülés előtt személyes megbeszélést is folytatott.

A Bizottság elnöke felszólalásában az Európa 2020 stratégiát méltatta, és emlékeztette a tagállamokat, hogy az csak az ő közreműködésükkel valósítható meg.

„A stratégia minden céljára vonatkozóan egyértelműen meghatároztuk, hogy mit kell tennie a Bizottságnak közösségi szinten, és mi az, amit nemzeti szinten kell megtenni. Mindkét szintre szükség van.” – mondta Barroso, majd hozzátette „össze kell egyeztetnünk a két szintet, és világosan el kell különíteni a felelősségi köröket.”

Megvalósíthatóság: csak a tagállamokon múlik?

Hasonlóképpen Molnár Csaba kancelláriaminiszter is hangsúlyozta, hogy „el kell kerülni, hogy a stratégia az illúzió politikájának szinonimájává váljon”. A miniszter mindezt a tervezhetőség és a megvalósíthatóság összhangjával látná biztosítottnak, ám ennek részleteire nem tért ki.

A stratégiával szemben felhozott leggyakoribb kritika ugyanakkor éppen a megvalósíthatósággal kapcsolatban merül fel. Az Európai Parlament (EP) foglalkoztatási és szociális bizottságának képviselői múlt heti ülésükön (március 4.) párthovatartozástól függetlenül adtak hangot kételyeiknek arra vonatkozóan, hogy vajon megvan-e a tagállamokban az a politikai akarat, hogy a stratégiát végrehajtsák.

Az Európai Néppárt felszólaló képviselői szerint a korábbi tíz éves stratégia kudarcáért nagyrészt a nyílt koordinációs eljárás hibái, és a monitoring hiánya felel. Antigoni Papadopoulou a szocialisták képviselőcsoportjának tagja aláhúzta: olyan részleteket is mihamarabb ki kell dolgozni, mint, hogy milyen monitoring rendszert használunk, illetve, hogy ki fogja a stratégia esetlegesen szükséges módosításait, kiegészítéseit elvégezni, vagy, hogy milyen módszerrel fogjuk megvizsgálni, hogy elértük-e a kívánt eredményeket.

Az ülésre meghívott foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős európai biztos, Andor László válaszában hangsúlyozta, hogy éppen a tagállamok eltérő álláspontjai miatt nem vezetheti be a Bizottság egyetlen rendelettel a szükséges változásokat. Egy minőségi keretrendszer ugyanakkor alkalmas lehet a koordinációra, vélte Andor.

„Valaki azt mondja túl kevés, valaki azt, hogy túl sok, amit a stratégiában leírtunk.” - mondta a biztos, majd hozzátette, hogy a Bizottság a realizmus talaján áll: „Kevesebbet akarunk ugyan, de azt a kevesebbet meg akarjuk valósítani.”

Véleménye szerint a siker a tagállamok akaratán múlik. „Metodológiánk ugyan sok tekintetben megerősítésre szorul, de megvan, és ha a tagállamok is elkötelezik magukat, (…) akkor lehet javulást elérni.” – mondta.

Fabian Zuleeg, az European Policy Centre brüsszeli think tank elemzője szerint a stratégia ugyan reagál a lisszaboni elődjének hiányosságaira, vagyis kitűzi a megfelelő célokat, de nem kapcsolja hozzájuk a megfelelő eszközöket.

„Ki ne akarná, hogy az EU a nagyobb mértékű innovációra, a jobb oktatásra, vagy az alacsonyabb mértékű szegénységre törekedjen? (…) [Ennek megvalósításához azonban] meg kell beszélni, hogy ki miért felel, ki mit csinál és milyen eszközökkel!” – mondta Zuleeg.

„A mi dolgunk az, hogy a különböző ösztönzőket összehangoljuk, a pénzügyi eszközöket pedig alájuk rendeljük.” – hangsúlyozta a parlamenti vitán Andor. Szerinte konkrét cselekvési tervet a széleskörű egyeztetések után lehet letenni az asztalra.

Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője is a biztos álláspontját ismételte a tegnapi konferencián: „A projekt gazdája az [állam- és kormányfőkből álló] Európai Tanács lesz, a Bizottság ellenőrzi a folyamatokat, és az Európai Parlament is nagyobb szerepet kap.”

Következő lépések:

© EurActiv 2003-2012. Minden jog fenntartva.