PARTNEREINK
Hamarosan:
Az uniós külügyminiszterek múlt hét végi (március 5.-6.) találkozójukon áttekintették az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) létrehozásával kapcsolatos feladatokat, valamint a közösség Nyugat-Balkánnal, a Közel-Kelettel és a világ leggyorsabban fejlődő gazdaságaival folytatott kapcsolatát.
Forrás: EUvonal/EurActiv
Az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) illetően egyetértettek abban, hogy az EU a világ legnagyobb diplomáciai hálózatát építené ki, s az egyes országokban létesítendő képviseleteknek az Unió teljes kapcsolatrendszeréről áttekintéssel kellene rendelkezniük.
A miniszterek már a következő, március 22-i rendes külügyminiszteri találkozón konkrét menetrendet határoznak meg az EKSZ létrehozásáról. A cél, hogy a szolgálat brüsszeli központja bármiféle válság gyors elemzésére és kezelésére készen álljon.
Arról, hogy a hálózat kiváltsa-e, és ha igen, hogyan az egyes tagállamok diplomáciai képviseleteit, a miniszterek még nem kívántak tárgyalni, a vitát későbbre halasztották.
Hozzászólásában Balázs Péter magyar külügyminiszter fontosnak nevezte, hogy az egyes tagállamok diplomatái is vegyenek részt a kiépülő szolgálatban, különös tekintettel a földrajzi arányokra. A szolgálat konkrét felállításakor megfontolt, körültekintő eljárásra van szükség – tette hozzá.
Az EurActiv értesülései szerint ez Magyarországra nézve nagyjából 6-8 főt jelentene, így elsősorban tapasztaltabb diplomatáknak van esélyük egy-egy uniós képviseleten helyet szerezni.
Az ülésen először résztvevő Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hangsúlyozta, hogy a Külügyi Szolgálat felállítása aligha lehetséges a Lisszaboni Szerződésben előírt áprilisi határidőig, tekintettel arra, hogy elképzeléseit még az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
A Nyugat-Balkánnal kapcsolatban Balázs Péter emlékeztetett rá, hogy Magyarország a legelsők között kezdett el új felfogásban foglalkozni ezzel a térséggel, tavaly októberben megrendezve a Visegrádi Négyek és a nyugat-balkáni országok külügyminisztereinek találkozóját.
Számos további kezdeményezés látott ezen kívül napvilágot: „van egy osztrák-görög, amely a 2014-es évet, mint az I. világháború kitörésének százéves évfordulóját tűzte ki céldátumul, hogy addig lépjünk előre. Készül egy horvát-szlovén szervezésű konferencia márciusra, és most tettek le az asztalra egy olasz-spanyol kezdeményezést, hogy júniusban legyen majd Szarajevóban egy nagyszabású konferencia” – mondta el a külügyminiszter, hozzátéve, hogy az előrelépéshez újra át kell gondolni a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos stratégiát, mivel egy 15 éve tartó államképződési, béketeremtési folyamatot kell célba juttatni. Kitért arra, hogy meg kell erősíteni a regionális megközelítés és a regionális együttműködés fontosságát.
A világ leggyorsabban fejlődő gazdaságaihoz fűződő uniós kapcsolatok kérdésköréből kiemelten Indiát, Kínát és Brazíliát tárgyalták a 27-ek, hangsúlyozva, hogy hosszú távú stratégiák kialakítására van szükség. Balázs Péter javasolta, hogy tegyék tartalmasabbá az uniós találkozókat ezekkel az országokkal és erősítsék az EU jelenlétét a G-20 államcsoportban.
A Közel-Kelettel kapcsolatban az uniós külügyminiszterek megerősítették elkötelezettségüket a két állam koncepciója mellett. Elhatározták, hogy az unió újabb kezdeményezéseket indít: Izraelt illetően elmélyítené a meglévő kapcsolatokat, Palesztin Hatóság esetében pedig nagyköveti szintre emelné a diplomáciai kapcsolatokat minden tagállam. Balázs Péter hozzászólásában – emlékeztetve a Koszovó elismerésével kapcsolatos helyzetre – hangsúlyozta, hogy olyan lépéseket kell meghirdetni, amelyekkel az unió egésze egyetért.