PARTNEREINK
Hamarosan:
Az európai kormányok és az uniós tisztségviselők egyaránt azért küzdenek, hogy valamiféle választ találjanak a gazdasági és pénzügyi zavarokra. A válság kezdi kritikus mértékben maga alá gyűrni a kontinens keleti felét. Bár az EU és az IMF szerint is jó úton járunk, a szomszédos országok pénzügyi szereplői úgy vélik, hazánk helyzete a legválságosabb a régióban. Az EurActiv hálózat tagjai hazájukból jelentenek.
Joaquín Almunia, az EU gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa szerdai (február 18.) beszédében elmondta, nagyon aggódik a kelet-európai tagállamok valutáinak erős értékromlása miatt.
A biztos elmondta, hogy különösen aggasztja Magyarország, Lengyelország, Románia és Csehország árfolyamainak illékonysága. Szlovákia és Bulgária ezzel szemben megúszta a válság árfolyamra kifejtett negatív hatását, hiszen Pozsony 2009. január elsejétől tagja az eurózónának, Szófia pedig fix árfolyammal az euróhoz kötötte a levát.
Nem minden kelet-európai kormány osztja azonban Almunia aggodalmát. A soros elnökséget vivő Csehország miniszterelnök-helyettese és európai ügyekért felelős minisztere, Alexandr Vondra például úgy nyilatkozott, „nem látja megalapozottnak”, hogy további lépéseket tegyenek a recesszió elkerülése érdekében Csehországban. Vondra elmondta, hogy Csehországot nem érinti súlyosan a válság, mivel a csehek konzervatív emberek, aki nem vettek fel olyan nagy hiteleket.
A Cseh Köztársaság valóban nincs olyan rossz helyzetben egyelőre, és a cseh korona árfolyama stabilan 29 korona/euró. Miroslav Singer, a cseh nemzeti bank elnök-helyettese szerdán arról beszélt, hogy a korona a közeljövőben várhatóan még erősödni is fog az euróval szemben. MIrek Topolánek cseh miniszterelnök ugyanakkor arra figyelmeztetett, lehetséges, hogy országa nem fogja teljesíteni a maastrichti deficit-kritériumot, amely az euró bevezetéséhez elengedhetetlenül szükséges.
Mindenki mást mond: Jön az euró, jó az irány vagy államcsőd van?
Magyarországon erősen ingadozik a forint euróhoz viszonyított árfolyama. A korábbi 250-260 forint/euróhoz képest tegnapelőtt 310 körül, míg tegnap 299 alatt is járt az árfolyam, míg végül 302 Ft/euró körül zárt.
Benczédi Balázs, az ING Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója az Index.hu-nak eljuttatott véleményében arra figyelmeztet, hogy a várakozásokkal ellentétben a forint árfolyama nem fog egy-két év múlva visszaállni a régi helyzetébe. „Nem, nem fog, sőt meg merem kockáztatni, hogy a gazdasági hatáson túl elsősorban társadalmi feszültségeket okoz majd, amit nem fogunk kiheverni az elkövetkező 30 évben.” – írja Benczédi.
Gyurcsány Ferenc, hétfői, a Parlamentben tartott évértékelő és évnyitó beszédében ugyanakkor arról beszélt, hogy hazánk 2012 és 2014 között csatlakozhat az euróövezethez, de csak abban az esetben, ha az ország befejezi a közszféra reformját és a fenntartható költségvetési politikát alakít ki.
Az Európai Bizottság ezen a héten bemutatott konvergencia-értékelése szerint Magyarország jó úton jár, de a megfelelő eredményhez folytatni kell a reformokat és javítani kell az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát (EurActiv.hu 2009.02.19.).
Az IMF, a Világbank és az Európai Bizottság együtt 6,5 milliárd euró kölcsönt nyújtott hazánknak októberben, hogy erősítsék a befektetők bizalmát (EurActiv.hu 2008.10.30.). Az IMF akkor kedvezően értékelte a magyar gazdasági stabilizációs programot.
A három nemzetközi szervezet képviselői február 4-16. között Budapesten konzultáltak az ország vezetőivel és –a Bizottsághoz hasonlóan- kedvezően értékelte az ország eddigi tevékenységét. „A magyar hatóságok megvalósították a novemberi Szándéknyilatkozatukban foglaltakat. A mennyiségi teljesítmény-kritériumok és a 2008 decemberére előirányzott célértékek mind teljesültek. A fogyasztói árindex a vártnak megfelelően a tervezett alatt volt. A strukturális teljesítmény-kritériumok és szintek szintén teljesültek.” – írta az IMF értékelésében.
A pozitív értékelésekkel szemben Járai Zsigmond a Liberális Gazdasági Fórumon elmondta "Lényegében hónapok óta államcsőd van, hiszen nem ad nekünk hitelt senki. Addig vagyunk a víz felett, amíg kitart a Nemzetközi Valutalap, a Világbank és az EU húszmilliárd eurós hitele".
Rövidebb úton az euróig?
Lengyelországban a kormány a közelmúltban Brüsszel elé dobta a kesztyűt, mikor azt javasolta, hogy a kelet-európai országoknak engedjék meg, hogy rövidebb úton csatlakozzanak az eurózónához, ahogy az euróövezet jelenlegi tagjainak sem kellett minden esetben betartani a Stabilitási és Növekedési Paktumban lefektetett szabályokat.
Zbigniew Chlebowski, a lengyel kormánypárt (Polgári Platform - PO) tagja elmondta, hogy Lengyelország felgyorsítja az ERM2-be (második árfolyam-mechanizmus) való belépését, amely az euró bevezetésének egyik előfeltétele. A lépésre anélkül kerülne sor, hogy végrehajtanák azokat az alkotmányos változtatásokat, melyeket az ellenzéki Jog és Igazság párt követel. Varsó tavaly mutatta be az euróövezethez való csatlakozásról szóló tervét, melyben 2012-t jelölték meg céldátumként.
Akkor több elemző is úgy vélte, hogy a cél túlságosan ambiciózus. A lengyel zloty árfolyama 3 zloty/euró körül volt stabil, de mostanra már 5 zlotyi/euróra emelkedett.
Minden ország külön eset
Szlovákia nemrég lett tagja az eurózónának (EurActiv.hu 2009.01.05.), így a gazdasági helyzete is jobbnak tűnik, bár, mint termelő típusú országot, érzékenyen érintette a külföldi kereslet zuhanása.
Zdenko Štefanides, a szlovák VUB bank vezérigazgatója 3 százalékos növekedést jósolt 2009-re. „Továbbra is fennáll azonban a kockázat, hogy lejtőre kerülünk.” – hangsúlyozta. Štefanides azt is elmondta, hogy Szlovákia euróövezeti tagsága sokat segített a gazdasági válság hatásai elleni küzdelemben. „Más országokhoz képest nálunk sokkal stabilabb a pénzügyi tőke.” – mondta.
Romániában a lej majdnem 20 százalékot vesztett értékéből az elmúlt évben. 2005 és 2008 között 3,5-ről 3,7 lej/euróra esett, és 2008 decemberétől hirtelen zuhant 3,9-ig. 2009 januárjában a román fizetőeszköz még a történelmi mélypontot is megjárta, ekkor 4,3 lejért adtak egy eurót. Mostanra 4,2 az árfolyam. A munkanélküliség, a kormány előrejelzései szerint, várhatóan 5 százalékkal fog növekedni, ami főleg az autóipar és más ágazatok elbocsátásainak köszönhető.
Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank elnöke szerdán úgy nyilatkozott, fontolóra vette, hogy IMF kölcsönért folyamodik, és hozzátette, hogy egy ilyen csomag uniós támogatást is tartalmazna. Nem adott azonban információt a csomag méretéről.
Több részletet árult el a Societé Générale bank képviselője. Ariel Emirian, a bank vezérigazgató-helyettese az Agerpresnek nyilatkozva elmondta, Romániának 4-6 milliárd euróra lenne szüksége, és a kölcsön nagy részét a bankszektor stabilizációjára kellene fordítani.
Emirian szerint Románia nem áll a gazdasági összeomlás szélén, hiszen sokkal jobb helyzetben van, mint más országok a régióban, és itt Magyarországot hozta fel példaként.
„Nem hiszem, hogy Romániában sor kerülne pénzügyi összeomlásra. Nem vagyunk Magyarország helyzetében.” – mondta.
Bulgáriában a 1997-ben vezették be a „valutatáblát”, vagyis a nemzeti valuta rögzítését. A viszonyításhoz először a német márkát, majd az eurót alkalmazták. Az ország úgy tűnik, szomszédainál jobban kezeli a válságot.
Almunia korábban azt javasolta Bulgáriának, hogy igyekezzen jobban kezelni „a piacok idegességét”. A Bizottság szerdai jelentésében pedig már egyenesen dicséri az országot. „Kérem folyassák, amit eddig is csináltak!” – mondta a gazdasági biztos.
Az EurActiv bulgáriai partnere azonban arról ír, hogy a Bizottság figyelmeztette Szófiát, ne emelje a közszféra fizetését. A figyelmeztetés néhány órával azután érkezett, hogy a bolgár kormány bejelentette ezen szándékát. Az országban néhány hónapon belül általános választások lesznek, pontos dátum még nincs megjelölve.
A Bizottság Bulgáriának, Csehországnak, Észtországnak, Magyarországnak és Lengyelországnak tett ajánlásairól több információt itt olvashat.