Hamarosan:
„Mindkét ország elfogadja az EBESZ kisebbségekért felelős főbiztosának ajánlásait [a szlovák nyelvtörvényre vonatkozóan].” - jelentette be Bajnai Gordon a tegnapi (szeptember 10.) szlovák-magyar miniszterelnöki találkozót követően. Bár maradtak nézetkülönbségek, a kormányfők tizenegy pontos nyilatkozatában számos olyan megállapodás és szándéknyilatkozat született, amely reménytelinek hat a két ország hányattatott viszonyában.
Tizenegy pontos, közös nyilatkozatot mutatott be a magyar és a szlovák kormányfő tegnap, miután egy órás csúszással, a nemzetközi média figyelmétől övezve megtartották a közös sajtótájékozatót.
A magyar újságírók már arra is felfigyeltek, hogy a két kormányfő egyáltalán kezet fogott egymással, így a nyilatkozatban lefektetett határozott vállalásokra valószínűleg kevesen számítottak. Az érdeklődés középpontjában a szlovák államnyelv-törvény és a magyar köztársasági elnök révkomáromi, augusztus 21-én meghiúsult látogatása állt.
Robert Fico szlovák, és Bajnai Gordon magyar miniszterelnök megegyezett, hogy a szlovák államnyelv törvény kapcsán elfogadja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet[1] (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa, Knut Vollebaek ajánlásait. A szlovák fél nevében Robert Fico garantálta, hogy a törvényhez készítendő végrehajtási határozatot ennek megfelelően készítik el, vagyis a két ország között fennálló „értelmezési- és jogi vitákat” e szerint rendezik.
Ahogy az a HVG ma megjelent írásából kiderül, a szlovák fél eleinte nem kívánta bevonni az EBESZ-t a rendezésbe, mivel Knut Vollebaek állásfoglalása szerint az államnyelv-törvény célja jogos igényen alapul, hiszen „legitim törekvés Szlovákia részéről a szlovák nyelv védelme”. A főbiztos azonban számos kifogást talált annak tartalmára vonatkozóan, aminek figyelembe vételét a magyar fél követelte.
A megállapodás szerint „a szlovák fél megerősíti, hogy szorosan együttműködik az EBESZ főbiztosával az egyezmény végrehajtásában”, mondta Bajnai Gordon, aki a vendéglátó jogán ismertette a megállapodás tartlamát.
A magyar miniszterelnök többször hangsúlyozta, hogy a két fél között fennálló jogi, értelmezésbeli és véleménykülönbségek nem oldódtak meg, ugyanakkor jelentős eredményként értékelte, hogy „a problémákat az asztalra tudtuk tenni” és „utat nyitottunk egy rendezési folyamat irányába”.
Az államfő ügye uniós precedens lehet
Míg az államnyelvtörvény kapcsán a nemzetközi közvetítő elfogadása meglepően erős kötelezettségvállalás mindkét, de elsősorban a szlovák fél részéről, Sólyom László meghiúsult szlovákiai látogatása ügyében csak szerényebb állásfoglalás született.
A széchényi találkozón elfogadott nyilatkozat harmadik pontjaként a két ország „kifejezte sajnálatát a történtek felett”, ugyanakkor ismét jelentős hangsúlyt kapott, hogy erre csak a véleménykülönbségek fenntartása mellett kerül sor. Mindez azt jelenti, hogy Szlovákia nem követte meg a magyar államfőt, és Magyarország továbbra sem tartja elfogadhatónak a bánásmódot.
A két fél ezen kívül egy szakértői bizottság felállításáról állapodott meg, amely kidolgozza, hogyan kell a jövőben az ilyen szintű látogatásokat előkészíteni. Ahogy azt Balázs Péter, külügyminiszter a Magyar Televízióban az incidens után elmondta, az Európai Unióban hiányoznak a közjogi méltóságok államközi látogatásait szabályozó normák, így ennek a bizottságnak a munkája akár Brüsszel figyelmét is megragadhatja.
Ugyancsak az államfő látogatása kapcsán a két ország vezetője deklarálta, tiszteletben tartja a személyek szabad áramlásáról szóló uniós alapelvet. Bár a nyilatkozat nem szólt arról, hogy az elvet a szlovák fél megsértette-e azzal, hogy megtiltotta az államfőnek a belépést, Fico és Bajnai ezúton (is) biztosítani kívánják, hogy ilyen konfliktusra többé ne kerüljön sor.
A célok a nyilatkozat többi pontján is hasonlóak, csak az eszközök változnak. A felek „egyetértenek abban, hogy össze kell hívni az összes, a két ország között fennálló vegyesbizottságot”, hogy minden területre kiterjedően tisztázni lehessen a vitás kérdéseket. Létrehoznák továbbá a magyar szlovák együttműködési tanácsot, amely évente kibocsátaná a két ország kapcsolatait értékelő jelentését, sőt külön támogatási keretet állítana fel a gazdasági, civil, kulturális, oktatási és egyéb közös programok finanszírozására.
Érdekes módon ezen a ponton sem esett szó a Visegrádi Együttműködésről, melynek keretében Szlovákia és Magyarország rendszeresen érintkezik, sőt a Visegrádi Alap keretében külön pénzekkel támogatja az országok közötti kapcsolatok erősítését.
„Azt kérjük, hogy ez a neuralgikus pont tűnjön el a viszonyunkból”
Robert Fico a magyar miniszterelnök beszédét követő felszólalásában leszögezte, teljesen egyetért Bajnai Gordonnal abban, hogy gyakrabban lenne szükség szlovák-magyar vezetői szintű találkozókra. „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a média kommunikáljon helyettünk.” – mondta a szlovák kormányfő.
Szükségesnek tartotta azonban megismételni azon véleményét, miszerint Magyarországon „kampány folyik” Szlovákia ellen, melyben „a nemzeti kisebbségeket, beleértve a magyar kisebbséget egy elnyomott, diszkriminált kisebbségként állítják be”.
„Ki kívánom jelenteni, hogy az összes kisebbség kezelése, beleértve a magyart, megfelel az európai standardoknak.” – mondta a szlovák kormányfő. Példaként említette, hogy a magyar kisebbségi iskolákon és a politikai jogok biztosításán túl, magyar kisebbségi párt is van a parlamentben, melynek tagjai fontos kormányhivatalokat is ellátnak. „Az én testőrségemben is van olyan személy, aki magát magyarnak vallja” – mondta Fico.
A szlovák kormányfő ugyanakkor ezt követően nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy a szlovákiai magyarság képviselői ma (szeptember 11.) részt vesznek a kárpátaljai magyarok fórumán. „Ez a fórum számunkra problematikus” – mondta Robert Fico, majd a szlovák-magyar kapcsolatokra utalva hozzátette, „Azt kérjük, hogy ez a neuralgikus pont tűnjön el a viszonyunkból”.
Vélemények:
A Fidesz vezető külpolitikusa, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kudarcként tekint a találkozóra. Németh Zsolt az MTI-nek elmondta, elsősorban azt hiányolja, hogy Pozsony nem követte meg a magyar államfőt az augusztus 21-i kitiltásért.
A Nézőpont Intézet nevében nyilatkozó Szabó Márk, vezető elemző szerint bevett szokás, hogy „a belpolitikában sikertelen politikusok a külpolitikába meneküljenek”. Az elemző elmondta, nem tekint előrelépésként a találkozóra, mivel a szlovák miniszterelnök nem kért bocsánatot Sólyom László kitiltásáért. Véleménye szerint „egy olyan ország esetében, amely nemzetközi és közösségi jogi normákat sért meg, (…) nem elegendő, ha mindkét ország sajnálkozását fejezi ki az eset miatt”.
Becsey Zsolt, a Fidesz volt EP-képviselője úgy véli, hogy Szlovákia közösségi jogot sértett, ezért a magyar kormányfőnek „egy jogsértési eljárás beindítását kellene kezdeményeznie”.
Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke a Magyar Televízó Napkelte című műsorában elmondta, örül a találkozón tett előrelépéseknek, és bírálta azokat, akik nem teszik ugyanezt. Véleménye szerint nem reális várakozás, ha valaki arra számított, hogy a szlovák fél bocsánatot kér Magyarországtól, de "a párbeszéd, a tárgyalás, az együttműködés megindulása mindenképpen sikernek számít".
Az Magyar Demokrata Fórum vezetése sikertelennek ítélte a szlovák-magyar kormányfői találkozót, és azt nehezményezte, hogy a szlovák belpolitika nem került a tárgyalóasztalra.
„Nehéz eredményesnek minősíteni a két miniszterelnök találkozóját, mert bár a 11 pontos közös nyilatkozat számos, a kétoldalú kapcsolatokban kiemelten fontos kérdést tartalmaz, a mostani feszültség okairól, az azokat előidéző szlovák politikáról nem esik bennük szó.” – olvasható a rövid állásfoglalásban.
Az Szabaddemokraták Szövetsége nem sokkal atalálkozó után kiadott nyilatkozatában „sajnálattal” állapítja meg, „hogy két ország miniszterelnökének találkozója kevés kézzelfogható eredményt hozott.”
Az MSZP volt koalíciós partnere, akinek alacsony támogatottsága a júniusi EP-választásokon kézzelfogható bizonyítást nyert, egy kerekasztal összehívásában látja a megoldást. „Ebben a helyzetben kezdeményezzük egy kerekasztal összehívását - magyarországi és szlovákiai tudósok, művészek, értelmiségiek, véleményformálók (beleértve magyországi szlovákokat és szlovákiai magyarokat is) részvételével - melynek feladata, hogy a helyzet normalizálására vonatkozó ajánlásokat fogalmazzon meg.” – olvasható a nyilatkozatban.
Az SZDSZ tehát nem értékeli sikeresnek a Fico-Bajnai találkozót. „Helyeseljük, hogy a magyar állami vezetők nyitottak a párbeszédre, ennek azonban akkor van értelme, ha a vitás kérdéseket nyíltan és őszintén fel lehet vetni és azokban van esély az előrelépésre.” – szögezi le az állásfoglalás.
[1] Az EBESZ nem az Európai Unió intézménye, hanem önálló nemzetközi szervezet. 56 tagállamot számlál, melyek nem csak európai, hanem közép-ázsiai és észak-amerikai országok is. A szervezet elsődleges feladata a béke megőrzése, így elsősorban biztonságpolitikai jelentőséggel bír. Eszköztára a korai figyelmeztetés és konfliktus-megelőzéstől a válságkezelésen át a választási megfigyelésig és a válság utáni politikai és társadalmi rehabilitációig terjed. A válságok politikai-katonai, gazdasági és környezeti következményein túl foglalkozik azoknak ez emberekre, a társadalomra kifejtett hatásaival is. A kisebbségek jogainak védelmét szintén elsődleges feladatának tekinti.