Hamarosan:
Európai Digitális Könyvtár kialakításán dolgozik az Unió. Az Europeana névre hallgató projekt 2008. novemberében indul. Célja, hogy egyetlen honlapon keresztül elérhetővé tegye az európai kultúra termékeit. A kezdeményezés buktatója lehet, hogy a tagállamok nem haladnak elég gyorsan a digitalizációval. Az Unió ezért a magánszektor bevonására ösztönzi a tagállamokat.
Az Európai Digitális Könyvtár célja egyrészt, hogy egy helyen gyűjtse össze a könyvekben, zenei alkotásokban, festményekben, fényképeken és filmeken őrzött sokszínű európai kultúrát, másrészt, hogy ezeket könnyen, akár otthonról is elérhetővé tegye. Az Europeana elnevezésre hallgató projekt, a 2005-ben elindított i2010 kezdeményezés része. A projekt keretében eleinte mintegy kétmillió könyv, film, fotó, kézirat és más kulturális termék digitalizálását tervezik. Később ez a szám 6 millióra is nőhet.
Forrás- és technológiai hiány
Ennek érdekében azonban az európai könyvtárak, múzeumok és egyéb kulturális intézetek nagy beruházásokra kényszerülnek. Az EU a 2009-2010-es időszakban - az eContentplus program keretében - mintegy 120 millió euróval járul hozzá az európai kulturális örökség online elérhetőségének javításához. Ebből azonban csak 69 millió euró vonatkozik digitalizálási tevékenységre, míg a Bizottság becslése szerint, az európai könyvtárakban fellelhető ötmillió könyv digitalizálásának teljes költsége önmagában körülbelül 225 millió euróra tehető, nem számítva többek közt a kéziratokat és a festményeket.
Vagyis, ha a tagállamok nem növelik a kapacitásaikat, akkor az Európai Digitális Könyvtár novemberi nyitása füstbe mehet. Az Európai Bizottság ennek érdekében már 2006-ban elfogadott egy ajánlást, most viszont a magánszektor bevonását, valamint a tagállami hozzájárulások növelését sürgeti.
A pénzügyi háttér mellett gyakran a technológiai feltételek is hiányoznak. A Bizottság szerint a legtöbb országban még nem áll rendelkezésre sem a digitalizálás módszertana, sem technológiai háttere, hiányzik továbbá a megfelelő szakértelem is.
A Bizottság ennek ellenére bízik benne, hogy az Europeana még az év vége előtt megnyílhat. „Bár a tagállamok jelentős előrelépéseket tettek a kulturális tartalmak internetes elérhetősége terén, mind a köz-, mind a magánszféra részéről több befektetésre lesz szükség a digitalizálás ütemének felgyorsításához. Szeretném, ha az Europeana névre keresztelt, tartalomban gazdag Európai Digitális Könyvtár az év vége előtt megnyílhatna a közönség előtt,” mondta Viviane Reding, az EU információs társadalomért és médiaügyekért felelős biztosa.
Praktikus és kényelmes
Az Europeana próbaváltozatát februárban mutatták be a nagyközönség számára. Az oldalon egyelőre csak egy demóverzió, illetve a projekt promóciós videója tekinthető meg, a nyitást 2008. novemberére tervezik.
Horst Forster, aki az Információs Társadalomért felelős Főigazgatóságon belül, a digitális tartalom és tudásalapú rendszerek részlegének igazgatója, elmondta, hogy az európai kulturális örökség összegyűjtésén kívül az Europeana előnye az is, hogy a tartalom különböző szempontok alapján kereshető lesz, ami „megkönnyíti a felhasználók számára összetartozó anyagok egyesítését és összevetését különböző országokban”.
Ez azt is jelenti, hogy a felhasználók a nélkül érhetik el egy másik tagállam könyvtárának, múzeumának anyagait, hogy az adott tagállamba kellene utazni. Mindenképpen hasznos lehet azok számára, akik eddig csak nehezen jutottak hozzá egy-egy idegen nyelvű szakkönyvhöz, vagy szakfolyóirathoz. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy mennyire adja át egy festmény valós szépségét annak digitalizált, a számítógép képpontjai által felbontott változata, illetve, hogy helyettesítheti-e a monitorról mosolygó Mona Lisa a Louvre ódon légkörét.
Nem tagadható azonban, hogy a kezdeményezés jelentősen hozzájárulhat a kulturális örökség megőrzéséhez és az európai kultúra népszerűsítéséhez. Egy helyen elérhetővé válnak a féltve őrzött műkincsek azok számára is, akik nem tehetik meg, hogy elutazzanak, és élőben lássák azt.
A tartalom eleinte három nyelven – angolul, németül és franciául – lesz elérhető, ám a projekt célja, hogy a végleges tartalmat az EU mind a 23 hivatalos nyelvére lefordítsák.
Az Európai Digitális Könyvtár ötletét az EU kulturális miniszterei 2006. novemberi ülésükön támogatásukról biztosították, majd 2007. szeptemberében az Európai Parlament is pozitívan nyilatkozott a projektről.