PARTNEREINK
Hamarosan:
Pénteken (május 8.) Magyarország EU-tagságának ötödik évfordulója, valamint a Kreativitás és Innováció Európai Éve adott alkalmat az ország politikai és gazdasági elitjének, hogy összegyűljön az Országházban és édesbús megemlékezést tartson az „EU-előtti” időszámításról, illetve, hogy kiemelje, mennyit javult az ország helyzete csatlakozásunk óta. A KKV-Hét keretében megrendezett eseményeken közben szakértők sorolták a magyar innovációs potenciál kihasználásának korlátait.
A Külügyminisztérium pénteken (május 8.) emlékezett meg arról, hogy Magyarország öt éve az Európai Unió tagja. A rendezvényt összevonták a kreativitás és innováció európai évének nyitóeseményével, így a konferencia az „5let(t)” elnevezést kapta.
A konferencia plenáris ülését Halm Tamás, a Gazdasági és Szociális Tanács főtitkára moderálta, aki sziporkázó humorával végig családias hangulatot teremtett a Parlament felsőházi üléstermében, dacolva a nagyszámú érdeklődő három órás plenáris blokk alatt olykor lankadó figyelmével.
A köszöntők meghallgatása előtt egy kisfilmet tekinthetett meg a publikum, mely Magyarország az Európai Unióhoz fűződő viszonyának legfontosabb momentumait mutatta be, az ezen eseményekben tevékenyen résztvevő magyar politikusok szemüvegén keresztül.
A kommunikáció az euroszkepticizmus ellenszere?
A konferencia fővédnöke Szili Katalin házelnök volt, aki azonban – feltehetően a pécsi polgármester-választás miatt - távol maradt. A fővédnök üdvözletét Mandúr László, az MSZP által delegált alelnök adta át, aki Magyarország EU tagságából adódóan megnövekedett érdekérvényesítő-képességének hangsúlyozása mellett figyelmeztetett a magyarországi euroszkepticizmus tendenciájának erősödésére, és megoldásként a hatékonyabb tájékoztatást jelölte meg.
A konferencia résztvevőinek többsége szintén a jobb és szélesebb körű tájékoztatást nevezte meg megoldásként. Kovács László emellett arra figyelmeztetett, „le kellene már szoknia a magyaroknak arról, hogy az Európai Uniót egyes szám harmadik személyként említsék”, hiszen már részesei vagyunk az integrációnak.
Martonyi János szerint az EU támogatottságának drámai csökkenése a magyar közvéleményben szintén aggodalomra ad okot. Véleménye szerint a magyar politikával szemben szkeptikussá váló közvélemény rávetíti véleményét a vétlen európai intézményekre. A volt külügyminiszter szerint azonban meg kell érteni, hogy „a baj nem Brüsszelben van”.
Az Unió sem hibátlan, ugyanakkor a hibák kiküszöbölésére létrejött Alkotmány- illetve Lisszaboni Szerződést nem hagyják érvényesülni – vélte Martonyi. Végül hangot adott azon reményének, hogy idén november 1-jén hatályba léphet a Lisszaboni Szerződés, és új fejezet kezdődhet az európai sikertörténetben.
Magyarország - egyenlő esélyekkel Európában?
A nemrég hivatalba lépett új külügyminiszter, Balázs Péter köszöntő beszédében számos, az Európai Közösségek történetéhez fűződő saját élmény kapott helyet, s ez a személyes jelleg végig meghatározó maradt a plenáris ülés folyamán. A külügyminiszter személyes emlékeken keresztül villantotta fel az európai integráció keretében megélt pályafutásának negyven évét. Hangsúlyozta, Magyarország uniós integrációjának ügye egy maroknyi ember munkája, emellett örömét fejezte ki afelett, hogy hazánk immár egyenjogú az EU bármely tagállamával.
Ezt a szemléletet erősítette Györkös Péter, Magyarország horvátországi nagykövete kiemelte, most már ugyanazokkal az életesélyekkel vág neki egy magyar állampolgár is az életnek, mint bárki az Európai Unióban.
Magyarország uniós biztosa, Kovács László mindenekelőtt a belső piachoz való csatlakozásunk fontosságát emelte ki, szót ejtve Magyarország tőkevonzó képességének javulásáról, mely az EU-csatlakozásunk produktuma.
Szili Katalin nézeteivel megegyezően az adó- és vámügyi biztos is problémaként említette, hogy a lakosság tájékoztatása jelentős hiányosságokban szenved.
Hozzátette, a pénzügyi-gazdasági válság körülményei között az EU által nyújtott védőháló rendkívül fontos, az Európai Bizottság által kínált „szerszámosláda”, és az Unió pénzügyi segítsége megmentette Magyarországot a csődközeli helyzetben.
A moderátori felkérésnek eleget téve, Baráth Etele is a legjobb személyes élményét ismertette. Baráth Etele, volt tárca nélküli miniszter szerint elsősorban a Nemzeti fejlesztési Terv lehet Magyarország sikere, amely „visszahozta a hosszútávú gondolkodást” az országba.
Martonyi János rendkívüli sikernek titulálta az EU 2004-es és 2007-es bővítését, hiszen e kelet-közép-európai államok csatlakozása fontos mérföldkő Európa újraegyesítése szempontjából. Ellenben a volt külügyminiszter azt is megemlítette, Magyarország az egyetlen újonnan csatlakozott ország, amelynek felzárkózási folyamata megtorpant.
Az innovációnak törvényi korlátai vannak
A vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó Innostart igazgatójának véleménye nem vág egybe a konferencián elhangzottakkal.
Pongorné dr. Csákvári Marianna szerint ugyanis hiába egyenlőek a magyar vállalkozók esélyei, ha a kis- és középvállalkozások nem tudják előteremteni az uniós pályázatokhoz szükséges önrészt. A tőkehiány mellett jelentős hátrányként sorolta fel azt is, hogy a vállalkozókon túlzott az adminisztrációs teher, ami gyakran a jogkövető magatartás hiányához, vagyis a kiskapuk használatához vezet.
Monszpart Zsolt, a Magyar Innovációs Szövetség elnökhelyettese leszögezte, a magyar innováció mindaddig nem lehet sikeres, amíg az állam stabil és kiszámítható üzleti- és szabályozói környezetet nem teremt.
Az Első Európai KKV-Hét (EurActiv.hu 2009.05.06.) alkalmából tartott "Innovációra hangolva" c. konferencián az üzletember elmondta: "Bár létezik innovációs törvény, de a kormány gyakran figyelmen kívül hagyja az abban lefektetett szabályokat".
Az Ericsson vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy egy sikeres vállalkozáshoz legalább öt évre előre tudni kell, hogy milyen lesz az adójogi-, üzleti környezet, e nélkül ugyanis kiszámíthatatlan a kockázat, és a vállalat nem fog beruházót sem találni.
Csákvári Marianna is leszögezte, a magyarországi innovációnak ma elsősorban nem a potenciál hiánya, hanem a szabályozási rendszer szab határt.
„Sok a magyar innováció, de nem hasznosulnak úgy, ahogy kellene. A cél, hogy a meglévő kutatási eredmények ne egy fiók mélyén feküdjenek, vagy ne külföldön hasznosuljanak – amire nagyon sok példa van – hanem itthon, egy magyar vállalkozás tudjon belőle profitálni.” – mondta az igazgató.