PARTNEREINK
Hamarosan:
Kínában a helyi konkurenciának szivárogtatnak ki olyan bizalmas adatokat, melyeket az európai vállalatok a szabadalmak alkalmazása, illetve a környezettanulmányok részeként bocsátottak a kínai hatóságok rendelkezésére – állítja az Európai Unió Kínai Kereskedelmi Kamara. Az európai cégek körében egyre nagyobb az aggodalom a „bizalmas információ kiszivárogtatása” miatt, hiszen a kínai kormányhivatalok részletes termék- és gyártási leírásokat követelnek meg a külföldről behozott áruk gyártóitól.
„A szabadalmak kínai piaci szereplők javára történő effajta kiszivárogtatása sajnos nem új jelenség” – olvasható az EU Kínai Kereskedelmi Kamara pekingi irodájának legfrissebb állásfoglalásában.
Az üzleti tevékenység különböző fázisaiban – így a projektmegvalósítás, a termékjóváhagyás, a környezeti hatástanulmányok, a szabadalmaztatás, az értékesítés engedélyeztetése és a nyilvántartásba vétel során – a vállalatok alapvető üzleti titkai kerülnek napvilágra, tudható meg az állásfoglalásból.
Egyes iparágakban a piacra lépés előfeltétele, hogy az üzleti szereplők szigorúan titkos adatokat osszanak meg a kormányzati kutatóintézetekkel. Az európai cégek szerint ez a gyakorlat „jócskán túllépi” az alapvetően szükséges tájékoztatási kötelezettség határát.
Aggályok az új szabadalmi törvény miatt
Nyugtalanság övezi az új szabadalmi jogszabály tervezetét is, amely értelmében az innovatív vállalatokat arra köteleznék, újításaikat egy „bizalmi vizsgálat” elvégzése céljából bocsássák a kínai hatóságok rendelkezésére, még mielőtt az érintett termék megkapná a külföldi szabadalomlevelet.
A Kínában kutatási és fejlesztési tevékenységet folytató vállalatok körében valóságos megrökönyödést váltott ki a javaslat, és „nagyon is valószínűnek tűnik, hogy az uniós cégek ezentúl nem szívesen" helyezik majd ki K+F tevékenységüket kínai üzemeikbe.
Az EU Kamara megállapítása szerint a jogalkotási eljárás felerősítette a félelmeket, hogy „a rendkívül kényes üzleti titkok, valamint az innovációval kapcsolatos tulajdonjogok a vizsgálati eljárások folyamán, hosszú távon esetleg kiszivároghatnak”.
A Kínában tevékenykedő európai cégeket a Kamara nyers becslése szerint nem fogadja túl kedvező üzleti légkör. A testület a külföldi cégeket érintő mind nagyobb mértékű megszorításokra, illetve a kínai gazdasági reform következményeként a piac lelassulására hívta fel a figyelmet.
Joerg Wuttke, az Európai Kamara elnöke azt nyilatkozta, bizonyos ágazatokban nő az állami beavatkozás, ugyanakkor a külföldi befektetők korlátozása is egyre erősebb.
„A tavalyi év során az EU Kamara fokozatos lassulást – néhány esetben pedig részleges visszalépést – érzékelt a gazdasági nyitás folyamatában” – mondta.
Megközelíthetetlenek a közbeszerzések
A Wuttke által a tengerentúli vállalatok hátrányos megkülönböztetéseként számon tartott gyakorlat például a közbeszerzések terén érhető tetten; külföldi cégek nem mindig kapnak ajánlattételi jogot az állami projektekre.
Az EU Kamara 2010-re vonatkozó állásfoglalásában felrója a kínai hatóságoknak, hogy a technikai szabályozást és a megfeleltetési eljárásokat a piachoz való hozzáférés korlátozására használják fel, sőt, bizonyos esetekben a külföldi érdekeltségű vállalatokat egységesen akarják kiszorítani egy-egy ágazatból.
A dokumentum a fennálló helyzet abszurditására is rámutat, hiszen míg a kínai cégek sorra vásárolják fel az európai autógyárakat, addig az európai gépkocsigyártók még itthon sem tudják megteremteni a termeléshez szükséges feltételeket.
„Szinte hihetetlen, de a piacra lépés feltételei ezen gépkocsigyártók számára az elmúlt három évtizedben, mióta meghirdették a nyitás politikáját, alig változtak. Ha Kínában akarnak tevékenykedni, az ott alapítandó vállalatuknak még mindig fele-fele arányban kell saját, illetve kínai tulajdonban lennie – csakúgy, mint harminc évvel ezelőtt” – mutat rá a Kamara.
Azonban a kínai illetékesek sem hagyták annyiban a dolgot; azzal vágtak vissza, hogy részükről mindent megtesznek a külföldi befektetések elősegítése érdekében.
Catherine Ashton, az EU kereskedelmi biztosa a héten látogat Kínába, hogy a kereskedelmi és befektetési ügyekről tárgyaljon. Pekingben – a májusi EU-Kína csúcson elért megállapodás értelmében – még idén sor kerül egy európai kkv-központ felállítására.
Háttér
Kína gazdasága a „Reform és nyitás” politikájának 1970-es évek végén történt meghirdetése óta alapvető változáson ment keresztül. A reformok emberek millióit emelték ki a szegénységből, Kínát pedig gazdasági „kincsesbányává” változtatták. Ugyanakkor a mai napig kétségbe vonható, hogy a külföldi vállalatok tényleg egyenlő esélyekkel indulnak-e a kínai pályán.
Az Európai Parlament a kínai piacot egyre inkább eluraló protekcionizmus hatására februárban a nem vám jellegű kereskedelmi korlátok lebontására szólította fel Kínát (EurActiv.com 09/02/09). EP-képviselők azt nyilatkozták, hogy az európai vállalatok évi 21 milliárd eurótól esnek el. Az „alulértékelt” valutát, a hazai ipar támogatását és a szellemi tulajdonjogok védelmének hiányát tették felelőssé ezért.
A kínai hatóságoknak júniusban a protekcionizmus miatti vádak újabb áradatával kellett szembenézniük, miután a kormány azt tanácsolta a közintézményeknek, kizárólag akkor vásároljanak külföldi árut, ha az adott termék vagy szolgáltatás Kínában nem hozzáférhető.
A Prágában tartott májusi EU-Kína csúcstalálkozón szintén központi téma volt a kereskedelem. Ekkor született megállapodás egy európai kkv-központ létrehozásáról Kínában. Az új iroda székhelye Pekingben lesz, és a tervek szerint még az év vége előtt megkezdi működését.
Vélemények
Joerg Wuttke, az Európai Unió Kínai Kereskedelmi Kamara elnöke elmondta, az elmúlt harminc év kínai tapasztalatai azt mutatják, hogy a válságos időkben a nagymértékű nyitás és reformok által lehet elérni a leglátványosabb sikereket.
„Meggyőződésünk, hogy Kína számára elérkezett a megfelelő pillanat egy új, nagyobb horderejű reformcsomag meghirdetésére. Ezzel a lépéssel Kína az elkövetkező öt-tíz éves időszakra biztosíthatná növekedési potenciáljának maximális kihasználását.”