PARTNEREINK
Hamarosan:
Az Egyesült Királyság után másodikként Magyarországnak lehetett volna klímatörvénye. Ez a lehetőség azonban most egy időre elúszott; az MSZP nem támogatta, hogy folytassák a törvényjavaslat tárgyalását. A Magyar Távirati Iroda (MTI) szerint azért, mert az ipari lobbi felülkerekedett a zöldeken.
Bár a környezetvédelmi bizottság a múlt héten (február 15.) egy tartózkodás és tizennyolc igen szavazat mellett általános vitára alkalmasnak találta az éghajlatvédelmi kerettörvényt, az MTI azonban tegnap (február 22.) arról számolt be, hogy az MSZP a reggeli frakcióülésén 30:28 arányban elutasította, hogy kezdeményezzék a kerettörvény-tervezet tárgyalásának folytatását.
A döntés hónapokra elhalasztja a kerettörvény elfogadását, mivel az Országgyűlés legközelebb csak az áprilisi választások után, immáron új felállásban ül össze. Ha a törvényt tegnap elfogadják, azzal Magyarország, az Egyesült Királyság után másodikként lehetett volna egy ambiciózus klímatörvény büszke tulajdonosa, amely ráadásul – magyar viszonylatban szokatlan módon – civil szervezetek kezdeményezésére jutott el a törvényi szintre.
Az MSZP frakcióülésén hozott, igen szoros eredmény is jól mutatja, mennyire megosztott a szocialista frakció a kérdésben. Míg Orosz Sándor, a környezetvédelmi bizottság szocialista alelnöke szerint a javaslat elfogadása „szimbolikus jelentőségű” lenne, és kollégája, Józsa István kifejezetten „méltatlannak” nevezte, a tervezetet kritizáló fideszes Turi-Kovács Béla megközelítését (EurActiv.hu 2010.02.16.), addig Podolák György, az Országgyűlés gazdasági bizottságának szocialista elnöke szerint a törvény veszélyeztetné a magyar gazdaságot.
Podolák az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy a javaslat véleménye szerint túl szigorú szabályokat tartalmaz, így az ipari szereplők döntő többsége kivonulna az országból, ami a gazdasági hanyatlás mellett rengeteg munkahely megszűnését is maga után vonná.
A szakpolitikus véleménye kísértetiesen hasonlít a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) február 18-án kiadott sajtóközleményében foglaltakhoz.
„(…) a további erőteljes csökkentés a gazdaság teljesítőképességének és versenyképességének veszélyeztetése nélkül már nem lehetséges, így nem vállalható a törvényjavaslatban kitűzött cél maradéktalan teljesítése.” – olvasható a MGYOSZ, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének közös nyilatkozatában.
Az ipart és a munkavállalókat képviselő szervezetek szerint a kerettörvény javaslatban foglalt 2020-ig 40 százalékos, 2050-ig 80 százalékos kibocsátási cél „a hazai nemzetgazdaságot veszélyeztető és irreális” érték, ami praktikusan megszüntetné a hazai ETS szektorba tartozó iparágakat.
A javaslatért folyó klímatörvény-kampányt irányító Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) ugyanakkor elutasítja az ipari szektor vádjait.
Lapunkhoz eljuttatott válaszlevelében az MTVSZ azt írja, hogy a 40 százalékos célértékből, az 1990-es bázisévhez mérten az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint 30,7 százalék már teljesült, így 2020-ig már csak kevesebb mint 10 százalékot kell lefaragni. Ez utóbbinak ugyanakkor feltétele, hogy „a törvénytervezet szerint az ÜHG kibocsátások elszámolásnál elismertethetők [legyenek] az új nyelők”.
Az MTVSZ szerint nem állja meg a helyét az az állítás sem, miszerint a javaslat veszélyeztetné az ETS szektorban lévő iparágakat, hiszen „A legnagyobb megtakarítási lehetőséget a háztartások és a kommunális szektor, és persze a közlekedés kínálja fel, vagyis az un. nem EU ETS szektor, amely az európai keretek között szintén kibocsátáscsökkentésre kötelezett.”
A szervezet 2007-es adatokat idézve azt mondja, hogy Magyarországon a teljes energiafelhasználásból 40,6%-al részesednek a háztartások, 21,3%-al a kommunális szektor, 27,5%-al a szállítás és közlekedés, 6%-al az ipar.
Botár Alexa, az MTVSZ programvezetője az EurActivnak elmondta, a történtektől függetlenül „nagy eredménynek” tartja, hogy egy civil kezdeményezés el tudott jutni a jelenlegi szintre. Hozzátette, hogy a következő hónapokban az újbóli egyeztetésekre koncentrálnak majd, hogy az elfogadás körül felmerült félreértéseket tisztázzák, és az aggodalmakat eloszlassák.
Az MTVSZ ma kiadott sajtóközleményében elismétli a fentieket és elmondja, „sajnálatosnak és társadalmilag károsnak tartja a gazdasági élet néhány szereplőjének tájékozatlanságát
és viselkedését, akik félreértették-félremagyarázták és érdekeikkel ellentétesnek állították be a törvény szándékát”, amelyet pedig a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács dolgozott ki, és a a négy parlamenti párt képviselői nyújtottak be január végén az Országgyűlésnek.